Orvosi Hetilap, 1897. április (41. évfolyam, 14-17. szám)

1897-04-04 / 14. szám

1897. 14. sz. ORVOSI HETILAP került volna. A per primam gyógyulást akkor e körülmény­nek tulajdonítottam és olyan eseteket, a melyekben a miri­gyekben genyt gyanítottam, subcutan kiirtásra nem ajánlottam. Azonban a mint a tapasztalat nemsokára megmutatta, csak az olyan eseteket lehet biztosan felismerni, a­melyekben már nagyobb mirigytályogok vannak jelen, míg más esetekben a mirigyek nem is igen nagyok, mogyorónyiak vagy diónyiak, a bőrön át vizsgálva kemények és mozgékonyak s daczára ennek a műtétnél kitűnik, hogy minden mirigy szövete szét van esve és mindegyikben van egy nagyobb vagy több apró tályog, a melyek majdnem az egész mirigyet kitöltik, úgy hogy a mirigy szövetéből csupán egy 1—2 milliméteres kéreg maradt meg, a mely szintén tele van ugyan apró miliaris tuberculum­mal, de még szét nem esett s úgy látszik meggátolta, hogy a mirigytályog a mirigytokot áttörje. Ha e mirigyeket a ki­választás közben ujjainkkal erősebben megnyomjuk, vagy ha a fogóval megfogjuk, akkor fellazult tokjuk megszakad és gümős tartalmuk elárasztja a műtét területét. Első eseteimben ezek­kel szemben fatalista voltam és épen ezért sem tisztítottam ki talán kellőleg a műtét befejezésével a sebüreget, egyszóval az első 3 ilyen esetemben a sebüregben gümős beszűrődés fejlő­dött, a mely csak hosszas kezelésre gyógyult meg s azért ezen eseteim alapján az 1895. április hó 27-dikén a budapesti kir. orvosegyesületben tartott betegbemutatás alkalmával odanyilat­koztam, hogy az ilyen esetek a subcutan műtétre nem alkal­masak. Azonban még ugyanazon év június hó 1-jén mutathat­tam be az egyesületben egy 16 éves leányt, a­kinek a tarkó­ján a ma­sterno-cleido-mastoideusa mögött egy gyermekököl­­nyi gümős tályogja volt, a­mely felett a bőr még nem volt megbetegedve, a tályog alatt pedig m. st. cl. mastoideus és m. cucullaris közötti háromszögben több mirigye. Kisérletképen a tályogot az occipitalis seben át ürítettem ki és falainak gondos száraz kitörü­lése után a tályog üreg alsó falát áttörve ezen keresztül hatoltam előre az alatta levő mirigyekhez s azokat is az occipitalis seben át távolítottam el. Számítottam arra, hogy esetleg kénytelen leszek egy kis ellennyilást a nyakon készíteni, de meglepetésemre a seb per primum be­gyógyult, egy kis idő múlva ugyan az alsó sarkában egy kis pörk képződött, de az az alatt levő lencsényi fekély egy néhányszori tussolásra argentum nitricummal begyógyult s a kulcscsont feletti árokban a kiirtott mirigyek helyén eleinte érezhető csekély beszűrődés csakhamar teljesen felszívódott. Az igen érdekes eset részleteiről és későbbi sorsáról még alantabb referálok, de ezen eset új reményt öntött belém az iránt, hogy a genyt tartalmazó gümős mirigyek kiválasztása után nem kell okvetlenül genyedésnek bekövetkeznie, a­mit nemsokára egynéhány esetemben megvalósítva láttam. 4 ...... 12 éves leány. Gümős mirigyek a nyak jobb oldalán a m. st. cl. mastoideus mögött, alatt és előtt (Bókay J. tanár betege). Subcutan műtét 1895. április 10-dikén. A mirigyek sajtosak. A seb bevarrása, alsó sarkában vékony draincső.Gyógyulás per primam. A nyak bal oldalán ekkor csak borsónyi mirigyek voltak érezhetők. 1896. márczius havában a beteget újra elhozzák. Ekkor a nyak műtött jobb fele egészen rendes, ellenben a baloldal mirigyeinek legnagyobb része mogyoró- egész diómekkoraságú, a mirigyek mozgékonyak, csupán a m. st. cl. mast. felső feje alatt fekvők tűnnek fel kissé lobosoknak. Subcutan műtét 1896. márczius hó 5-dikén. A felső mirigyek csupán sajtosak, ellenben a m. st. cl. mastoideus alsó vége körül fekvők és azok, a melyek a közös torkolati vivőeren feksze­nek, valamennyien gümős genyt tartalmaznak, közülök a kiszedésnél egynéhány megpukkad és tartalma kiömlik. A sebüreg gondos ki­­törü­lése száraz steril pamuttal, azután egy vékony drain behelyezése a sebüregbe és a seb bevarrása. Semmi reactio. Ötöd nap a varrat és a draincső eltávolítása. A draincső helyének megtussolása argent, nitricum­mal. Nyolczad nap a pörk leválik, s a reá következő 10 nap alatt a draincső helye még egyszer megismételt tussolásra begyógyul. 5 ................ 21 éves viruló kinézésű hölgy. A bal m. sz. ds. most. mögött­­e a kulcscsontig az összes mirigyek dagadtak. Az állkapocs alatt egynéhány mogyoró­ egész diómekkoraságú (Korányi Fr. t­r. betege). Subcutan műtét 1896. május 26-dikán. Daczára annak, hogy a mirigyek mind mozgékonyak voltak, a műtétnél kitűnt, hogy minden mirigyben van egy nagyobb vagy több apróbb, nyúlós genyt tartalmazó tályog. Ezek közül több a kiszedés alatt megpukkad. A sebtasak száraz, steril kitörü­lése, a seb bevarrása, az alsó sarkába egy vékony drain. Negyed nap a­ varrat és a drain el­távolítása. A seb összetapadt. Ez utóbbiban alvadt vérrög. Új kötés, a­mely a hetedik napig marad. Ekkor a draincső helyén egy kis pörk van. Ennek eltávolítása s az alatta levő kis fekély tussolása argentum nitricummal. Egynéhány nap alatt gyógyulás. Fél évvel később a beteget újra láttam. Kiújulásnak semmi nyoma. A nyak alakja egészen rendes. A bőr mindenhol felemelhető és eltolható, úgy mint az egészséges jobb­oldalon. 6. ... 21 éves műlakatos. A m. sz. ds. most. felső vége előtt az áll alatt egy tojásnagyságú mirigypakéta. A subcutan műtétet 1896. junius 24-dikén Kopics Jenő dr. segédem végezte. A műtét alatt a mirigyek megpukkadnak s a geny elárasztja a sebtasakot. Kitörülés, be­­varrás és drainezés mint a fentebbi esetekben. Junius 30-dikán a varratok kiszedése. A draincső eldugult, kivétele után a helyéből mintegy 400 tiszta savó nyomható ki. A draint visszahelyeztük és csak július 6 dikán távolítottuk el teljesen. A midőn a kötés július 14-dikén ismét levéte­tett, a draincső helye is be volt gyógyulva. A sz. c­. m. előtt, a­hol a mirigyek feküdtek, egy kis beszűrődés. Ezen kóresetekből kitűnik, hogy azon körülmény, mi­szerint a mirigyekben tályogok fejlődtek, feltéve, hogy azok még nem törték át a mirigytokokat és hogy a bőr felettük még nem lobos, nem zárja ki a per primum gyógyulást. Én ezen esetekkel a műtét után épen úgy bánok el, mintha a mirigyekben nem lett volna geny, t. i. a sebtasakot szárazra kitörülöm, drainezem és bevarrom. A műtét után netalán fel­lépő genyedésről alantabb lesz szó. A műtét befejezése után a sebet selyemfonállal, szűcsvarrattal varrom be. Draincsövet az első eseteimben nem alkalmaztam. Ezen esetek némelyiké­ben a sebtasakban, a­melyet a nyakon, a kötéssel nem lehet erősen comprimálni, nagyobb savós transsudatio történt. Ilyen­kor az első kötésváltoztatáskor a műtét után való 4—6 od napon a vájt kutatóval a seb alsó sarkán behatoltam a tasakba, mire a kutató barázdáján át mintegy 10 — 15 gramm tiszta savó folyt ki. Azonban később az olyan esetben, a melyben a mirigyek genyesek voltak, a sebüregbe egy vékony drain­csövet helyeztem s azt a seb alsó sarkában a varrat utolsó öltésével megerősítettem. Újabban ismét olyan esetekben, a melyekben nem voltak genyes mirigyek, a sebtasakot nem draineztem, hanem szűcsvarrattal úgy varrtam be, hogy az utolsó öltés meghúzása előtt a tasakból a levegőt teljesen ki­nyomtam, hogy a fonal meghúzása után a légmentesen bezárt tasak külső falát a levegő erősen odanyomja az alapjá­hoz s így pótolja a kötéssel való compressiót. A k­ötés steril, száraz Bruns-féle pamutból áll, a melylyel a nyakat, tarkót s a fej hajas részét befedem s ezt a capi­strum duplex szabályai szerint organtinpólyával erősítem meg. A beteg 8 napig az ágyban marad és azon utasítást kapja, hogy fejét lehetőleg keveset mozgassa. Ha a seb drainezve lett, akkor a kiszivárgó savós váladék néha keresztül üt a kötésen. Különben a kötést rendesen 4—5-öd nap változtatom meg, ekkor kiszedem a fonalat és a draincsövet. A draincső­­ben többnyire alvadt vér vagy rostonya van, a­mely néha itt­­ott kissé szétfolyó. A második kötés ismét 4 napig marad és rendes, jól lefolyó esetekben, ekkor a draincső helye is be­gyógyult. A beteg azután még egy néhány napig fedő kötést visel. A 10—14-dik napon rendesen már semmi nyoma sincsen a műtétnek, néha a nyak vagy a mellkas bőrében kisebb ki­terjedésben vérfestenyfoltok látszanak, a­melyek szintén csak­hamar elmúlnak. A nyak alakja ekkor már egészen rendes, a következő hetekben a bőr is mozgékony lesz és a műtét utolsó nyomára, a fej occipitális részén levő hegre is csak­hamar reáborul a kinövő hajzat. Hölgyek különben azonnal a kötés eltávolításakor megmaradt hajzatukkal olyan ügyesen fedik el fejük megberetvált részét és rajta a heget, hogy annak semmi nyoma sem látható. A műtét tartama nagyon változó. Az első műtéteimnél minden kiirtandó mirigyet látni akartam s a vérzéstől félve, úgyszólván minden mirigyet külön fejtettem ki. Ezért az első műtéteim jóval tovább tartottak mint a mostaniak, a midőn megtanultam a mirigyeket ujjal kitapintani s a nélkül, hogy előhúzom, ujjal és elevatóriummal kiválasztani. Csupán a nagy edények körül levő mirigyeket húzom a sebbe, a mi elkerül­hetetlenül szükséges, ha erősebben vannak a környezettel összenőve. A fentebb felsorolt kortörténetek közül az 1. és 2. alatti két eset körülbelül a két végletet mu­tatja, az 1. számú műtét 5 perc­ig, a 2. számú 5/4 óráig tartott. Ha a nyak mindkét oldalának nyirokmirigyei gü­mősek, 164

Next