Orvosi Hetilap, 1893. január (37. évfolyam, 1-5. szám)

1893-01-22 / 4. szám

1893. 4. sz. ORVOSI HETILAP 51 állapota hatósági felügyelet és intézkedés tárgyát képezi.“ Világos, hogy ez gyakorlatilag kivihetetlen. Olyan hatóság, mely az összes gyermekek egészségi állapotát figyelemmel kisérhetné, alig képzel­hető. Képzelhető azonban igenis az, hogy a társadalommal karöltve megteheti ezt, Gyermekvédő-egyesületeket kell szervezni községen­ként országszerte. Ezek vállalják el a felügyeletet a 0—10 éves gyermekek egészsége felett, ezek eszközöljék ki a szükséges segélyt betegség idején, teljesítsék és ellenőrizzék a közegészségi törvény 19., 20., 21., 22., 24., 25., 26. szakaszaiban foglaltakat. A szervezés törvényes kötelességét minden községre ki kellene mon­dani. A szervezést pedig a kormány indítaná meg hivatalosan. Egy ilyen községi gyermekvédő-egyesület tervrajzát a követ­kező módon képzelném : 1. Czélja volna az egyesületnek a községbeli újszülöttek és 10 éven alóli gyermekek egészségi, táplálási viszonyaira felügyelni, ellenőrizni azt, hogy a szülök és gyámok miként gondozzák gyermekeiket, betegség esetén a gyógykezeltetésről gondoskodni, a szükölködöknek anyagi segélyt kieszközölni. 2. A tagok teljesítenék a felügyeletet bizonyos számú az egyleti elnökség által kijelölt gyermekek felett és azokat minden egészségi viszonyaikra nézve nyilván tartanák. 3. Az elnököt a közgyűlés által történdö hármas kijelölés alapján a törvényhatóság első tisztviselője nevezné ki; a választ­mányi hivatalnokokat a,közgyűlés választaná 10 évre. 4. A gyermekvédő-egyesület azon tagjai, kik a gyermek­védés terén kitűnnek, az állam részéről valamely kitüntetésben része­süljenek Olyan egyleti tag nevezetesen, ki 10 éven keresztül legalább két gyermek folytonos felügyeletét elvállalja és azok épek, egészségesek maradnak, ily kitüntetésben részesüljön. 5. Az egylet vagyonát önkéntes adományok, államsegély és kor- mányilag engedélyezett gyűjtések képeznék. Angol mintán „Gyermek­védők vasárnapjáét kellene berendezni közadományok gyűjtése czéljából. 6. E gyermekvédő-egyesületek elnöke és még más két tagja a közegészségügyi bizottságnak hivatalból tagjai lennének és annak öt tagból álló közjótékonysági albizottságában foglalnának helyet. A társadalmat ily módon lehetne belevonni a gyermekvédelem magasztos hivatásába és annak érdeklődését csak így lehetne foly­tonosan a gyermekvédelem iránt ébren tartani. Tisztán hatósági úton tett intézkedésekkel sokra nem mehetünk. Ajánlom a gyermekvédő-egyesületek országszerte szervezésé­nek eszméjét a közegészségi tanács reformbizottságának szíves figyelmébe.“ * * * A budapesti nemzetközi és demographiai congressus. A Budapesten 1894. évben tartandó nemzetközi egészségi és demo­graphiai congressus rendezése tárgyában a fő- és székvárosi törvény- hatóság által kiküldött bizottmány f. hó 16-dikán tartotta első ülését a régi városház tanácskozó termében Kammermayer Károly polgármesternek elnöklete alatt. A bizottmány, melynek tagjai részint a főváros, részint a különböző tudományos és hivatalos testületek kiküldötteiből állanak, megalakulván, Ilaberliauer a fővárosi tanács egészségügyi előadójának elnöklete alatt egy előkészítő bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Csatáry Lajos dr., Fodor József egyet, tanár, Gebhardt Lajos tiszti főorvos, Grósz Lipót m. tanácsos, Högyes Endre egyet, tanár, az Orvosi Hetilap szerkesztője, Hutyra Ferencz dr., állatorvosi akadémiai tanár, Jekelfalussy m. tanácsos, Korányi Frigyes főrendiházi tag és az országos közegészségi tanács elnöke, Körösy József a fővárosi statistikai hivatal főnöke, Lechner Lajos a fő- és székváros mérnöki hivatalának főnöke, Löw Sámuel dr., a „Pester medizinische Presse“ szerkesztője, Müller Kálmán dr., egyet, tanár, a Rókus-kórház igazgatója, Schächter Miksa a „Gyógyászat“ szerkesztője, Tormay Béla m. tanácsos. Az előkészítő bizottság feladata lesz a congressus programmjára vonat­kozólag javaslatot készíteni, mely végleges megállapítás végett a bizottmány plénuma elé fog terjesztetni. * * * Cholerahírek. Az elmúlt hét folyamán az ország egy vidéké­ről sem jelentettek be cholera-eseteket; a fővárosban azonban még mindig mutatkoztak egyes esetek : január 12-dikén 2, 13-dikán 1, 16-dikán 3, 17-dikén 2, 18-dikán 4 esetet vettek fel a pesti cholera barakk-kórházban, ugyan ez idő alatt meggyógyult (17-dikén) 1, meghalt (18-dikán) 2 eset. 18-dikán a beteglétszám 9. Külföldön Hamburgban és Altonában mutatkoztak úgy mint itt Budapesten egyes elszórt cholera-esetek, míg Oroszország egyes részeiben úgy látszik csökkenőben vannak a járványok. Vegyesek. Budapest, 1893. január 20-dikán. A fővárosi statistikai hiva­talnak 1893. január 1-től január 7-ig terjedő heti kimutatása szerint o héten élve született 362 gyermek, elhalt 204 személy, a szüle­tések tehát 158 esettel múlták felül a halálozásokat. Nevezetesebb halálokok voltak : croup 3, roncsoló toroklob 14, vörheny 3, cholera ásiatica 1, gyermekágyi láz 1, egyéb ragályos betegségek 1, agykér- lob 8, agyvérömleny 9, rángások 8, szervi szívbaj 7, tüdő-, mellhártya- s hörglob és hörghurut 40, tüdőgümö és sorvadás 34, bélhurut és bél­lob 9, carcinomata et neoplasmata alia 8, méhrák 3, Brigth-kór és vese­lob 4, görvélykór 1, veleszületett gyengeség és alkathiba 8, aszkór, aszály és sorvadás 3, aggkór 16, erőszakos haláleset 9. A fővárosi köz­kórházakban ápoltatott e hét elején 2235 beteg, szaporodás 706, csök­kenés 672, maradt e hét végén ápolás alatt 2269 beteg. — A fővárosi tiszti főorvosi hivatalnak 1893. január 1-től január 8-ig terjedő kimutatása szerint e héten előfordult megbetegedés: cholerában 4 (meghalt 2), hagymázban 6 (meghalt —), bárányhimlőben 9, vörhenyben 18 (meg­halt 3), kanyaróban 25 (meghalt1), roncsoló toroklobban 33 (meghalt 13), torokgyíkban 8 (meghalt 3), trachomában 3, hökhurutban 1, orbánezban 7. — Egyetemes orvosdoktorokká felavattattak. 1893. január 14-dikén -. Keresztes István, Nagyvárad (Biharm.), f. a. Ajtai tnr. ; Pándi Kálmán, Ó-Kigyós (Békésm.), f. a. Hőgyes tnr. ; Vadat/ Károly Kálmán, Nagyvárad (Biharm ), f. a. Kétli tnr. ; Goldhammer Emil, Kecskemét (Pestm.), f. a. Laufenauer tnr.; Halász Lajos, Csetény (Veszprémin.), f. a. Bókái tnr. A Egyetemi alkalmaztatások. Doktor Sándor dr. az I. szülő- és nőgyógyászati klinika Il-dik tanársegédéül, Tauszk Ferencz dr. és Vas Bernát dr. az I. belklinikához díjazott, Berend Miklós dr. és Rumhach István dr. ugyanazon tanszékhez díjazatlan gyakornokokul, Diéballa Géza dr. a II. belklinikához díjazott, Steinberger Adolf szig. orvos a köz­egészségtani tanszékhez díjazatlan gyakornokokul alkalmaztattak. — Az országos közegészségi tanács új tagjai. A beliigyminister az országos közegészségi tanács rendkívüli tagjaivá kinevezte: Pertik Ottó dr., egyetemi tanárt, a fő- és székváros bakteriológiai intézetének főnökét, Dollinger Gyula egyetemi tanárt és gyakorló orvost, Löw Sámuel dr.-t a „Pester medizinische Presse“ szerkesztőjét, Petz Lajos dr., Győr város tiszti főorvosát. — A hivatalos orvos mint állami anyakönyvvezető. „Jurista“ álnév alatt a hetekben röpirat jelent meg, mely az anyakönyvek álla­mosításával foglalkozik, mely mint tudva van, égető kérdése a mai magyar belpolitikának. A fennforgó zavarokból való kibontakozásra azt a javaslatot teszi, hogy mondja ki a törvényhozás, hogy pl. 1894. január elsejétől kezdve az eddigi születési és halálozási anyakönyvek csupán az illető egyén vallási hovatartozását bizonyítják közhitelűleg. A többi bejegyzésekre csak az állami anyakönyvek bírnak közhitelűséggel. Az így constituálandó születési és halálozási állami könyvvezetést a járási, illetőleg nagy községi vagy rendezett tanácsú városi, valamint városi törvényhatósági orvosi hivatalok végezzék. Az illető közhivatali orvos tehát állami megbízás folytán az eddigi anyakönyvvezetőkre megállapí­tott összes minőség és tekintély mellett járjon el és kiadványait külön állami pecsét alatt eszközölje. Az osketési anyakönyvvezetés a polgári háza-ság behozataláig maradjon az egyháznál. A járásorvos mint anya­könyvvezető azután is ebből állapítja meg a gyermek törvényes voltát. Elkeresztelés esetén az állami könyvvezető feljegyzi, hogy az 1868. évi Lili. t.-cz. 12. §-a értelmében a gyermek mily vallásban nevelendő s az a feljegyzés akkor válik aktuálissá, midőn a gyermek iskolába kezd járni. A Egy orvos száz éves születésének jubileumát ünnepelték o hó 10-dikén a londoni orvosok társaságának nagy termében, Wielobyclci dr.-ét, ki lengyel eredetű menekült volt és naturálisált britt alattvaló lett, 27 éve vonult vissza orvosi gyakorlatától. — Egyesület epileptikusok foglalkoztatására. Londonban egyesü­letet terveznek oly epileptikusoknak foglalkozással való ellátására, kik képesek ugyan a munkára, de bajuk miatt nem kaphatnak alkalmazást. Londonhoz közel szándékoznak egy olyan telepet létesíteni, hol őket képességeik szerint foglalkoztatják. A mozgalom élén két angol nő áll, kiknek egyike Burdon-Sandersonnak áz oxfordi ismert pliysiologusnak nővére. Az egyesület alakítása iránt nagy az érdeklődés London elő­kelő orvosi és városi köreiben. — Változások a belügyministerium egészségügyi osztályában. Grósz Lipót dr. a belügyministerium egészségügyi osztályának hosszú évek során át volt vezetője, e fontos állásától — mint értesülünk — megválik és helyébe Chyzer Kornél dr Zemplén vármegye tiszti főorvosa fog közelebbről kineveztetni. Tekintettel a folyamaiban levő közegészég ügyi reformokra e választást szerencsésnek kell jelölnünk. Chyzer Kornél, ki mint tudományos búvár és mint a hazai balneológia egyik leg­avatottabb kutatója közismeretes, egyik legalaposabb ismerője az ország­ban a vidéki közegészségügyi viszonyoknak is, mint azt már az 1885-diki országos közegészségi congresusson, hol ez ügyben referensként működött, kimutatta, ki már akkor jelezte a közegészségi törvény revisiójának szük­ségét azon kérdésekben, mely ma úgy látszik a parlamenti és kormány­körökben is megérettnek mutatkozik. Tapasztalatainak érvényesítésétől

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék