Orvosi Hetilap, 1900. december (44. évfolyam, 48-52. szám)
1900-12-23 / 51. szám
814 ORVOSI HETILAP, 1900. 51. sz. a belügyministeriumhoz magánúton beadott kérelme folytán — meghatározta az érinthetlen steril kötszerek különböző mennyiségeinek nagyságát. A sérveket a nép Szegeden „servés“ vagy „sérülés“ név alatt ismeri, mely utóbbi elnevezés a sérvek traumatikus eredetére akar utalni. Más népies kifejezés: „a haskérgük ki van szakadva“. A szegedi munkásnép, kivált a külföldön is jól ismert talicskásaink és kubikosaink között sok a sérvés. Feltűnt előadónak, hogy a szegedi kir. ker. börtönbe és törvényszéki fogházakba évenként beszállított átlag másfél ezer egyén közül, kiket beszállításuk napján tetőtől talpig meg szokott vizsgálni, mily sok a sérves. A csongrád- és csanádmegyei illetőségű törvényszéki foglyok közül az 1890-től 1900-ig terjedő 10 év alatt átlag egy sérves esett 20 egyénre, a magyar korona országai egész területéről beszállított raboknál pedig a tíz évi átlagos arányszám 1:325. Wernher szerint Francziaországban a sérvesek és nem sérvesek közti viszonyszám 1: 42, így az 1: 32 5, de még inkább az 1: 20 viszonyszám a magyar és főkép az alföldi nép nagyobb testi megerőltetésével járó életmódjára mutat. A sok sérves közt keveset talált, ki sérvkötőt viselt. Ezzel szemben valóságos ideális sorsban részesülnek a szegedi börtön rabjai, mert 1. az általános vizsgálat olyanok sérvét is felfedezi, kik annak létezéséről vagy mivoltáról tudomással nem bírtak, 2. a sérvesek az álló és nehéz munka alól felmentetnek és erről szóló bizonyítványukat állandóan maguknál hordják, 3. ha szegények, az állam költségen beszerzett sérvkötővel láttatnak el letartóztatásuk időtartamára. Ezen rendezett viszonyokból magyarázza előadó azon feltűnő tényt, hogy a 10 év alatt az említett börtönben és fogházban megfordult 521 sérv közül csak egy szenvedett kizáródást. Gyakorlatából felemlít oly esetet, hol kizárt sérvhez hivatott, már nem is mint első, hanem mint második orvos s a hol a 4—5 napos kizáródás mégis műtét nélkül megoldódott. Volt 6 napos comb- és köldöksérvkizáródás is, melyeken a műtétet sikerrel végezte. Érdekes volt azon esete, mely egy cirrhosis hepatis és insuff. valv. aortae miatt 50-szer csapolt hasvízkóros betegére vonatkozik. E betegnél a fejlődött köldöksérv papírnyira elvékonyodott bőre már-már átkopással fenyegetett. A köldökön át 8-10-szer megejtett hascsapolás a képződött hegesedések által úgy megerősítette a köldököt, hogy az jelenleg a has maximális teltsége mellett is a has többi részeivel egy felszínt mutat. Operált esetei közül két jól táplált köldöksérvésnél annyi cseplesz-zsiradék volt a belekkel együtt kizáródva, hogy abból mintegy fél kgm-nyi tömegnek eltávolítása vált szükségessé, amit előadó tompa úton, ujjaival kitépés útján végezett s e mellett semmi vérzés nem mutatkozott, a gyógylefolyás pedig zavartalan volt. Hozzászólottak: Berger Mór: Teljes kizáródás után 24— 28 óra múlva gangraena lép fel. A reponálás után, ha hányás még van jelen, ezt az előzetes inflammatio okozhatta. Egy esetében a cseplesz mellett kétökölnyi sarcoma volt, mely lekötés után eltávolíttatott, az eset gyógyult. Mackóid Miksa : Kérdi, hogy a 6 nap óta beékelt sérv mily tüneteket mutatott ? Kőhegyi Lajos: Sérvműtéteknél a local anaesthesiát elébe helyezi az általános narcosisnak, mivel ennél a hányás alig elkerülhető. Vas Ignácz: Egy esetében a sérvet a 3-dik nap reponálhatta. Nem pártolja a Schleich-eljárást. Egy laparotomiánál utólag narcotizálni kellett. Reiniger Hermann: Mióta a bábaképezdében van, 15 laparotomiát végeztek. Ezek közül 13-at Schleich-hal. Legutóbb egy 20 liter folyadékot tartalmazó cystát műtettek Schleich mellett. Regdán Károly: 3—4 napos sérvek a kizáródás után még visszahelyezhetők, a 6 nap óta beékelt sérvnél a legsúlyosabb elváltozások mellett bélsárhányás is volt jelen. (XIX. szűkülés 1900. november 14-dikén.) Elnök: Faragó Ödön; jegyző : Falta Marczel. 1. Müller Vilmos (mint vendég): Kivonatosan bemutatja a Szeged város tanácsához benyújtandó memorandumát egy tüdővész-sanatorium létesítése ügyében. Statistikai adatokkal bizonyítja, hogy Szegeden feltétlenül szükséges egy ily sanatorium felállítása. Beszámol rövidesen az allandi tüdővész-sanatoriumban tett tapasztalatairól. Hozzászólottak : Regdán Károly: A sanatorium létesítése mellett van és a Szegedhez tartozó Szatymazt ajánlja a felállítás helyéül. Indítványt fog tenni, hogy az orvosegyesület a sanatorium létesítését minden eszközzel elősegítse. Elsősorban a város pormentesítését kellene keresztülvinni. Faragó Ödön : Minden eszmét, bárhonnan lő és a közegészség javára szolgál, pártol. De Szegeden egy tüdővész-sanatorium létesítését nem pártolhatja, mert itt sok a szél és por. Rusz Gusztáv: Szintén ellene van a sanatorium létesítésének Szegeden. Dukesz Márton: Nem sanatorium, hanem menhely kell a tüdővészeseknek. Müller Vilmos: Cáfolja az ellenvetéseket és hivatkozik Altstädter dr. 1859-diki munkájára, melyben Szegedet Velenczével hasonlítja össze. PÁLYÁZATOK: 9769/1900. szám. A felsőpulyai szolgabirói járásban üresedésben levő felsőpulyai és derecskei körorvosi állásokra pályázatot hirdetek. A felsőpulyai körhöz Felső-Pulya székhelylyel 9, a derecskei körhöz Derecske székhelylyel 15 község tartozik. A felsőpulyai körorvos javadalmazása a vármegye pénztárából utólagos , negyedévi részletekben fizetendő 600 korona évi fizetés és 167 kor. 04 fillér úti átalányból, a derecskei 600 kor. évi fizetés és 292 kor. 32 fillér úti átalányból áll. Felhívom pályázni óhajtókat, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 9. §. és az 1876. évi XIV. t.-cz. 143. §-a szerint minősítésüket és életkorukat igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket folyó évi deczember hó 28-dikáig hozzám beadják, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határnapjának kitűzése iránt utólag fog intézkedés létetni. Felső-Pulya, 1900. deczember 8-dikán. 3~2 Főszolgabíró h. : Рокоту János, szolgabiró. i 13,765/1900. kig. sz. Szilágy vármegye Szilágy-Csehi járásban Hadad székhelylyel rendszere- sített közegészségügyi körorvosi állomásra ezennel pályázatot hirdetek. Javadalmazás: 1. Törzsfizetés 1200 korona. 2. Fuvarátalány 600 korona. 3. Lakbér 200 korona. Valamint az 566/1877. évi szabályrendeletbe megállapított látogatási díj. Felhívatnak a pályázók, hogy az 1876. évi XIV. t.-cz. 143. §-ában meg- s határozott okmányokkal felszerelt folyamodványukat alálírthoz 1901. évi január hó 10-dikéig adják be. Szilágy-Cseh, 1900. évi deczember hó 10-dikén. 2017. Kiss László, főszolgabíró. 6506/1900. évi. szám. A városi közkórháznál rendszeresített és főispáni kinevezés útján három évi időtartamra betöltendő két ideiglenes segédorvosi állásra pályázatot hirdetek. Ezen állások mindegyikének javadalmazása 1000 korona évi fizetés, a kórházban kötelező lakás, ennek fűtése és világítása. Felhívom ennélfogva mindazon nőtlen orvostudorokat, kik a jelzett állások egyikét elnyerni óhajtják, hogy minősítettségüket és netalán eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket Szeged szab. kir. város főispáni hivatalához (városi széképület) folyó évi deczember hó 27-dik napjának délutáni 5 órájáig nyújtsák be. Szeged, 1900. évi deczember hó 12-dikén. 2—1 Pálfy F., polgármester. Szemelvények külföldi tudományos társulatok üléseiből. Idült, a 47 éves bélinvaginatio esetéből származó kórbonettani készítményt mutatott be Schmilinsky az „Ärztlicher Verein in Hamburg“ október 16-diki ülésén. A rendkívül elgyengült, 48 éves nőbeteg 1896. október hava óta eleinte több hetes időközökben, később hetenként többször is jelentkező, néhány perczig 17 óra hosszat tartó, rendkívül fájdalmas hasgörcsökben szenvedett, melyek többnyire hányással és nyákos, két ízben véres székeléssel jártak. A fájdalom tetőpontján jól tapintható keményedés keletkezett a köldöktől jobbra. A vizsgálatkor, eltekintve a nem nagyfokú, a hasfalakon keresztül látható vékonybélperistaltikától, egy a coccum és a colon ascendens tájékát elfoglaló, 18 cm. hosszú, 6 cm. széles, nyomásra érzékeny daganatot találtak, amely inkább kemény tapintatú, kifejezetten vesealakú és a tapintó kéz alatt, valamint mesterséges bélfelfúváskor múlóan megmerevedett és megkeményedett, tehát az invaginatios daganatok jellegző tüneteivel bírt. A daganat helyének megfelelően az ileum invaginatioját a colonba vették fel, amit a laparotomia megerősített. A másodlagos peritonealis elváltozások által összenőtt ileum és coecum szétválasztásánál egy helyen hirtelen áttörés állott be és bűzös geny ürült főleg a kis medencébe; másrészt a repositio kísérlete sem sikerült. Ilyen kedvezőtlen körülmények között az ileumot és a colon intus suscipienst kifelé helyezték és a peritoneum parietaleval a rectus szélénél egyesítették. Másnap a beteg purulens peritonitisben elhalt. A bonczoláskor nyert készítmény szépen mutatja az ileum betüremkedését a coccumba és a colon ascendensbe. A be- és kilépő beleső serosái egymással többé-kevésbbé összenőttek. A mesenterium rongálása és compressiója okozta vérkeringési zavar három módon mutatkozott: 1. Maga a mesenterium vizenyősen duzzadt és megvastagodott. 2. Az intussusception csúcsán a nyakhártya diónyi duzzanattá dagadt meg, amely az intussuscipiens lumenébe szabadon emelkedett elő és felületén már necrotikus volt. 3. A betüremkedés hege alatt 3—4 cm.-nyire az elvezető cső fala nagyobb területen necrotikusan elpusztult, úgy hogy az invaginált bél belső szára szabadon fekszik. Minthogy a coecum és a féregnyújtvány nincsenek invaginálva, nem az aránylag elég gyakori invaginatio ileocoecalis, hanem a ritkaságszámba menő invaginatio ileocolica vagy iliaca ileocolica esete forog fenn. Legérdekesebb különben ezen esetben a betegség hosszú, З'/г éves tartama.■ : _____________