Orvosi Hetilap, 1890. január (34. évfolyam, 1-4. szám)

1890-01-26 / 4. szám

------­ január 7-dikén 250 volt a halálesetek száma és ezek közül 130 influenza és ennek szövődményei által okoztatott.­­ A set. pétervári közegészségügyi­ tanács az orosz napilapokban megjelent azon nyugtalanító közlésekkel szemben, hogy a mostani influenza-járvány következtében a tavaszszal cholera-járványtól kell tar­­j­tani, következő nyilatkozat közzétételét tartotta szükségesnek. Tekintetbe véve 1. hogy az orvosi tudomány mai álláspontja szerint minden járvá­nyos betegség fajlagos fertőző csirák által okoztatik; 2. hogy egy bizonyos betegséget okozó microorganismusok sohasem képesek oly­­képen megváltozni, hogy egy másféle betegséget hozzanak létre;­­ sőt ellenkezőleg a microorganismusok minden faja századokon ke­resztül (! ?) megőrizte kezdettől fogva brit specifikus sajátságait; tekintetbe véve továbbá, hogy semmiféle ragályos betegség nem keletkezhetik máskép, csak ha az illető betegségnek kórokozó csírái előzetesen oda vitettek , a közegészségügyi tanács kijelenti, miszerint nem tehető fel, hogy az influenza-járvány cholera-járványt okoz­hasson. Noha a mostani esetben a közegészségügyi állapotok nem voltak semmiféle befolyással az influenza terjedésére, mégis czél­­szerűnek és hasznosnak nyilvánítja a város egészségügyi viszonyai­nak javítását.“ * * * Az orvosi segélyegylet pénztárába 1889 decz. végéig következő vidéki tagok fizettek. Egyenként 5 frtot: Bácskai B. (új) Arad, Mangln K. Zalaegerszeg, Serig G. N.-Károly; egyenként 4 frtot: Czukor L. N.-Károly, Erős J. Szerencs, Friedmann H. Golubácz, Hartmann I. Bicske, Löwensohn M. Tapolcza, Löwengart B. N.-Sz.­Miklós, Meder I. N.-Vonda, Neubauer H. Temesvár, Penczel A. Pozsony, Terray L. Selmeczbánya, Tihanyi S. Debreczen, Weiss L. Karánsebes, Zátonyi I. Kolluth, Weinberger B. Gyünk, egyenként 2 frtot: Ambró J. Trencsén, Dembitz V. Ómorovicza, Fekete D. Csáki-Gorbó, Felszegi J. D.­Sz.­Márton, Ferenczi S. Bavaniste, Handel­­. Erdőhegy, Hajnal J. Békés, Hátfalig J. Solt, Hilke K. Dorogh, Konrád I. N.­Szeben, Korda E. Tasnád, Kovács Gy. Pozsony, Krébesz F. Pozsony, Lányi L. Szabadszállás, Leitner M. Szákal, Marmorstein E. Csacza, Nádaskay B. Rákospalota, Niertit Gy. Tarján, Ocht I. Fehértemplom, Pavelka E. Brassó, Rameshofer S. Sz.-Lőrincz, Reiss A. Siklós, Richter F. Krass­ova, Ringenbach D. Kalocsa, Rosenfeld Zs. Ráth, Both A. L.-Ujvár, Rudy B. Bresztovácz, Sági S. Zombor, Schützen­berger E. D.-Földvár, Schwim­an J. Dobsina, Simonyi A. Esztergom, Stein F. Sásd, Steiner M. Győr, Strasser V. Szomolány, Straub L. M.-Szolnok, Sümegi I. Ozora, Szárnyassy B. Új-Arad, Szász K. Sepsi- Sz.-György, Szontagh M. Új-Tátrafüred, Tóth D. K.-Sz.-Márton, Troll I. Siklós, Weiss S. Arad, Weiss A. Piszke, Zemplénin, orv.-gyógysz.-egyes., Zsigárdi A. Pozsony, Schaater M. Erked, Nikolsburger K. Baja, Wesze­­lovszky K. Á. Váralja, Kempf I. Flitsch, Major A. E. Diószeg, Náray P. Pécsvárad, Oravetz K. Verebély, Pollák I. Devecser, Pollatsek M. Miskolcz, Rechnitz E. Pápa, Sáska L. Dömsöd, Schlesinger D. Pécsvárad, Síkor 1. Győr, Sinkovits I. K.-Vásárhely, Szentgyörgyi F. Orsova, Szilvássy J. Borszék, Vagyóczky A. Tóváros, Váczy I. Szolnok, Ventura S. Tr.-Teplicz, Weinberger J. T.-Abád, Belle Gy. Sz.-Kraszna, Berényi F. Berhida, Beszedits E. Tapolcza, Koér I. Tövis, Csiky G. Buttyaháza, Dvorzsák­ F. Mórágy, Endrényi I. Szeged, Gally I. A.-Szlatina, Garami D. Monor, Hladny I. Oszlány, Juhász K. Szolyva, Kabdebo I. Arad, Kohn I. Eger, Kornis B. Pécs, Kotrba N. Eger, Kovács I. S.-Tarján, Láng Fr. Zomba, László E. Orosháza, Lovrich Gy. N.-Bánya, Lövinger R. S.-Tarján, Magyari K. N.-Enyed, Meskó P. Nyíregyháza, Miró K. N.-Kapos, Nusser L. Munkács, Reinitz I. Pacsa, Rigó F. Zala-Egerszeg, Rózsai M. Kottori, Szkripán A. Papina, Szommer A. B.-Kajár, Vajda F. S.-Tarján, Vecsey Gy. Gödöllő, Veréby K. F.-Iregh, Tauffer I. Temesvár, Brunauer A. Eger, Fekete I. Butyin, Király G. Jászberény, Kohn A. Obrovácz, Korbuly S. Hőgyész, Koródi K. T.-Ujlak, Réthy S. Ökörmező, Raitsits L. Besztercze­­bánya, Schuh Kr. Rajka, Selley I. K.-Madaras, Sputter I. M.-Óvár, Szirtey Gy. Csáktornya. Összesen 127 tag 291 frtot. Midőn az 1889-dik évről az utolsó kimutatást közölni szerencsém van, bátor vagyok mindazon tagtárs urakat, kik még hátralékban van­nak, tisztelettel felkérni, szíveskedjenek tartozásaikat hozzám minél előbb beküldeni, mert csakis a befizetéseknek legpontosabb teljesítése mellett lehetünk abban a helyzetben, hogy az évről évre mind nagyobb számban jelentkező árvák és özvegyek nyomorán legalább az eddigi szerény mértékig segíthessünk. Felkérem továbbá az összes tagtárs urakat, hogy folyó évi tag­díjaikat lehetőleg az év elején beküldeni szíveskedjenek. Végül bátorkodom a testületi szellem nevében felhívást intézni mindazon i. kartárs urakhoz, kik humánus egyletünknek még nem tagjai, és a­kik fájdalom oly számosan, legalább 2000-en vannak, mél­­tóztassanak tömeges belépéssel egyletünk felvirágzását előmozdítani. Dr. Pap Samu orsz. képviselő, pénztáros, Budapest Kerepesi­ét 8 sz. ^ ❖ Vegyesek. Budapest, 1890. január 23-dikán. A fővárosi statistikai hivatalnak 1890. január 5-dikétől 11-dikéig terjedő heti kimutatása szerint e héten élve született 331 gyermek, elhalt 458 személy, a halálozások tehát 127 esettel múlták felül a születéseket. Nevezete­sebb halál­okok voltak e héten: croup 4, roncsoló toroklob 4, kanyaró 1, vörheny 1, typhus 7, agykérláb 13, agylob 1, agy­­vízkór 1, agyhüdös 3, rángások 20, szervi szívbaj 20, tüdő-, mell­hártyá-­s hörglob és hörghurut 80, tü­dőgümő és sorvadás 101, bélhurut és béllob 19, Brigidkór és veselob 13, angolkór 2, vele­született gyengeség és alkathiba 12, ászkór, aszály és sorvadás 8, aggkór 22, erőszakos haláleset 13, stb. A fővárosi közkórházakban ápoltatott e hét elején 2173, beteg, szaporodás 1005, csökkenés 824, maradt e hét végén ápolás alatt 2354 beteg.­­ A fővárosi tiszti fő­orvosi hivatalnak 1890. évi január 15-dikétől 22-ig terjedő heti kimuta­tása szerint előfordult e héten megbetegedés: hagymázban 28 (meghalt 4), bárányhimlőben 3, vörhenyben 13 (meghalt 1), kanyaróban 35 (meghalt 1), roncsoló toroklábban 18 (meghalt 7), torokgyíkban 3 (meghalt 1), trachomában 15, hökhurutban 5, orbánczban 11 (meghalt 1), gyermekágyi lázban 6 (meghalt 1).­­ A fóth­i és fóthvidéki vöröskereszt-egylet választmánya el­határozta, hogy Fóth és vidéke számára kórházat állít, egyleti orvossá pedig dr. Liszt Nándort választotta meg. — Dr. Gerlóczy Zsigmondot a főpolgármester a barak-kórház­­ban a fertőző beteg osztályra rendelő orvossá nevezte ki.­­ A budapesti k. egyetemen az orvostudom. karon a f. tanév 2-dik felére 112 folyamodó közül 42-nek egészen, 42-nek félig enged­tetett el a tandíj. — Dr. Dollinger Gyula egyetemi m.-tanár nyilv. rk. tanárrá elő­léptetése ajánltatott Scheuthauer és Készmárszky által; indítványuk véle­ményezés végett kiadatott Korányi elnöklete alatt Kovács és Navratil tanároknak. A Személyhírek az egyetemről. Dr. Fodor Géza, dr. Weiszmann Frigyes az I. belklinikái, dr. Horváth József a II. belklinikái, Burján Aladár, Janda Arthur és Tigermann Mór szigorló orvosok a­ kórboncz­­tani tanszékhez egy évre díjazatlan gyakornokokal alkalmaztattak.­­ A budapesti önkéntes mentő-egyesület. 1889. deczem­­ber hóban összesen 406 esetben vétetett igénybe. A rendőrségtől 96, hatóságoktól 36, magánfelektől 274 esetben. Ellenőrző orvosok száma volt 58, működő tagoké (orvosnövendékek) 228. Fennállása óta mai napig összesen 14,199 esetben tett szolgálatot. A Az influenzának állítólag felfedezett mikrobjára vonatkozó­lag mint dr. Joliet maga a f. hó 23-dikán megjelent „Wiener med. Blätter “-ben közli, a dolog úgy áll, hogy dr. J. több influenzás beteg köpetét vizsgálván, feltűnt neki a köpetekben a sok fokos diplococcus, mely nagyon hasonlított a Friedlander-féle ú. n. pneumococcushoz. A lelet oly frappáns, hogy a köpet nagyon gyakran úgy tűnik fel, mintha a diplococcusoknak tiszta tenyészete volna. Az eddig végezett állatkísérletek nem elegendők még annak eldöntésére, hogy van-e ok­beli kapcsolat e mikrobák és az influenza között. ” Megjelent: Dr. Regéczy Nagy Imre tanártól „Bemerkungen bezüglich der zuletzt von Herren L. Hermann und H. E. Münzer ver­öffentlichten Abhandlungen. Helyreigazítás. A „Közegészségügy“ I. é. 1. száma rövid közle­ményei között Schütz tanár oltási kísérletei tévesen jelöltettek gyöngy­kór (tuberculosis) ellenes oltásoknak. Azok a kísérletek a járványos mellhártya és tüdőgyuladásra vonatkoznak. Ennélfogva azok a kísérletek — habár még mindig fontosak — mégis nem oly jelentőségűek, mint milyennek a téves referálás alapján megjelöltettek. Fodor th­r. Heti kimutatás a budapesti szt. Rókus- és üllői­ úti kórházban 1890. január 16-dikától egész január 22-ig ápolt betegekről. 1890. Felvitt Elbocsátott Meghalt Maradt Asápoltás: belül Influenza beteg összesen gyógy. összesen beteg © beteg összesen a Rókusban az üllői­ úti k­órházban­­ férfi 110 nc*3 ,0 férfi :© ma :0 beteg :© N heveny fertőző Jan.166744­ 5747104 246109694720431034 6107753143 173644 80 333063527109495920531046 6106735158 184058 98665712356­ 1064954201810495 95726139­0 n 192931 60424486 53810469381198410075 98738136 20604610663501135 1610389331971 9946 94724180 2157­58115504898 459104193819799900 92719170 2274145119505410441 51061928­19899843 93730179 Ph­!— 48 ORVOSI HETILAP 1890. 4. sz.

Next