Orvosi Hetilap, 1901. szeptember (45. évfolyam, 35-39. szám)
1901-09-29 / 39. szám
1901. 39. sz. ORVOSI HETILAP még pedig úgy, hogy a stypticin-tablettákból naponként 5-öt, vagy a tinctura styptici-ből 3-szor 30 cseppet fogyasztatunk el. Ilyen használat mellett az első napon szülőfájáshoz hasonló fájdalmak kíséretében erősebb vérzés mutatkozik, amely a következő napon már csökken és a negyedik napon többnyire egészen megszűnik. Ha a rákövetkező hószám alatt újból használtatjuk a stypticint 2 napon át, akkor a havi vérzések hosszabb időn keresztül mérsékeltebben jelentkeznek. Ami végül a dionint illeti : phthisikusoknál a köhögési ingert csökkenti és a közérzetet javítja. Bronchitis acutánál a köhögési inger csökkentése mellett egyúttal váladékoldó hatás is, mutatkozik. 5—10°/6-os oldatokból 6—8 cseppet ad 3-szor naponként. Éhgyomorra véve, néha hányás jelentkezett. (Therapeutische Monatshefte, 1901. július.) Pneumonia crouposánál Heyden-féle creosotallal elért jó eredményeiről számol be Van Zandt. A láz és vele a többi tünet már 3—4 nap alatt elmúlik, ilyenkor azonban a szert néhány napon át még tovább kell használtatni, mert ellenkező esetben a láz és a többi tünet visszatér. Epen ebben a körülményben látja szerző bizonyítékát annak, hogy a láz és a többi tünet visszafejlődése a creosotalnak tudandó be. Végül még felemlíti más szerzők tapasztalatait (Andrew Ji. Smith, J. A. Gracey, Cassoute), melyek szintén a creosotal kiváló gyógyértéke mellett szólnak pneumonia crouposa eseteiben. (Medical record, 1901. márczius 30.) Az unguentum Credet Staller az utóbbi két évben erysipelas 25, meningitis cerebrospinalis 7, bubo 4, cellulitis 6, carbunculus 10, emlőtályog 9 és puerperalis septicaemia 2 esetében használta teljesen kielégítő eredménynyel. A kenőcsöt lehetőleg mindig a lobos területen kente be, egyrészt, mert gyorsabban szívódik fel, de másrészt ilyen módon alkalmazva lokálisan is hat. (Cleveland journal of medicine, 1901. április.) Folyóiratok átnézete. Gyógyászat, 1901.38. szám. Preisz Hugó: A fiumei pestis-gyanús eset. Merthé N.: Fogászati adatok. Prochnov József: A kórházi sebészi gyakorlatból. Frommer Ignácz: Súlyos appendicitis perforatioval a hólyagba. Konrád Jenő: Az öngyilkosságról. Orvosok lapja, 1901. 38. szám. Bóth Jenő: A prostata-hypertrophia operativ orvoslása Bottini szerint. Grósz Sándor : A fürdő- és nyaralóhelyek fejlődésének alapelvei. Wiener klinische Wochenschrift, 1901. 38. szám. Schlöffer: A kétszeres gyomorstenosis műtéti kezelése. Elgart: Idiopathikus és sympathikus myalgiák. Berdach : Strobmeyer-féle ficzamtörés két esete. Wiener medicinische Presse, 1901. 38. szám. Luzzatto : Néhány szokatlan jelenség secundaer syphilisnél. Neustätter: A skiaskopia Laurenty-féle elmélete. Herz: A peripheries vérkeringési készülék neurosisai (vasomotorius ataxia). Wiener medizinische Wochenschrift, 1901. 38. szám. Kassowitz : A rachitis theoriája. Róbert: Mérges pókok. Gömöry : Látszólagos műtéttel gyógyított traumás postoperativ psychosis. Vysin: A nephritis viszonya a hydraemiához és hydropshoz. Cohn: Kevesbedett-e a vakok száma az újabb óvóintézkedések életbeléptetése óta . Herz: Placenta praevia és kezelése. Wolf és Friedjung : A bécsi poliklinika gyermekgyógyászati osztályának VIII. évi jelentéséből. G. Székrekedés a vastagbél veleszületett rendellenességei miatt. Prager medicinische Wochenschrift, 1901. 36. szám. Bayer: Spina bifida. Mayer: Typhus abdominalis. Berliner klinische Wochenschrift, 1901. 38. szám. Fraenkel■ Megjegyzések a gümőkór prophylaxisáról és a phthisikusok elkülönítése. Tikk: A lymphatikus leukaemia aetiologiájához. Thorner : A szemfenék stereoskopos megtekintése. Áron : Oxygen-belégzés. Joseph : A Pott-féle púp nyújtása. Deutsche medicinische Wochenschrift, 1901. 38. szám. Sonnenburg: Appendicitis és összefüggése traumákkal. Michaelis és Wolff: A lymphocyták. Walbaum: Szerzett dextrocardia érdekes esete. Buch: A mell- és hasűri szervek határmeghatározása percussios auscultatioval vagy transsonatioval. Lubinski: Perichondritis acuta purulenta septinarium. Guérard : Méhrepedés eclampsiánál ikerterhesség mellett: hasmetszés, gyógyulás. Ruppin: Kettős és hármas ikerszülések Poroszországban az utolsó évtizedben. Centralblatt für Chirurgie, 1901. 37. szám. Kramer: Thrombusos alszarvarixok sebészi kezelése. Merkens: Az oesophagus retrograd boughozása. Centralblatt für Gynäkologie, 1901. 38. szám. Herzfeld: Adat a decapitatio kérdéséhez. Kleinertz : Intra partum megrepedt ovarialis cysta. Filth : Ikerszülések hosszú szünetekkel az első és második magzat megszületése között. Baumm: Nem elastikus metreurynter. Dermatologisches Centralblatt, 1901. augusztus. Goldberg: A Bottini-féle műtét prostatatúltengésnél. Centralblatt für die Krankheiten der Harn- und Sexualorgane. 12. kötet, 9. füzet. Faltin: A húgyhólyag infectiója a bél felől. Lewin : Kétlevelű öblítő dilatator. Zeitschrift für Geburtshilfe und Gynäkologie, 45. kötet, 3. füzet. Franke : A méh dilatáló állandó drainezése endometritisnél és dysmenorrhoeánál, főleg a cervix stenosisa esetén. Schaeffer: Kákrecidiva a mellső hasfalon; bucura: A méhprolapsus műtevése Wertheim szerint. Sticher: Kézsterilizálás és gyermekágyi morbiditás. Beckmann: Néhány klinikai megfigyelés a mellrákról. Van Tussenbrock: Fragmentumok az emberi placentatio második stádiumából. Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie, 1901. augusztus. Löwenfeld: Kóros vándorlási ösztön esete. Vaschide és Vurpas: „Délire par introspection“. Bechterew: Arczgörcs két ritka alakja. Monatsschrift für Psychiatrie und Neurologie, 10. kötet, 3. füzet. Saetiger : Ideges következményes állapotok vasúti balesetek után. Strohmayer : Az emberi hallási sphaera anatómiai vizsgálata. Gregor: Izomspasmusok és izomhypertonia a csecsemőkorban és függésük a táplálkozástól. Sommer: A Westphal-féle jel mint az öröklött degeneratio tünete. Kohlbrugge: Agysúlymérések. Die Therapie der Gegenwart, 1901. szeptember. Talma: A diabetikusok táplálása. Speck: Az oxygen vonatkozásai az egészséges és a beteg szervezethez. Heermann: Milyen gyógyászati intézkedéseket javal a Méniére-féle tünetcsoport. Bruck: Az orr légátjárhatóságának vizsgálata. Werner: Hedonal. Klemperer: Tanácsosabb-e a hal, mint a hús húgysavas diathesisnél és nephritisnél. Zeitschrift für diätetische und physikalische Therapie, 5. kötet, 4. füzet. John: Az arterialis vérnyomás phthisikusoknál. Heller: A salzburgi természetes moorfürdők, valamint a moor-vasfürdők physiologiai hatása. Löwensohn: A kumus és használata tüdőgümőkórnál. La semaine médicale, 1901. 39. szám. Sabratés és Muratet : A hímvessző gümőkórjának új alakja: a praeputium nodularis gümőkórja. Journal médical de Bruxelles, 1901. 38. szám. Verhoogen: Intraarachnoidealis vagy epiduralis cocainisatiot végezzünk ? Van Ryn : Az emberi gümőkór ellen való küzdés jelen állása a különböző országokban. Le bulletin médical, 1901. 73. szám. Doubre: Az appendicitis szövődményei. 74. szám. Mauclaire: Traumás máj- és léprepedések. La presse médicale, 1901. 75. szám. Marandon de Montgel : Pupilla-zavarok és deformatiok vesaniásóknál. Lenoble, Carnés és Le Bot : A vese tömlős elfajulása foetusban. 76. szám. Roger és Weil : A szemhéjak jóindulatú gangraenája. Macquaire : A sovány diabetes mechanismusa. Gottschalk : A sebek kezelése. Bulletin général de thérapeutique, 142. kötet, 8. füzet. Bertherand : A pyramidonnak és sóinak gyógyértéke. Laval: Az alsó végtagok varisainak kezelése. Quelmé: A görvélyesek kezelése kakodyllal. Archives générales de médecine, 1901. szeptember. Carriére és Sonneville: Arythmias hysterias chorea a gyermekkorban. Murat: Djerba-sziget mint téli tartózkodási hely. Touche: Adat az aphasiák bonettanához és klinikájához. Morcon-Mutzner : Cytodiagnostika és meningitis tuberculosa. British medical journal, 1901. szeptember 21. P. H. Abercrombie: A tonsilla elsődleges sankerje. M. F. Hession : Antistreptococcusserummal gyógyított heveny puerperalis sepsis. E. J. Currie: Idegen test a gégében, tracheotomia. Francis Nolans: Strangulált epiplocek bélelzáródás tüneteivel. A. G. C. Irvine: Morphiummal kezelt puerperalis eclampsia. Rowley Conolly: Bismuthum subnitricum a sebkezelésben. W. B. Leishmann: A Stomanowsky-féle vérfestés egyszerű és gyors módja. S. M. Beaton stb.: A Neisser-féle festés értéke a diphtheria diagnosisában. E. Callingwood Andrews: Sikerrel műtött gyomorfekélyátfúródás két esete. R. N. F. Routh: Hólyagrepedés mlített és gyógyult esete. The lancet, 1901. II. 12. szám. IV. S. Playfair: Idilli betegeskedés nőknél. F. Parkes Weber: Zöld vagy kék vizelet és leggyakoribb oka. F. Smith: „Blackwater fever“ két esete. J. Th. Cash : A pyraconitin és methyblenzaconin pharmacologiája. C. E. Richmond : Veleszületett spontan gangraena. G. P. Newholt: Deformitás elített esete. E. G. Harvey : Gégekiirtás hat esete. IF. R. Fox : Idegen testek localisatioja sröntgenfénynyel. F. G. Lloyd: Appendicitis. G. W. Orel: Három pont a gyakorlati szülészetben. Ch. R. Box: Rendkívül nagyfokú haemorrhagia a szájban és epistaxis haemophiliás egyénnél scarlatina lefolyásában. R. F. Bate : Májtályog műtett esete. Hetiszemle és vegyesek. ф Figyelmeztetés a magyar orvosi könyvkiadó társulat tagjaihoz. A magyar orvosi könyvkiadó társulat kiadásában imént megjelentek : 1. Az orvosok működési köre az igazságügyi közszolgálatban. írták : Moravcsik Ernő Emil dr., egyetemi tanár és Sólyom Andor, igazságügyminiszeri titkár. Kiadta tagjai számára a magyar orvosi könyvkiadó társulat. Budapest, 1901. IX és 975 lap. 2. Sebészeti módszerek. Bemutatva a budapesti magyar királyi tudományegyetem I. sz. sebészeti klinikájának 1897/98., 1898/99. és 1899/1900. évi beteganyagán. Szerkesztette Dollinger Gyula dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, az egyetemi I. számú sebészeti klinika igazgatója. Mesterük vezetésével és közreműködésével írták Illyés Géza dr., Kaczvinszky János dr., Zimmermann Károly dr. egyetemi tanársegédek, Holzwarth Jenő dr., Kopits Jenő dr., Manninger Vilmos dr., Pfann József dr., Pólya Jenő dr., Rátz István dr., Winternitz M. Arnold dr. mlítőorvosok. Budapest, 1901. XIII. és 663. 1. 66 a szöveg közé nyomott ábrával. Ezen két könyv a társulat kiadványainak LXXXV. és LXXXVI. kötetét és az 1901. évi könyvilletményét képezi. Szétküldése a jelenhét folyamán eszközöltetett, a fővárosban lakó tagoknak a legközelebbi héten küldetik szét. A társulati igazgatóság rendeletéből ezen két könyvet ezúttal a társulat valamennyi rendes, alapító és résztvevő tagjának — beleértve azokat is, akik a folyó évvel még hátralékban van-