Orvosi Hetilap, 1885. november (29. évfolyam, 44-48. szám)
1885-11-22 / 47. szám
Budapest, 1885 47. sz. OVEMBER 22. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZ0HKILEHCZEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 Zrt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lő o. é. kr. Tartalom : Jendrassik Ernő tr. Közlemény Wagner János kir. tanácsos, ny. r. tanár egyetemi korodájából. A calomel mint diureticum. (Folytatás.) — Moravcsik Ernő Emil tr. Az epilepsiáról. — Hutyra F. tr. A gerinczagy sarcomájának egy esete (Folytatás.) — Polvay Gábor tr. Közlemények a pozsonyi m. kir. országos kórház belgyógyászati osztályáról. A thallinról — tetrahydroparachinanisol — mint a legújabb hőcsökkentő szer gyógyértékéről és a lázas betegek gyógykezelési módjairól. (Folytatás.) — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1885. november 14-dikén. Székács Béla tr., kórboncztani készítmény. Stern Samu tr., urticaria factitia. Cséri János tr., előleges közlemény fiúk urethritikus váladékában talált górcsői leletről. Móczár Ferencz tr., a genu valgum műtéti módjairól. — Könyvismertetés. Vezérfonal az izmok, szalagok és ízületek bonczolásához. Irta Erdős János, demonstrator a budapesti k. m. t. egyetem II. boncztani intézeténél. — Lapszemle. Veleszületett gümőkór. Tárcza : Csatáry Lajos tr. Az országos közegészségügyi tanács véleménye a római nemzetközi egészségügyi congressus határozatai felett. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény Wagner János kir. tanácsos, ny. r. tanár egyetemi kórodájából, A calomel mint diureticum. Jendrassik Ernő tr., kórodai tanársegédtől. (Folytatás.) III. esti. F. Zs., 44 éves, munkás, felvétetett 1885. június 10-dikén. Atyja 54, anyja 34 éves korában állítólag mellbetegségben halt el. Öt testvére volt, azonban kettő gyermekkorban, beteg előtt ismeretlen baj folytán halt el, három egészséges. Nagyobb betegségben jelen baja kezdetéig nem szenvedett. 1885. április havában munka közben hamar kifáradt, lélegzete olykor elakadt, időnkint szívdobogás és mellén szorulási érzés fogta el. Nemsokára lábai bokái körül megdagadtak, s baja mindinkább súlyosodott; májusban a Rókus-kórházba vétetett fel, itt azonban állapota nem javult, daczára az alkalmazott szereknek ; lélegzése főleg éjjel igen nehéz volt. Június 10-dikén a következő állapotban szállíttatott kórodánkra. A jól fejlett, gyengén táplált férfibeteg bőrszíne halavány, arcza, orrhegye kissé kékes-piros, arczán a vénák tágultabbak, az üterek kanyarulatos lefutásúak. Szellemi és külérzési működései épek, közérzetét a főleg éjjelenként fokozódó nehézlégzés, s kevés szívdobogás zavarják. A nyak részarányos, rajta a carotisok lüktetése látható, s a nyaki vénák kissé duzzadtak. A mellkas jól fejlett, dombordad, légzésnél mindkét mellkasfél egyenlő kitéréseket végez. A fossa jugularisban lüktetés nem érezhető. Kopogtatásnál a tüdők határai rendeseknek tűntek fel. Hallgatódzásnál mindkét tüdő felett puha sejtes légzés volt. A szívcsúcslökés a bal bimbóvonalon kívül a 6—7. bordaközben, a középvonaltól 135 cm-nyire tapintható, gyengén emelő. A szívtompulat a bal parasternalis vonalban a 4-dik bordától a 7-dikig, harántirányban a szegycsont bal szélétől a szívcsúcslökés helyéig terjed. Ezen absolut szívtompulat körül van véve mintegy ujjnyi szélességű relatív tompulattal, mely jobb felé a jobb parasternalis vonalig terjed. A szívcsúcs felett gyenge systolikus, s erősebb diastolikus zörej hallható, az aorta és pulmonalis felett szintén systolico-diastolikus zörej, legerősebben az aorta felett, s itt a systolikus zörej igen erős, csaknem fűrészelő jellegű. A carotis felett két tompa hang hallható. A pulsus kissé szaporább, nem nagyon telt, de nagy és csaknem peczkelő jellegű. A has mérsékelten behúzódott, nyomásra nem fájdalmas, kopogtatásnál mindenütt éles dobos hangot ad. A vizelet borsárga, savanyú, fajsúlya 1018, kevés albumint tartalmaz. Microscopice néhány hyalin cylinder, s húgysavregéczek láthatók. Miután a beteg nyugodt fekvés mellett elég jól érezte magát, s lábainak daganata is csak kisfokú volt, egyelőre csak natrium bicarbonicum oldatot ivott. Lassankint azonban c rombjai is dagadni kezdtek, borékja megduzzadt, lélegzése is mindinkább nehezebb lett, szomjúsága fokozódott, vizeletének mennyisége pedig csökkent. Túl. 14—17-dikéig a vizelet napi mennyisége 700 —1000 kcm. közt volt. Beteg állapota napról-napra rosszabb lett. Julius 15-dikén 4 calomeljalapa port vett. Julius 16-dikán 4 » » » » Julius 17-dikén 4 » » » » A vizelet mennyisége 700 kcm. volt. Julius 18-dikán a vizelet mennyisége 1250 kcm.; két calomellalapa port vett be. Julius 19-dikén a vizelet mennyisége 4200 kcm. Julius 20-dikán a » 5» 2700 kcm. Julius 21-dikén a » » 1850 kcm. Beteg igen jól van, légzése szabadabb, érvelése változást nem mutat. Éjjel nyugodtan alszik, az oedema csökken. Julius 22-dikén a vizelet mennyisége 1600 kcm. Julius 23-dikán a » » 1050 kcm. Julius 24-dikén a » » 1500 kcm. Julius 25-dikén a » » 900 kcm. Állapota ismét rosszabbra fordul, az oedema az alszárakon szaporodik, légzése nehezebb. , Jul. 26-dikán. A vizelet mennyisége 1000 kcm. Négy calomellalapa port vesz. Jul. 27-dikén. A vizelet mennyisége 750 kcm. 4 calomeljalapa port vesz. Jul. 28-dikán. A vizelet mennyisége 800 kcm. 4 calomeljalapa port vesz. Julius 29-dikén. A vizelet mennyisége 2400 kcm. 3 calomellalapa port vesz. Julius 30-dikán. A vizelet mennyisége 4150 kcm. Tetemesen jobban van. Julius 31-dikén. A vizelet mennyisége 4900 kcm. Augustus idején a vizelet mennyisége 3400 kcm. Oedemája teljesen eltűnt. Szájában alig érez kevés fémízt, semmi stomatitis. Augustus 2-dikán. Vizelet mennyisége 2900. Augustus 3-dikán. » » 1900. Augustus 4-dikén. » » 1750. Augustus 5-dikén. » » 1600. Augustus 6-dikán a vizelet mennyisége 1400. Folyton jól van, érverés 78—80 közt, légzése szabad. 47