Orvosi Hetilap, 1898. december (42. évfolyam, 49-52. szám)
1898-12-04 / 49. szám
607 ORVOSI HETILAP 1898. 49. sz. mulékony súlyosbodásai, paroxysmusai miatt gyakran akadályozva is vannak. Ezen esetek csupán az előző kórképek súlyosabb alakjai, közöttük találkozunk többek között a functionalis epilepsiában szenvedőkkel és a kedélybetegek nagy contingensével. Hogy mily nagy a functionális neurosisokban szenvedők száma, azt bizonyítja, hogy az 1897-dik évi forgalom 2113 betege közül több mint egy harmadrész, vagyis 830 ezen csoportba tartozik, mely szám az összes idegbetegek 41 6%-át teszi. Ambuláns anyagunk másik vegyes csoportját a különféle szervi idegbajban szenvedők alkotják. Részben könynyebb betegek, kik betegségük által tevékenységökben nem igen zavartatnak s gyógyulást sokszor csak cosmeticai okból keresnek, máskor, mert betegségük „genirozza“ őket. Ide tartoznak a peripheriás arethűdések, szemizomhűdések, tie convulsis stb. Ide sorozhatók azon orgános idegbajok is, melyek nem járnak a functio semmi zavarával s csupán fájdalmasságuk miatt keresnek belőlük gyógyulást a betegek , így a trigeminus és intercostalis neuralgiák, a habitualis fejfájások stb. Hogy ezen a beteg munkásságát tulajdonképen meg nem akasztó s csupán kellemetlen, vagy fájdalmas idegbajok számát lássuk, ezeket is százalékos arányban számítottam ki. 2113 beteg közül: facialis hűdésben szenved 22 vagyis 1'04% izolált szemizomhűdésben 30 0'10% facialis ticben.... 8 „ 0’30% trigeminus neuralgiában 40 „ 1'84% habitualis fejfájásban . 217 „ 10'26% ezen utóbbiak közül: kétoldali fejfájás. . . 181 „ 8'56% féloldali „ ... 30 „ 1*41% migraine ophthalmique 6 „ 0'20% Az orgános idegbetegségek második csoportjában már nem csupán kellemetlen vagy fájdalmas bántalmakat találunk, hanem olyanokat, melyek kisebb-nagyobb mértékben megakasztva a szervezet működését, részleges vagy teljes munkaképtelenséget okoznak. Ide sorozhatók a végtagok rheumatikus idegzsábái, a radialis hűdés, tetania, athetosis, paralysis agitans, hemiplegiák és monoplegiák. Ezen betegségek számaránya következő: ischias...................................20 vagyis 0'94% rheumatikus izomneuralgia . 53 „ 2'50% radialis hűdés...................6 „ 0'28% tetania........................... 1 „ 0'04 % athetosis..............................2 „ 0'09 % paralysis agitans..............9 „ 0'42% hemiplegia és monoplegia . . 27 „ 1'27% Harmadik csoportba az öröklött vagy szerzett alapon fejlődő alkati idegbántalmak tartoznak, mint az epilepsia, petit mai, az idegrendszer luese, paralysis progressiva, tabes, lateralsclerosis, sclerosis polyinsularis, Little-féle betegség, chorea, chronikus alkohol, ólom- stb. intoxicatiók stb. Ezen csoport betegségeinek számaránya: ecclampsia.............................. 4 vagyis 0'18% epilepsia............................104 „ 4 92% petit mai.......................13 „ 0'61% idegrendszer luese .... 49 „ 2'31 % tabes..................................86 „ 4'07% chorea............................38 „ 1'79 % nemitis periph....................9 „ 0'42% taboparalysis...................4 „ 0'18% paralysis progressiva.... 58 „ 2'74% lateralsclerosis...................3 „ 0'10% combinált sclerosis .... 2 „ 0'09 % Little-féle betegség .... 3 „ 010% sclerosis polyinsularis ... 9 „ 0'42% syringomyelia.......................... 4 „ 0'18% paralysis bulbaris..............1 „ 0'04% morbus Basedows. . . . . 4 „ 0'18% alkoholismus chron...........49 „ 2'31 % saturnismus chron....................3 vagyis 0'10°/0 atrophia spin, progress. . . 1 „ 0'04°/0 dystrophia muse, progr. . . 1 „ 0'04% akromegalia.........................1 „ 004% asphyxie locale...................2 „ 0'09% sclerodermia symmetr. ... 1 „ 0'04°/o A negyedik csoportban a legkülönfélébb, többnyire locális eredetű betegségeket látunk, melyek számaránya következő : Jackson-féle epilepsia ... 11 vagyis 0'52% Menier-féle betegség ... 5 0'24% vertigo habitualis .... 10 „ 0'47% apoplexia......................................6 „ 0'28°/o tumor cerebri................................8 „ 0*37 °/0 encephalitis.................................7 „ 0'33% encephalomalacia...........................3 „ 0'10% meningitis......................................4 „ 0’ 18 °/0 Potiféle betegség .... 2 „ 0'09% tumor medullae spin. ... 1 „ 0'09% poliomyelitis ant............................2 „ 009% lumbago......................................2 „ 0'09°/0 botturismus.................................8 „ 0'37% surdomutismus...........................9 „ 0'42% fractura cranii...........................2 „ 0'09% Hátra van még a betegségek egy csoportja, melyek sem az orgános, sem a functionális betegségek közé biztosan nem sorolhatók: hystero-epilepsia..........................16 vagyis 0 75% insomnia......................................7 „ 0 33% pavor nocturnus............................1 „ 0 04% noctambulismus............................1 „ 0'04% impotentia......................................2 „ 009% homosexualitas...........................2 „ 0 09% magigraphia.................................7 „ 0'33% tremor essentialis .... 4 „ 0'18% Végül külön csoportba sorozandók a különféle neurosisok és intoxicatiók alapján fellépő vagy önállóan jelentkező psychosisok : imbecillitas......................................9 vagyis 0-42% idiotismus......................................5 , 0-23% dementia senilis...........................4 „ 0' 18 % vesania acuta......................... 3 „ 0'10% vesania chronica...........................4 „ 0'18% psychosis hysterica .... 22 „ 1'08% „ neurasthenica. . . 5 „ 0'23% „ alkoholica ... 7 „ 0'33 % morphinismus.................................1 „ 0'04% mania.................................... 1 „ 0'04% melancholia................................2 „ 0'09% folie circulaire...........................2 „ 0'09% Megjegyzendő, hogy ezen adatok kiszámításánál némely eset két tételnél is szerepel, így a gamma cerebri ép úgy foglal helyet az idegrendszer liesének, mint az agytumoroknak tételénél; — némely neuritis ép úgy a peripheriás neuritisek, mint az alkoholismus vagy saturnismus tételeinél; — úgyszintén a hemiplegiák tételénél, midőn ha külön kórismézhető volt az oki momentum, akkor ugyanazon eset az apoplexiánál, tumornál, vagy hysteriánál is külön külön szerepel. Megemlítendő továbbá, hogy egyes esetek, ahol két heterogén betegség egy individuumnál egyszerre volt constatálható, mindkét betegség számadatai között szerepelnek. Különösen kiemelendő ez a hystero-epilepsia tételénél, mely a közönséges hysteria major esetein kívül olyanokat is tartalmaz, melyek kifejezetten genuin epilepsiás charakterszek, és így az epilepsia tételénél ismételve szerepelnek. Ezenkívül a statistikai számadatok helyes értelmezése végett felemlítendő, hogy az 1897-dik évi összes beteganyag számát feltüntető 2113 között 234 volt olyan, akik nem tulajdonképeni idegbetegek, hanem bel-, sebészi vagy egyéb bántalmakban szenvedtek, s csupán egyes ideges tüneteik végett keresték fel az ambulatóriumot. Vájjon ezen 234 eset szerepelhet-e egy idegambulatórium kimutatásában, arra különféle választ lehet adni. Az akadémikus felfogás szerint, mely idegbetegnek csak azt tekinti, akinek kórisméje szigo.