Orvosi Hetilap, 1902. június (46. évfolyam, 22-26. szám)

1902-06-22 / 25. szám

418 TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK ÉS EGYESÜLETEK. Tartalom: Budapesti kir. Orvosegyesület, (XVI. rendes tudományos ülés 1902. május 3-dikán.) 418. 1. — Közkórházi orvostársulat, (V. bemutató ülés 1902. márczius 5-dikén.) 418. 1. — (VI. bemutató ülés 1902. márczius 26-dikán.) 419. 1. Budapesti kir. Orvosegyesület. (XVI. rendes tudományos ülés 1902. május 3-dikán.) Elnök : Klug Nándor. Jegyző : Wenhardt János. Elnök az ülést megnyitja. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesíti. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri Kovács József, Korányi Sándor, Kövesi Géza tagtársakat. Az oxygenbelégzések alkalmazása a therapiában. Kovács József: Az előnyt felfedezése után csakhamar nagy lel­kesedéssel átviszik a therapiába is, de részint a túlhajtások, részint a physiologia megindult vizsgálatai következtében hosszú időre egy bizo­nyos sceptikus felfogás következik be értéke iránt. A physiologusok felállítják a tételt, hogy a belégzett levegő oxygenjének szaporítása által nem lehet több oxygent bevinni a szervezetbe és így az egész therápia elveszti a klinikus előtt jogosultságát. Ámde a vizsgálók elfelejtik, hogy e vizsgálatok egészséges állatokon és embereken végeztettek, kiknél oxygennel telített, bennünket pedig therapeutikus szempontból az érde­kel, hogy oxygenszegény vérbe lehet-e több oxygent bevinni az oxygen­­szaporítás által. Ezt bebizonyítandó, a következő vizsgálati eljárást vette előadó igénybe. Szív és légzési bántalmakban szenvedő betegeknek a vérét vizsgálva feltűnt, hogy azoknak a normálisnál nagyobb fagypont­­sü­lyedésük (i)­ és alacsonyabb Na­pi értékük van, mihelyt a légzési insufficientia, a hypercarbonisatio jelei fellépnek. Már most állatvért telítve CO2-vel, a C 5 és Na­Cl értékeknek ugyanilyen megváltozásait találta meg: most megint 0-nel áramoltatva keresztül a CO2-vel telített vért, ismét az eredeti értékeket kapta meg. Világos lett tehát, hogy a dyspnoikus cyanotikus betegek abnormis­a) és NaCl-ja a COa-vel van összefüggésben, de még ki kellett mutatnia, hogy a vérnek értékei is közelednek a normálishoz O-nel való átáramoltatás után in vitro. Ezek után az O-belégzések positív hatásának bebizonyítására nézve gondolat­menete ez volt. Dyspnoikus és cyanotikus betegek nagy J-ja és kicsiny Na Cl értéke a hypercarbonisatio jelei: ha már most O-belégzések után a vér említett adatai oly irányban változnak meg, mint megváltozott a CO2 dús vér in vitro O-átáramoltatás után, úgy az a mellett fog bizonyítani, hogy a vér több O-t vett fel, mert csak így képzelhető, hogy СОг-α egy részé­től megszabadult. Vizsgálatai szólónak tényleg igazolták, hogy a dyspnoikus betegek hypervenosus vére arteriosusabbá lesz O-belégzés után. Ezen vizsgálatok mellett tekintetbe vette szóló a klinikai tünete­ket is. Az e-szükségnek jól kifejezett jelei vannak úgy állatokon, mint embereken: a dyspnoe, cyanosis, szapora pulsus, nyugtalanság, oliguria, nagyobb fokainál pedig albuminuria és tejsav fellépése a vizeletben. A-belégzések után a dyspnoe, cyanosis csökkent, üzérlökés teltebb és ritkább lesz, euphoria lép fel, legtöbbször mérsékelt diuresis is; egy nagyfokú cyanosisnál pedig megszűnik a cyanosis és a tejsavkiválasz­­tás. Mindezek alapján az O-therapiát a szív és légzési szervek bántal­­mainál, mihelyt a hypercarbonisatio jelei fellépnek, nemcsak tudományo­san jogosultnak, hanem therapeutikus irányelveink mai álláspontja szerint határozottan indikáltnak tartja. Korányi Sándor: Az oxygenbelégzéseknek egyik elég sokszor sikeres alkalmazására a jobb szív gyengeségéből eredő cyanosis kínál­kozik. Az elégtelen lélegzés a vérnek igen sokoldalú megváltozásával jár, a­melyeket különösen Penzoldt, Hamburger, Limbeck, az előadó és mások vizsgálataiból ismerünk. Ezen változások közül a vörös vérsejtek felszaporodása (Penzoldt), térfogatának jelentékeny nagyobbodása (Lim­beck) azt eredményezik, hogy a vér plasmatartalma csökken. A meg­­keresbedett plasmának fehérje-, zsír- és c­ukortartalma pedig Hamburger szerint a szénsavfelhalmozódás hatása alatt felszaporodik. Mindezen változások egyenként azt eredményezik, hogy a vérnek viscositása, belső súrlódása nő. Poiseuille régi, Harb­le újabb és igen exact vizsgálataiból tudjuk, hogy a vérkeringés fentartására a szívnek annál nagyobb mun­kát kell végeznie, minél nagyobb a vér viscositása, így a jobb szív gyöngeségéből eredő elégtelen légzés a vér viscositását fokozva, növeli a kis vérkör munkaszükségletét és circulus vitiosus származik, melyben a jobb szív működési elégtelensége és a vér nagyobb viscositása, belső súrlódása, egymást növelik. E circulus megfordítására az egyik mód a jobb szív erősítése, vagy­ a bal szív diaszoles szívásának fokozása, a­mi digitális hatása alatt sokszor eredm­énynyel történhetik. A másik mód a vér viscositásának, tehát a gyönge jobb szív feladatának csökkentése. Ez, a­hogy azt Jacoby bebizonyította, hatásosan idézhető elő érvágás útján és az érvágás ezen következménye fejti meg annak jó hatását a jobb szív gyöngeségének némely esetében. A viscositás csökkentésének másik módja a vérben feltorlódott szénsavnak eltávolítása, a­mi a vörös vérsejtek számának és térfogatának, a plasma fehérje-, vér- és czukor­­tartalmának csökkenésével járva együtt, a vér belső súrlódását nagy mértékben szállítja alá. Kovács vizsgálataiból kiderül, hogy cyanosisnál az oxygenbelégzések a vér osmosis-nyomásának csökkenését és a plasma (■klórtartalmának növekedését idézik elő. Ezek biztos jelei a szénsavtarta­­lom csökkenésének, a­mely viszont a felsorolt ,és a viscositás leszállítá­sát eszközlő elváltozásokkal szoros kapcsolatban áll. Az oxygenbelégzé­sek hatásának magyarázata nem a kissé fokozott oxygenfelvételben vagy szénsavkiadásban keresendő, hanem az ezekkel együtt járó és említett változásokban, a­melyek, csökkentve a kis vérkör akadályát, javítják a jobb szív munkájának körülményeit és így a légzés további javulásá­hoz vezetnek. Az eredmény exact módon kimutatható, egyszerűen értel­mezhető, néha a therapia szempontjából igen feltűnő, különösen mikor az addig hatástalan digitális oxygenbelégzések­kel együtt alkalmazva, hatásossá válik, a haszon azonban többnyire múlékony és sokszor gyakorlati szempontból alig vagy nem is jön számba. Ennek egyik oka, hogy az alkalmazott oxygendosisok igen kicsinyek, a­mi csak akkor változhatnék meg, ha az oxygen ára jelentékenyen leszállana és olyan belégző készülékeket, construálnának, a­melyek kényelmesebbek lévén, a betegeket nem fárasztanák. Ha egyelőre nem is nagyon nagy, bár kétségtelen a gyakorlati haszon, értékessé teszi az oxygenbelégzések bevezetését a szívbajok therápiájába az a körülmény, hogy ez az első lépés a vér viscositásában tudatosan előidézett változások therápiai alkalmazására, a­mi a felmerülő kérdések alapos tanulmányozásával talán hasznosan fog csatlakozni amaz eljárásokhoz, a­melyek a szív munka­képességét javítják és munkáját az érmozgások szabályozása útján eredményesebbé teszik. Id. Glass Izor: Kötelességet vél teljesíteni, ha ezen érdekes elő­adáshoz hozzászól, hogy 15 év alatt szerzett tapasztalatairól, közel 10,000 eszközölt oxygénbelélegzésről beszámoljon, nem a theoretikus, hanem a gyakorló orvos szempontjából, megszívlelvén Stricker tanár ama mondását, hogy a gyakorlati siker meggyőz minden elméleti raison­­nement-t. Az előadó ép úgy, mint a hozzászóló Korányi, ugyanazon hibában leledzenek, melyben majd az összes búvárok 1774 óta, a­mikor Priestley az oxygent felfedezte és egyúttal megállapította, hogy ez a tü­dő által való anyagcserének egyik fő tényezője, ugyanis az oxygent fel akarták használni csakis oly betegségek gyógyítására, a­melyeknek fő jellemző vonása az oxygen hiánya a szervezetben, tehát a légző- és vérkeringési szervek megbetegedéseinél. Ő pedig azt állítja, hogy az oxygen nemcsak az által hat, hogy a belélegzett levegőt teszi eleny­­dúsabbá, hanem per se, toxikus úton, úgy mikép más orvosszerek. Példáud felhoz egy esetet, egy anaemia perniciosa beteget, kinél a rendkívül kihagyó gyenge pulsus az inhalatio után rendes és erősebb lett. Egy hónap múlva a beteg meghalt. Az obductio teljesen degenerált szívizmot mutatott és az oxygen még az ilyen, az izom jellegét teljesen elveszített szívre is tudott hatni. Az emphysemán, asthma bronchiale et cardiacumon, valamint pneumonián kívül kitűnően bevált az oxygen­­inhalatio hyperemesis gravidarumnál, széngáz- és morphium-mérgezésnél, valamint a betegségek utáni marasmusnál. Melegen ajánlja a chloroform­­narkosis után, hogy annak kellemetlen utóhatásait csökkentsük. Végül humanistikus szempontból nagyon is megszívlelendőnek és fontosnak tartja az oxygenbelégzéseket az euthanasia érdekében. Kovács József, Korányi felszólalására megjegyzi, hogy több eset­ben látták az O-belégzés kedvező hatását a diuresis megindítására, természetesen cardiacummal kapcsolatban. Megjegyzi még, hogy a fogyasztott napi mennyiség 60—90 liter volt. ORVOSI HETILAP 1902. 25. sz. Közkórházi orvostársulat. (V. bemutató ülés 1902. márczius 5-dikén.) Elnök: Schrodt Antal. Jegyző : Juba Adolf. (Vége.) Jobboldalt csupán két vitorla látszik : egy mellső nagyobb, mely a pitvargyomori határszélen és a sövényhiány mellső szélén ered, és egy hátsó, mely kizárólag a sövényhiány concav alsó széléről származik. Az összes vitorlák egyenetlenül rostosan vastagodottak, különösen széleiken és ugyanilyen vastagodás van a hozzájuk tartozó ínhúrokon is. Az aorta­­billentyű­k kicsinyek, vékonyak,szájadók a billentyűk alapján mérve ö1 ncm. kerületű, az aorta kezdeti része valamivel tágabb ugyan, de az ívben és leszálló részletekben abnormálisan szűk ; az intima mindenütt teljesen sima. Tü­dőü­tőér rendellenesen tág, billentyűi nagyok, kerülete 9 cm, és tágultak a tüdőütőér összes ágai is. A petéded lak nyitott, a pitvar­sövény mellső felső részében található. A szívbe ömlő vivőerek rend­ellenességet nem mutatnak. Carcinoma oesophagi aortam perforans. Minich Károly: 56 éves kőművessegéd, a­ki bárzsingszűkü­lete miatt már hosszasabban feküdt a kórházban, de akinek szűkülete sondával nem kezeltetett, deczember 15-dikén a hajnali órákban vérezni kezdett. Ez alkalommal főleg köhögés kíséretében vagy 3 dl. vért veszített, vérzése folytán eszméletlenné is vált, de csakhamar magához tért és ki­jelentése szerint elég jól érezte magát. Ugyanazon napon délelőtt 10 óra tájban vérzése kiújult és általános vérszegénységre utaló tünetek között elhunyt. Bonczolatnál: a bárzsing kezdeti része 9 és cm. mélységig ren-

Next