Orvosi Hetilap, 1886. szeptember (30. évfolyam, 36-39. szám)
1886-09-12 / 37. szám
Budapest, 1886. 37. SZ. )September 12. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél , tendek- nádor-utcza 13. szára és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é. kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1-JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Moravcsik Ernő Emil tr. Adatok a hysteriások hőmérséki, érvelési és légzési viszonyaihoz. — Engel Gábor tr. A kolozsvári egyetemi szülőkórodából. Szülés kettős ivarszervekkel, két húgyhólyaggal és fanizület-hiánynyal biró nőnél. — Konrád Jenő tr. A szivárványhártya mozgási zavarának egy neméről. — Könyvismertetés. Purjesz Zsigmond tr. Handbuch der historisch-geographischen Pathologie von Dr. August Hirsch, Prof. d. Medicin in Berlin. —Lapszemle. Vérömlenyek és bujasenyv. — Lues hereditaria tarda. — A zoster, arczés ivarsömör. Tárcza : Rectori beszéd, melylyel a budapesti kir. m. egyetem rectori székét ez évi september hó 1-jén elfoglalta Korányi Frigyes tr., orvoskari tanár. (Vége.) — Heti szemle. A »british medical Association« 54. évi gyűlése. — In Memoriam. — Childred Fever. — Folytatólagos megjegyzések Babes tr. veszettség-tanulmányaira. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet . Kőmetszetű tábla Engel Gábor tr. czikkéhez. Adatok a hysteriások hőmérséki, érvelési és légzési viszonyaihoz. Moravcsik Ernő Emil tr., egyetemi elmekórtani tanársegédtől. Ismeretes, hogy a hysteriás egyének központi idegrendszerének egyensúlya igen esékeny. A legcsekélyebb külső vagy belső inger a legváltozatosabb tüneteket idézheti elő. Ezen változások épen úgy illethetik a mozgási, érzési, szellemi kört, mint a tenyélet működéseit. Találunk rendellenességet a hőmérséki, érvelési és légzési viszonyokban is. Miután ezek lényegesen befolyásolhatják a közérzetet, érdemes ezek sajátságaival is tüzetesebben foglalkozni. Charcot és Bourneville kimutatták, mily fontos a hőmérséki viszonyok vizsgálata agybántalmaknál, s az észleletek egész sora teszi nyilvánvalóvá, hogy az idegrendszernek sokféle elváltozása vonhat hőemelkedést maga után. Tiling pons-megbetegedésnél, Weinhold, Chossat és Tscheschinchin a gerinczvelő különféle sérüléseinél talált hőcsökkenést. Naunyn és Quincke, Fischer, Bókái kísérleti úton jutottak ugyanazon eredményre. Eulenburg, Landois, Hitzig az agykéreg egyes részeinek megsértésére hőemelkedést tapasztaltak, mit Tscheschinchin és Krimer a medulla oblongata bántalmazottságánál észleltek. Érdekes megfigyeléseket tettek Wachsmuth 'J, Woffer, Ziegleral periodicus mániánál, hol az izgalom napján, s azt megelőzőleg hőemelkedést találtak. Burckhardt* 2 * 4) azon szabálytalanságot tapasztalta elmebetegeknél, hogy a reggeli hőmérsék magasabb volt az esteknél. Bechterew( 6) melancholiásoknál és mániásoknál a nyugtalanság bekövetkezésekor hőemelkedést talált, míg a depressio beálltakor csökkenést. Ezenkívül melancholiásoknál a csekély mozgás és lesoványodás daczára is többször mutatkozott hőemelkedés. Butáknál elég gyakran minden kimutatható ok nélkül jelentkezett sülyedés vagy emelkedés a hőmérsékben. Nem ritkán a hőmérséki változásokkal egyidejűleg a pulsus és légzés rhythmusában is jelentékeny ingadozást tapasztalt. *) Alig. Zeitsthr. f. Psych. XIV. B. 1857. 2) Alig. Zeitschr. f. Psych. XXIV. és XXV. 3) Alig. Zeitschr. f. Psych. XXI. 1864. 4) Archiv f. Psych, u. Nervenkr. 1878. 5) Archiv f. Psych, u. Nervenkr. XIII. B. 1882. Mint Reinhard, Krämer stb., s újabban Hitzig*) észleleteiből kiderül, a paralysis progressivában szenvedőknél egyrészt igen alacsony (258, 31, 320), másrészt magas hőmérsék (38—39 ’4°) jelentkezhet. A »hysteriás láz«-ról Rosenthal* 2 * * * 6) 1877-ben tesz említést, melylyel kapcsolatban 100—130 érlökés észleltetett. A légzési és vérkeringési viszonyokat hystero-epilepticusoknál többen tették vizsgálatuk tárgyává, főleg pedig hypnosis alatt, így Tamburini és Seppilli*) azt tapasztalták, hogy hypnosis alatt a légvételek gyorsasága jelentékeny különbséget mutat a lethargicus és catalepticus időszakban. A lethargicusban u. i. gyors, a Marey-féle pneumograph-phal nyert görbék élénk hullámzást mutatnak nagy emelkedéssel és mély völgygyel. A catalepticus szakaszban a légzés lassú, az egész görbe ellapult, kicsiny, s ritka hullámokat tüntet fel. A pulsus alakjára, nagyságára és gyakoriságára nézve semmi jellemző sem észleltetett a két szakaszt illetőleg. Ellenben a vérnyomási viszonyok a catalepticus stadium alatt csökkenést, a lethargicus alatt emelkedést mutattak. Kanti*) kísérletei ezen eredményeket megerősítették. Richerb) nagy munkájában szintén figyelemre méltatta hysteroepilepsiásoknál a légzési és érvelési viszonyokat, s kiemeli, hogy a vasomotoricus zavarok jelentékeny szerepet játszanak a roham prodromumánál. Hypnosis alatt is kiterjesztette vizsgálatait ez irányban, s hivatkozik Tamburini és Seppilli észleleteire, melyekkel meglehetősen egyező eredményeket ért el. Miután a »hysteriás« vagy »ideges láz« kérdését inkább csak jelezve találtam az irodalomban, igyekeztem ez irányban tapasztalatokat szerezni. A sz. Rókus-közkórház megfigyelő osztályához tartozó, s Laufenauer tanár vezetése alatt álló »hysteriások kórtermén« több hysteriában, s hystero-epilepsiában szenvedő 'I ’) Berlin, kiin. Wochenschr. 1884. 34. sz. 2) Arch. f. Psych, u. Nervenkr. XII. B. s) Anleitung zur experimentellen Untersuchung des Hypnotismus, Uebertrag. v. M. O. Frankel. 1885. *) Ueber Beziehung zwischen Hypnotismus und cerebraler Blutfüllung. Wiesbaden. 1885. 6) Etudes cliniques sur la grande Hystérie on Hystéro-epilepsie par le Dr. P. Richer. Paris. 1885. 37