Orvosi Hetilap, 1884. december (28. évfolyam, 49-52. szám)
1884-12-21 / 51. szám
- — — szól, a minő legfeljebb ú.n. oldalsó (herm. lateralis) fordulhat elő, miután a hermaphroditismus bilaterálisra a fejlődéstan semmi alapot sem nyújt. Az irodalomban nem ismeretes pontos eset abilateral hermaphroditismusra, mert az egyetlen Heppner-féle eset (2 hónapos gyermek) iránt is kétséget támasztott Slavjanszky, aki azt megvizsgálta. De annak a fejlődéstan nem mond ellent, hogy az egyik oldalon az ivarmirigyből ne keletkeztessék here, s a másikon petefészek ; azonban ily esetet sem ismerünk még. Miután az ily esetek volnának valódi hímnőseknek tarthatók, de ilyesmi még nem észleltetett. Világos, hogy hermaphroditákról az embereknél szó sem lehet, az ál-hermaphroditismus tulajdonkép nem az. De megtartva e nevet (ál-hímnősséget), az ilyen esetek kétfélék lehetnek : az ivarutakra, s a külső nemi szervekre vonatkozók. Az előbbiek feltételezvék hímekben az ébrénykorból fennmaradt Mutterféle csatorna, tehát erősebben kifejlődött ú. n. hím méh (uterus masculinus) által. Az ilyen esetek függetlenül a külső ivarszervek pervers állapotaitól előfordulhatnak, pl. legutóbb is leírt Imanger ilyent egy felnőtt férfiban (katonában), akinek a dülmirigytől kiinduló, s jól kifejlődött hüvelye, s méhe volt; a külső ivarszervek hímeknek látszanak. Többnyire azonban az ily megmaradt, s kifejlett Mutter-féle csatorna a külső ivarszervek fejlődésére is gátló hatással van, s ezek megmaradnak az embryonalis szakon, azaz az ivarredők nem záródnak, hanem visszamarad a hypospadiasis, azaz egy hasadék a hímtag alatt, mely bevezet a nem záródott húgy ivarcsatornában. Ezen nyílás szolgál az ily egyéneknél, akik rendesen nőknek neveltetnek, ivarhasadékul. A legtöbb ú. n. emberi hermaphroditus ily hypospadiasissal ellátott férfi volt, s a híres Hohmann Katalin-féle eset is ilyennek bizonyodott, ki Európában mint valódi hermaphroditus mutatta magát, most Amerikában férfiruhát öltött, s egy fiatal leányt nőül vett. — Az orvosi segélyegylet pénztárába december 3—16-ig következő befizetések történtek: Kern Henrik fürdőorvos, Lipik 10 frt.; Lőry Ede, Budapest 5 frt.; Weiss Adolf, Piszke 4 frt.; Zakariás István, Szépviz 4 frt. ; Szász Károly, Szepsi-Szent-György 4 frt.; Thaly László, Veszprém 3 frt. — Egyenkint 2 frtot: Hirschler Ignácz, Budapest; Warsalik Gera, u. o.; Scheiber S. H., u. o.; Altmann Mór, u. o.; Apatitzky Sándor, u. o.; Garai Antal, u. o.; Eötvös József, u. o.; Schulhof Rezső, u. o.; Vaskovits János, u. o.; Wiederspann Károly, u. o.; Hainiss Géza, u. o.; Nyáry Sándor, Karavukova; Weszeloszky Károly, Árva-Váralja; Zsiga Mór, Rónaszék; Váczy József, Szolnok; Steinfeld József, Cservenka; Réthy Sándor, Ökörmező; Kaufmann Ernő, Pécs-Katolcs; Czukor Lajos, Nagy Károly; Babits József, Bajsa; Brünauer Ambró, Eger; Békéssy Nándor, Szakcs; Vezekényi István, Gyöngyös; Simonyi Adolf, Esztergom; Náray Pál, Pécsvárad ; Michnay Lajos, Szikszó; Kohn Ármin, Obrovász; Glück Ignácz, Gyulavarsánd ; Weinberger József, Tisza-Abád; Schiessel Albert, Felvincz; Schnusser Márton, Erked; Friedmann Henrik, Udvard; Komáromy Zsigmond, Tisza- Ujlak; Budai Mór, Zsarnócza; Csillag Mihály, T.Kanizsa; Dobrik Bertalan, Sajókara; Zátonyi József, Kolluth. Összesen 114 frt. — Torday Ferencz tr., pénztárnok. VIII. Kerepesi út 1. sz., a nemzeti színház bérháza. — A budapesti orvosi kör f. hó 16-dikán tartotta közgyűlését, s a felolvasott elnöki jelentés szerint a vele szerves összefüggésben álló segélyegylet 1130 frt. szavazott meg orvosok özvegyei és árvái számára. Elnökül Borbás József tr. ismételve megválasztatott. —th. Damaschino és Clado a gyermekek hasmenésénél mutatkozó zöldszínű ürülékekben veszedelmes mennyiségű pálczika alakú bacteriumokat találtak. Ezen pálczikák egyedül a nehéz esetekben találhatók, s úgy látszik, a bántalom súlyosságával arányos számban lépnek fel. A pálczikák hosszúsága háromszor akkora, mint a gümős bacillusoké. Általában kisebb-nagyobb mérvben meghajlottak, ritkábban egészen félkör alakúak, végeik legömbölyítettek. Methyl-kékkel a középső részek jól, míg a végek kevésbé festődnek. Egy csepp vízben friss állapotban vizsgálva őket, igen áttetszőknek tűnnek fel, s élénk mozgásokat végeznek. A mozgások kiindulási pontja a középrészben látszik lenni. Sth. Brouardel, Gariel és Grangerok, ha állatokon erős villámáramot vezettek keresztül, majd azt megszakították és az állatot elszigetelték, azon nevezetes tüneményt észlelték, hogy az állat előreálló testrészeit (körmök, orr, szőrök stb.) újjal érintve, a villamosság észrevehető, sőt néha fájdalmas módon, akár csak a bevezetési készüléknél átterjed az érintő ujjra. Nevezetes azonban, hogy ezt csak élő állatnál lehetett eddigelé kimutatni, úgy hogy, ha ezen tünet állandónak bizonyul, igen értékes új módszert nyernénk benne a valódi, s a tetszhalál megkülönböztetésére. Dr. Festetich Tasziló gr. keszthelyi uradalmában fekvő hévízfürdő, mely Keszthely mezővárostól húsz percznyi távolságra fekszik és a keszthelyi vasút-állomás által összeköttetésben van az ország Dunántúli részének összes vidékeivel, valamint Budapesttel, Bécscsel és Triesttel is, a jövő 1885-ik évi fürdő-idénytől több egymásután következő évre minden berendezéseivel, az ott levő lakházakkal, vendéglőkkel együtt bérbe adandó. Megjegyeztetik, hogy az épületekben közel száz lakszoba van, de a fürdővendégek a közel fekvő Sz.András falvában, a szegényebb sorsú betegek pedig a »Mexikó« nevű vendéglőben találnak lakást és ellátást. A fürdőben postaszolgálat van. A fürdő bérbevételét illetőleg az érdeklődők vagy Keszthelyen az uradalmi felügyelőségnél, vagy Budapesten Tormay Béla tanácsosnál (Rottenbiller utcza 23.) nyerhetnek bővebb felvilágosítást. — Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a Franklintársulat kiadásában megjelenő hírlapok előfizetési felhívását. Ez utóbbiak között a legrégibb az immár 32-ik évfolyamát élő „ Vasárnapi Újság", mely nagy képes hetilapnak, az olvasó közönsége kipróbált házi barátjának, jövőre legjobb ajánlása — képeinek évrőlévre szaporodó száma és szebb kivitele mellett — kiváló irodalmi erők által kiállított, folyvást növekedő változatos tartalma, mely teljesen feleslegessé teszi a magyar közönségnek hasonló külföldi lapok járatását; míg társlapja a „Politikai Ujdonságok” a politikai heti események gondos és hű összeállítását adja, s képes gazdasági melléklappal van bővítve. A „Képes Néplap11 a legolcsóbb hetilap, a kevésbé vagyonosok vasárnapi újsága, tanulságos és mulattató tartalommal, s a politikát tárgyaló rendes rovattal; ezek kiegészítője a „ Világkrónika” czímű képes melléklap, mely eddigi rovatai mellett újévtől kezdve nagyobb elbeszéléseket és regényeket is fog közölni, s mely hetiközlönynek ép úgy, mint a »Képes Néplap «-nak ára félévre csak 1 frt. Ugyanez ív tartalmazza a Jogtudományi Közlönyt szaklapnak előfizetési felhívását, továbbá a Franklin-társulat könyvkiadványainak jegyzékét. A Lessing Jr. f. hadikán Berlinben elhúnyt, hol mint községi tisztviselő és szegény orvos huszonöt éven át működött. Ötven éves tudori jubilaeumát múlt évben ülte meg, midőn a véres sas-renddel díszíttetett fel. A harminczas években tűnt fel »Erkenntniss des erloschenen Lebens« czímű munkájával, mely népszerű irányban van írva, s jó hírnevet hozott szerzőjének. »Geschichte der Medicin« (Berlin, 1838) művéből csak egy kötet jelent meg ugyan, mindamellett ez eredményezte, hogy a »Leopoldino- Carolinische Akademie der Naturforscher« tagjává választatott. Érdeme, hogy Paracelsust forrás-tanulmányok alapján behatón ismertette »Ehrenzettung des Paracelsus, sein Leben und Wirken« (Berlin 1839) művében, miért Salzburg városa — Paracelsusnak szülő- és halálhelye — őt díszpolgárává választotta. Legjelentékenyebb azonban gyógyszertani munkálkodása, mely a Sobernheim »Heilmittellehre« átdolgozásával Lessinger-nak igen alapos és terjedelmes orvosi ismereteiről tesz tanúságot. Heti kimutatás a budapesti sz. Rókushoz czíjazott közkórházban 1884. dec. 11-től egész 1884. december 17-ig ápolt betegekről. 1884. felvett elbocsátott meghalt vis szamár adott beteg összeg gyógyösszeg beteg , összeg beteg szülőnő gyermek elmekór összeg férfi nő férfi ! ______1 *ce ferfi a ferfi *Ca dec.II 30121 51 26 19 455 I 5 783 656ii 446 1500 n 12 48 19 67 38 26 641 2 3 790 64612 547 1500 r1 13 37 26 63 43 33 76I 2 3 782 63712 449 1484 n 14 38 23 6I 35 24 591 2 3 787 63310 449 1483n is 49 39 88 52 33 85I I 2 782 63710 451 1484 V 16 39 20 59 33 17 506 I 7 781 636ii 553 1486 w 17 38 2050 30 22 525 I 6 783 634 i 553 1486 1395 — 1396