Orvosi Hetilap, 1890. február (34. évfolyam, 5-8. szám)

1890-02-23 / 8. szám

Harmincznegyedik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1890. február 23. ORVOSI HETILAP. Jen vasárnap 11­. 21ven. Mei- Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. lékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Tör­­v . „­r vényszéki orvostan“ KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: minden 2 hónapban 1—2 íven. „ Kéziratok, közlemények HŐGYES ENDRE a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. egyetemi tanár. Kiadóhivatal, IV. ker., Calvin-tér 4. sz. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Orvos- és gyógy­szerész-hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. iv.SzSzSSi­. A HAZAI ÉS külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. A lap megjelenik minden hé­­ tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Réczey Imre t­r. Közlemények a fővárosi közkórház III. sebészeti (Réczey Imre tnr. rendelő orvos) fiókosztályáról. I. Sebgyógyítás draincső nélkül. — Alapy Henrik dr. A tág kaliberű húgycsősztekü­letek jelentősége. — Novotny Lajos dr. Közlemény a Szt. Rókus-kórh­áz III-dik orvosi (húgy-ivarszervi) osztályáról. A gát zúzódásának és a húgycső repedésének egy súlyosabb esete. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület: 1. Grosz Gyula dr. Purpura haemorrhagica. 2. Bátori Dániel dr. Idegen test huzamos bennmaradása a légutakban. 3. Abonyi József dr. Fogszabályozás esete. 4. Havas Adolf dr. Favus universalis. 5. Aczél Károly dr. Influenza folytán fellépett agytályogról. 6. Dubay Miklós dr. Adatok a metallotherapia teréről. 7. Dollinger Gyula dr. Az alsó végtagokon végzett osteotomiákról. — IRODALOM-SZEMLE.I Könyvismertetés.­Therapeutisches Lexikon für praktische Aerzte. Kiadja dr. Bum Antal. — Vorlesungen über die Bright’sche Krankheit von Dr. Robert Saundby. Autorisirte deutsche Ausgabe von Dr. W. Lewin. — II. Lapszemle. Gyógyszertan. A chloralamid hatása a vérkeringésre és a lélekzésre. —Belgyógyászat. Gyermekgyógyászat. Gyomorrák 19 éves fiatal embernél.— Gyermekek diabetes mellkasáról. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra­. 1. Epilepsia ellen borax. 2. Idült nátha gyógyítása. 3. Szer a tüdővész ellen. 4. A fejfájás gyógyítása Lloyd Jones szerint. — TÁRCZA. — Gróf Andrássy Gyula. — Korányi Frigyes t­r. Visszaemlékezés gróf Andrássy Gyula utolsó betegségére. — Vegyesek. — Boríték . Pályázatok. — Hirdetések. Mellékletek. A „Szemészet“ 1. száma. — Mentők lapja. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény­ek a fővárosi közkórház III. sebé­szeti (Réczey Imre t­r. rendelő orvos) fiók­­­osztályáról. I. Sebgyógyítás dravicsó­ nélkül. Réczey Imre egyetemi ny. rk. tanár. A sebek gyógyítására az osztály megnyitása óta — tehát 1884. évi junius 1-seje óta — a sublimat-oldatot használjuk ugyanazon változatlan mód­on, melyet már több év előtt e lapok hasábjain ismertettünk (OHL, 1885. 19., 20., 21. szám). Leg­elsők között voltunk hazánkban, kik Schede-t e téren követték, azóta is leghívebbek vagyunk e gyógyításmódhoz és most sincs okunk (több mint kétezer eseten tett tapasztalatok után) azt elhagyni. Sőt bizonyos elégtétellel konstatálhatjuk, hogy nem­csak fővárosi kórházaink több sebészeti osztálya, hanem — rész­ben példánkon indulva s eredményeinket ismerve — a vidéki kórházak sebészei közül is sokan ma már a sublimat-oldatot használják a sebek gyógyításánál. Nem csökönös conservatis­­mus köt ezen sublimat-használathoz bennünket, hanem eddig elért eredményeink, melyek ezen antisepticumot teljesen meg­­bízhatónak tüntették fel, az egész kezelésmód egyszerűsége (főkép az általunk használt alakban) és olcsósága. Jól tudjuk és soha sem tagadtuk, hogy a modern seb­­gyógyításnak alapelve — a tisztaság : az asepsis. Hiszen már ezen modern irány alapítója, Lister arra törekedett, midőn mindazt, mi a sebre nézve szeny, ettől távoltartani vagy azt legalább ártalmatlanná tenni óhajtotta. Tagadhatatlan, hogy ezen czélt elérhetjük sokféle módon, talán antisepticumok nél­kül is. Egy pillanatig sem szabad kételkednünk a felett, hogy azon jó eredmények, miket a sebek gyógyításánál Köberlé, Lawson Tait sterilisált vízzel s sterilisált kötöző szerekkel, Neither, Landau, Senger s mások konyhasó-oldattal állítólag elértek, valóban el is érettek. De a víznek s a kötöző szerek­nek sterilizálása, a konyhasó-oldat használata is csak azt éri el, mit az antisepticus szerek: sebészeti értelemben tisztán tartja a sebeket. Más módok ugyanazon czélnak — a sebészeti tisztaságnak — elérésére. Az antiseptikus sebgyógyítás egész történetét első­sorban azon élénk törekvés jellemzi, hogy a sebek gyógyulásához szükséges feltétlen tisztaság elérésére teljesen megbízható s könnyen alkalmazható módot találjanak. Innen a valóban lázas hajsza új és új szerek után, mely rövid két évtized alatt egész halmazát az antiseptikus szereknek hozta napfényre. S a­mint Lister a sebek gyógyulását zavaró gengedés vagy fertőzés okát a microorganismusokban kereste, úgy volt egész sebgyógyításunk Lister óta — mint azt Senger1 kifejti — antimycotikus vagy — mint Küster2 nevezi — antiparasitarius, azaz nem annyira a seb „sepsis“-e ellen, mint a seb genyedésének meggátlására a genyedés oka ellen —­ a staphylococcus pyogenes aureus ellen volt irányítva. Minden újonnan felmerült antisepticumnál csupán azt keresték, biz­tosabban s gyorsabban öli-e el a sebet fertőző microorganis­­musokat, mint az előtte ajánlott szerek. S még ma is annyira eltérők az egyes sebészek ez irányú tapasztalatai, hogy a sebek gyógyításában mindeddig teljes megegyezéshez nem jutottunk, hogy mindezideig nincsenek megállapítva azon szilárd, tudo­mányos alapon kifejlesztett elvek, melyek egy általánosan el­fogadott s elismert sebgyógyításmód megállapítására szükségesek. És tudományunk mai állásánál ez nem is lehetséges. A sebgyógyulás folyamata bonyolódott életműködés eredménye, melyben a sebek gyógyításánál használt antiseptikus vagy ha úgy tetszik antimycotikus szerek hatása csak egyik tényező gyanánt szerepel, s melynél első­sorban a szervezet bonyoló­dott chemiai folyamatai, a sejtek „vitális energiája“ lesznek az eredményre nézve döntők (Senger), s tudjuk-e mennyi és mily befolyással vannak a sebek gyógyulásánál az annyira rettegett microorganismusok ? Míg a sebek gyógyulásánál szereplő valamennyi tényezőt kellő tanulmányozás alapján kellőleg nem ismerjük, míg a szervezet sejtjeinek életerélyét, mint Virh­olr­ ­ Senger. Berliner Klinik, Heft (5. lieber die Gefahren und die Leistungsfähigkeit der modernen Wundbehandlung. 2 Küster. Eulenburg-féle Encyclopaedic.

Next