Orvosi Hetilap, 1886. február (30. évfolyam, 6-9. szám)

1886-02-14 / 7. szám

Budapest, 1886. 7. sz. ■ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. f­EBRUÁR 14. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : h­e­l­y­b­e­n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15­0. é. kr. frONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMIN­CZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Hutyra Ferencz tr. Adatok a májdaganatok tanához. I. Elsődleges kocsonyás rák a májban. — Róna Sámuel tr. Jodol, az új antisepticum. Közlemény a sz. Rókus-kórház XI. (Hochhalt K. főorvos) osztályáról. — A budapesti kir. orvosegylet rövides ülése 1886. február 6-dikán. Dollinger Gyula tr. hydrorrhachisnak osteoplastikus műtét után gyógyult esete. Hutyra Ferencz tr., a női belső ivarszervek fejlődési rend­ellenességére vonatkozó kórboncztani készítmény bemutatása. Schwarz Arthur tr., az agy hatásáról a gerinczagy reflectorius működésére. — Az erdélyi museum-egylet orvos-természettudományi szakosztályának közgyűlése Kolozsvárt január 31-dikén. — Könyvismertetés. Die Neurasthenie ihr Wesen, ihre Bedeutung und Behandlung. Bearbeitet von Dr. Rudolf Arndt. — Lapszemle. Az antipyresis felett. — A diphtheritikus hüdésekről. — Belső bél-elzáródás gyógykezelése. Tárcza : Heti szemle. Egyes szaklapokban uralkodó hangulat Pasteur kísérletei felett. Elő szövetek festése methylen­kékkel. A hugyang keletkezése a szervezetben. — Vegyesek — Pályázatok. Adatok a májdaganatok tanához. Hutyra Ferencz tr., kórboncztani tanársegédtől. I. Elsődleges kocsonyás rák a m­ájban. Mióta Virchow1) 1856-ban egy jól kifejezett eset vizsgálata alapján határozottsággal kimutatta, hogy —­ amit egyébiránt már Luschka és Zeller e) lelete is sejteni engedett, — a májnak azon megbetegedése, melyet addig mint kocsonyás vagy colloid-rákot leírtak, egyes esetekben tulajdonképen nem is új képlet, hanem egy élősdi — az echinococcus multilocularis — által okoztatik és a májbetegségek így megállapított új alakja számára egyúttal kijelölte a kórtanban az őt megillető helyet, azóta a már valóságos kocso­nyás rákja csak igen ritkán említtetik az irodalomban. Az addig ily czím alatt közölt esetekre vonatkozólag a többnyire nagyon tökéletlen leírás folytán kétségben maradunk a bántalom természete iránt, így kétséges Meyer*), Förster*) és Wilks*) esete, ilyennek tekinti Virchow Dittrich-ét6) is, melyet azonban a magam részé­ről hajlandó vagyok kocsonyás ráknak tekinteni, amennyiben magá­ban a májban az újképlet egy részét velős rák képezte, mely az előbbinek gyakoribb szövődményét szokta képezni, s azonkívül az epekövekkel telt epehólyag falában és az ezt körülvevő laza sejt­szövetben, valamint a gátőr- és a lágyéki nyirkmirigyekben határo­zott kocsonyás rák létezett, s elfogadható a szerzőnek azon nézete, miszerint az epehólyag falában székelő rák volt az elsődleges új­képlet, mely a májra a májkapu edényeinek kötszöveti hüvelye útján terjedett át. Hasonló beszámítás alá esik Fisé’’) esete, mely­ben a májon kívül a gyomor és a fodormirigyekben székelt a kocsonyás rák, szintúgy a Rokitansky-é is8), melyben 45 éves nő­ ’) Die multiloc. ulcer. Ecbinokokkusgeschwulst. Würzb. Verhand­lungen. VI. k. 1856. 2) Alveolarcolloid der Leber. Inaugural-Dissertation. Tübingen 1854. Szerzők találtak először a májban horgokat, de a leletet, ép úgy mint előttük Buhl, ki az első idevágó esetet közölte, nem tudták értelmezni. а) Zwei Rückbildungsformen d. Carcinoms. Inaug.-Dissert. Zürich 1854. 4) Illustr. Münchener Ztg. 1852. II. 5) Transact, of the Pathol. Soc. Vol. X. б) Beobachtungen über Krebsablagerungen. Prager Vierteljahrsschr. 1848. III. 7) Bulletin de ia soc. anat. 1852. 8) Wiener med. Zeitschr. 1853. nél az emlő ökölnyi kocsonyás rákja után áttéti góczok léptek fel a szeméremajkban és a májban. Ellenben Luschkai­ észlelete, bár a szerző vele épen a colloid­­ráknak mint önálló rákfajnak létezését akarja bizonyítani, határo­zottan echinococcus multilocularisra vonatkozik. A májdaganatot Freridhs, ki azt szintén megvizsgálta és a daganatban hosszas kere­sésre sem talált horgokat, szintén ráknak tekinti; de a szerzőnek már ezen szavai is: »az alveolus falát kibélelő különálló hártya jelenlétéről határozottan meggyőződhettem, amennyiben azt ránczba szedni, szétrepeszteni és tartalmát kiüríteni voltam képes­, csakis az echinococcus-hólyagokra vonatkozhatnak, s egyébként is a le­írás sok helyen inkább ez utóbbiakra, mint a kocsonyás rákra illik, amint ezt már Böttcher2) is kimutatta, ki az előbbihez min­den részletében tökéletesen hasonló esetben a májban horgokat is talált. E szerző azonban kétségtelenül túloz, midőn azon okból, mert a régi esetek közül a hiányos leírás folytán biztossággal egy sem fogadható el kocsonyás ráknak, s mert a Virchow felfedezése óta elmúlt két év folyamában ez új képletnek egy esete sem lett közölve, annak a májban való előfordulását egészen tagadja. Eltekintve attól, hogy a régibb esetek, amint épen a hiányos le­írás miatt nem tekinthetők biztossággal rákoknak, ép úgy echino­coccus multilocularis felvételére sem nyújtanak csak valamennyire is elegendő alapot (pl. Dittrich esetében ezt nagy valószínűség­gel ki is zárhattuk), közöltettek az újabb időben a máj kocsonyás rákjainak esetei, melyekben az újképlet e jellegéhez kétely annál kevésbé férhet, mert mindegyiknél a tápcsatornában, a hashártyán, vagy az emlőben, a kocsonyás rák e kedvencz székhelyein is léteztek a májban levőkkel szövettanilag teljesen megegyező újkép­letek, melyekből átterjedés vagy áttét útján másodlagos góczok jöttek létre a májban. *­ Gallertkrebs der Leber. Virchow’s Archiv, IV. 1852. E közlemény hiven visszatükrözi az akkori búvárok felfogását az újképletek fejlődését illetőleg. A rostos alapszövet, hasadó vagy rostokká hosszabbodó alak­­elemek közbenjárása nélkül, közvetlenül a blastemából képződik. A rostok, melyek a megmerevedett blastema (itt az egynemű kocsonyás anyag) szét­hasadása által keletkeznek, nem egyeznek meg az épületi kötszövet rostjai­val. Szerinte senki sem fog arra gondolni, hogy az alveolusok csak a módo­sított sejtszövetnek a kocsonyás anyag által kitágított réseiből keletkeznek stb. — 2) Beitr. zur Frage über den Gallertkrebs der Leber. Wirch. Arch. XV, 1858.

Next