Orvosi Hetilap, 1900. november (44. évfolyam, 44-47. szám)

1900-11-25 / 47. szám

7 --.v ——----------7--------------7— - — "■ " . r- T— Negyvennegyedik évfolyam. 47. szám. Budapest, 1900. november 25. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével ir szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Fodor József, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. TARTALOM: — Minden jog- EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Tomka Samu: Heveny dobureglob morbus maculosus Werlhoffi kapcsán. 737. 1. Friedrich Vilmos: A kéznek érdekes fejlődési rendellenessége. Perochirus pero­­dactylus. 739. 1. Torday Ferencz: Közlemény a budapesti Stefánia-gyermekkórházból. A lúg­mérgezést követő gyermekkori heges bárzsingszükületekről. 740. 1. Tárcza. Kuthy Dezső: Az Erzsébet-sanatorium alapkőletétele. 743. 1. — Sugár K. Márton : Orvosi aphorismák Kubelik Jan hangversenyén. 743. 1. — Babarczi- Schwartzer Ottó : Az állami elmegyógyintézeti orvosok helyzetéről. 744. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Donáth Gyula: Az agyi és gerinczagyi localisatio 1899. évi irodalma. 745. 1. — Könyvismertetés. Fejes Adolf: Válasz az országos központi védhimlőoltóanyag kezelőség terve ellen elhangzott ki­fogásokra. 746. 1. — Lapszemle. Általános kór- és gyógytan. Browicz : Az icterus keletkezéséről. (Marikovszky György.) — Patrick Manson: A moskito­fentartatik. — malaria theoria kisérleti bebizonyítása. (S­u­r­á­n­y­i Miklós.) — Belgyógyászat. Ransom: Encephelopathia saturnina. (Benedict.) — Bőr- és bujakórtan Babinski és Charpentier: A reflektorikus pupillamerevségnek a syphilishez való viszonya. (Poor F.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Petrucci : A xeroform használata. — Stein, Fersan. — Riegel: A morph­ium hatása a gyomornedvelválasztásra. 746—47. 1. Hetiszemle és vegyesek. — A főváros egészsége. — Szünidei orvosi cursus. — A Nobel-féle pályadíj. — Fodor József. — Megjelent. — Duotal-tabletták. — Herczel. dr. — Szt.-Lukács-fürdő. — Krondorf. 747. 1. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Mellékletek. Gyermekgyógyászat. 4. sz. — „Farbenfabriken, vorm. Fr. Bayer & Co. Elberfeld“ czég „Hedonal“ czimü prospektusa. ЩЯШI EREDETI KÖZLEMÉNYEK Heveny de Mreglob morbus maculosus Werlhoff­ kapcsán.­ Közli: Tomika Samu dr. közkórházi rendelő fülorvos. Az irodalomban mindössze két idevágó eset rövid felemlíté­sét találtam (Moos,1­2 Hatig),­ ez okból részletesen ismertetem ezen érdekes bántalom lefolyását. M. Zs. 29 éves, napszámos neje, Kömlörös (Heves m.). Apja és több testvére él és egészséges, anyja előtte ismeretlen betegségben halt el. Gyermekei sohasem voltak. Az övéhez hasonló megbetegedés tudomása szerint családjában nem fordult elő. Gyermekkori betegségek közül bárányhimlőt és egy évig tartó mindennapos hideglelést említ, melyben 11 éves korában szenve­dett. Havihaját 16 éves korában kapta meg, mely első időben rendetlenül és fájdalmakkal jelentkezett, utóbb szabályosan jött meg és csak 8 hónap óta mutatja az alább leírandó rendetlen­ségeket. Beteg két év előttig teljesen egészségesnek érezte magát, azóta veszi észre, hogy bőrén apró vérfoltok jelentkeznek, melyek első időben élénk pirosak, majd halványulnak, kékes ibolyába, utóbb zöldes színbe, végre sárgába mennek át, hogy végre nyom­talanul eltűnjenek. Azonban teljesen fájdalmatlanul, minden külső behatás nélkül folyton újak képződnek. Egyúttal észre­vette beteg azt is, hogy ha csak, bár könnyen megüti magát, vagy valamely enyhe külső erőszak éri, testének ama részén kékes-piros nagy véraláfutás képződik, mely azután a fönt leírt színelváltozásokat szenvedve, eltűnik.­ ­ Előadta a magyar fül- és gégeorvosok egyesületének 1900. május 10-dikén tartott rendes ülésén. 2 Moos : Klinik der Olirenkrankheiten. 1866. 96. old. és Schwartze’s Handbuch I. 547. old. 8 Haug: Krankheiten des Ohres in ihrer Beziehung zu den Allgemeinerkrankungen. 1893. 178. old. Izületi bántalomban beteg nem szenvedett soha és közérze­tet, munkabírását ez említett tünetek a legkevésbbé sem alterál­­ták múlt év július haváig. Előzőleg betegnek havi baja két hónapig kimaradt, ekkor hasát trauma érte és két héttel reá havi baja ismét beállott, azonban sokkal nagyobb mértékben, mint azelőtt. Azóta vérzései mind sűrűbben jelentkeznek és ez év eleje óta úgyszólván folyvást vérzik; ezzel párhuzamosan folyton gyengül és sápadtabb lesz. Körülbelül ez év eleje óta veszi ugyancsak észre, hogy a vérzések bőrén sűrűbben lépnek fel; időnként szájából és orrából is elindul a vér, különösen, ha előre hajlik; végbeléből azonban vérezni nem szokott. Ha megszúrja magát tűvel, állítása szerint a vérzés alig csillapítható. Napról napra fokozódó gyengesége, étvágytalansága, sápadtsága és vérzése miatt vétette fel magát 1900. márczius hó 14-dikén az első számú belklinikára. Korányi Frigyes tanár szíves engedel­­mével közlöm a klinikai kortörténet felhasználásával az esetet. Diagnosis: Morbus maculosus Werlhofii, anaemia secun­daria. Jelen állapot. A mérsékelten fejlett, lesoványodott nőbeteg csontrendszere ép, alaki eltérést nem mutat. Az arczbör színe feltűnően halvány, sárgás fakó árnyalattal, a kötőhártyák igen halványak. Az ajkak nyákhártyája bőrszerű kinézésű, szürkés­pirosas színű, hasonló színűek a foghús és a száj nyálkahártyája. A nyelv, garat és garatképletek vérszegények, különben normálisak. A láták közép­tágak, egyenlők, fényre és alkalmazkodásra jól reagálnak. Az egész test bőrén mindenütt, legsűrűbben a c­omb feszítő felületén, apró, tűszúrásnyitól egész lencsényi terjedelmű, éles kontúrú, különálló, sehol össze nem folyó, a bőr színén felül nem emelkedő, nyomásra el nem halványuló foltok, melyek­nek színe az élénk vöröstől az ibolyáig, kékig, zöldig és sárgáig váltakozik. Azonkívül a jobb czomb mellső felületén, gyermek­tenyérnyi helyen, egy kékes-sárgás ibolyaszínű, de elmosódott határú, nem szabályos alakú véraláfutás, mely ütés után képző­dött. A nyelv kissé bevont, étvágy nincs, szomj kissé fokozott, nyelés szabad, székletét rendes. Nyak sovány, részarányos.

Next