Orvosi Hetilap, 1903. január (47. évfolyam, 1-4. szám)
1903-01-18 / 3. szám
41 1903. 3. sz. ORVOSI HETILAP eset 3, kétséges (0). II. Betegedés. A) Betegforgalom a városi közkórházakban. A múlt hét végén volt 3214 beteg, szaporodás e héten 1814, csökkenés 803, maradt e hét végén 3224 beteg. B) Heveny ragályos kórokban előfordult betegedések voltak 1102. évi deczember 17-dikétől deczember 23-dikáig terjedő 51. héten a tiszti főorvosi hivatal közleményei szerint (a zárjelben levő számok a múlt heti állást tüntetik fel): cholera 0 (0), himlő (variola) 0 (0), scarlatina 47 (63), diphtheria, croup 34 (45) hagymáz (typhus) 6 (7), kanyaró (morbili) 126 (123), trachoma 6 (5), vérhas (dysenteria) 0 (0), influenza 0 (0), kökhurut (pertussis) 8 (10), orbáncz (erysipelas) 27 (30), gyermekágyi láz (febr. puerp.) 1 (1) járv. fültőmirigyláb 9 (1), ezenfelül varicella 71 (78). + Kinevezés: Bács-Bodrog vármegye főispánja Déri Henrik dr. községi orvost tb. járásorvossá nevezte ki. Borsod megye főispánja Singer Henriket, a miskolczi kórház 30 éven át volt igazgató főorvosát a kórház tb. igazgatójává nevezte ki, és megbízta a sebészi osztály további vezetésével. Megerősítés. A vallás és közokt. m. kir. minister НИШ Hümér dr.-nak magántanári képesítését jóváhagyólag tudomásul vette, s őt a minőségben megerősítette. — Scherer János dr. cservenkai orvost Bács-Feketehegy községi orvosává választották meg. ф A IV. ker. orvostársaság Réczey prof. elnöklete alatt deczember 28-dikán tartotta évi közgyűlését. A beszámolók után szóba jött a lipótvárosi orvostársaság által inaugurált ,,kötelező számlarendszer" kérdése. A társaság a fakultatív számlarendszer mellett foglalt állást. — A budapesti VII. ker. orvostársaság évi rendes közgyűlését f. hó 8 dikán tartotta meg Schirmann Adolf dr. tiszti főorvos elnöklete alatt. A beszámolók szerint a társaságnak 138 tagja van. Múlt évi bevétele 446 koronára, kiadása 247 koronára rúgott. A tisztújítás alkalmával, minthogy Schermann dr. a kerületből való elköltözés miatt lemondott, elnökké Herczel Manó dr.-t választották meg. Dumitreanui és Hudomel dr.-t alelnökökké, Hönig Izsó dr. titkárrá, Patai dr. pénztárossá, Sipos dr. jegyzővé lettek megválasztva. — A budapesti orvosi kör országos segélyegylete f. hó 12.-én tartotta Rákosi Béla dr. elnökletével rendes évi közgyűlését. A pénztáros kimutatása szeint az egyesület vagyona 126,400 korona, eddig 66,400 koronányi segélyt osztottak ki. A beszámolók után közfelkiáltással újra megválasztották az egyesület tisztikarát. A közgyűlés után Tauss Béla dr. a skrophalosisról tartott előadást, Rákosi dr. pedig a fegyházi gyakorlatból casuistikus adatokat hozott fel. — Lister és Esmarch jubileuma. Lord Lister múlt hóban töltötte be orvosi működése 50-ik évfordulóját, Esmarch pedig 80. születésnapját ünnepelte. A budapesti kir. Orvosegyesület I. évi január hó 10-dikén tartott első üléséből Listernek üdvözlő iratot, Esmarchnak táviratot küldött. Amidőn a tudomány és humanismus két érdemes munkájának ünneplésében a magyar tudós világ is részt vesz, az elismerés szavaihoz a hála érzése is csatlakozik. Még mindnyájunk emlékében él, hogy a nagy angol nemzet milyen méltó módon ismerte el a mi kis országunk egyik nagy fiának, Semmelweisnak halhatatlan érdemeit. Sir A. Clark és Sir Spencer Wells-sel együtt Lister tekintélye nagyiban hozzájárult, hogy Semmelweist ma a legnagyobbak között említik. Esmarch az első segélynyújtás atyamestere személyesen jött hozzánk, hogy a mi mentő-egyesületünk törekvéseit támogassa. Kimutatás a Semmelweis-szoboralapra begyült adományokról az 1902. évben. 1902. január 1-jén szobor-alaptőke 36,088 korona. Réczey I. tanár klinikai személyzete : Szigeti, Dapsy á 5 kor; Halka, Baumgarten, Genersich, Koch, Kurzbacher, Temple, Hauer, Borszéky, Örley, Torday, Unterberg á 2 kor. 1 35 kor.; Lindner dr. XII. gyűjtői vén I Unterberg dr. 6 kor. Az I. szül. és négy. klinika az Orvosi Hetilap útján 30 kor. A budapesti bábaképezde 1901/2. tanfolyam személyzete Jeirner G. dr. igazgató útján 247 kor. Liebmann Mór útján: Urbán Adolfné 10, Szegő Kálmánná 20, Jellinek Arturné 10 k. 40 korona. Berczeller Imre dr. 210 kor. Tauffer Vilmos dr. 300 kor. A budapesti m. kir. tud.-egy. orvoskari tanártestület II. részlete 333 kor. Korányi- érmek eladásából 90 kor. Kamatokból 121945 kor. Alaptőke állása 1903 január 1-jén 38,60800 kor. Adler Zsigmond dr. útján: Iricz L., b. Schooszberger V.-né, Rosenberg Gy. dr., Baracs M. dr., Adler Zs. dr. á 20 kor. — 100 kor. Bäcker József dr. gyűjtése : Dreher Jenő 200, m. Beck N. 30, g. Guttmann V. 30, m. Beck Gy. 30, Fürst G. 20, I Egger Gyuláné 100, N. N., L. V., Pali, V. A. á 4 , 16, B. G. M. 24, Bäcker József 36, időközi kamat 24 500 kor. Főösszeg 39,208700 kor. Id. Klischer Gyula dr. (IV., Petőfi-tér 1.), mint a Semmelweis-szoboralap 1. b. pénztárosa. Az orvosok száma Németországban 1902-ben 959-czel (34%) szaporodott; az 1902. év végén 29,133 orvos volt. 1000 km.-re 539 orvos esett (a legtöbb Szászországban : 1433, a legkevesebb Bajorországban : 439), 10,000 lakóra pedig 537 (a legtöbb Hessenben: 648, a legkevesebb Württembergben: 437). A nagyobb városok közül legtöbb orvos volt Kielben, ahol 476, Münchenben, ahol 608 és Strassburgban, ahol 621 egyénre esett egy orvos ; legkevesebb orvos volt Barmeuben, ahol 1868, Elberfeldben, ahol 1764 és Altonában, ahol 1755 egyénre esett egy orvos. Berlinben 2467 orvos lakott, tehát 766 egyénre jutott egy orvos. Az összes orvosoknak körülbelül is-a specialista volt .10 nagyvárosra vonatkozó statistikai adatok szerint legtöbb volt a szülész és nőgyógyász. Különösen megszaporodtak az appróbált fogorvosok: számuk 1800-ra rúgott, míg 1876-ban csak 498 volt. A budapesti orvosi kör országos segélyegyesület pénztárába befizettek. Tagdíjat 1902-re: Neumann János Dombóvár, Rózsa Zsigmond Magyaród, Zsigárdy Aladár Pozsony, Scheda György Oravicza, Szentgyörgyi Ferencz Orsová, Tenner V. T.-Miklós, Gerő Mór B.-Gyarmat, Scheda Gergely Facset, Tapai József Hajós, Ruby József Rozsnyó, Woppenstein F. Lendva, Pless Salamon Érd, Theil Albert R.-Bánya, Danninger Ádám, Fele Adolf, Havel József, Huber József, Kabos Márton, Wolheim József Zombor, Taufer Jenő Temesvár, Schriller Gyula Selmeczbánya, Zehenter Gusztáv Körmöcz, Szekeres József N.-Kanizsa, Spuller József Budapest, Strasser V. N.-Szomolányi, Májer József N.-Szécsény, Wertner M. Mánia, Steger Kálmán F.Szeli, Ropser Géza Ipolyság, Wein Mór Beremend, Vajda Károly Bikinye, Hermann Manó Mohács, Lövyz Jakab Mohács, Szörényi Zsigmond Karánsebes, Stuchlik Tivadar Réthát, Steinfeld József Újvidék, Lovich Gyula N.Bánya, Varjas Gábor Tapolcza,, Simonyi A. Esztergom, Sümegi Jakab Ozora, Margonyai Gyula J.-Árokszállás, Stein Ferencz Lord, Korányi Sándor, Genersich Antal Budapest, Löke Mór Tapolcza, Magyar Károly N.-Becskerek, Rüll János Mohács, Skultéti Tivadar N.-Szöllős, Miner Antal Z.-Sz.-Gróth, Fridrichovszky L. Szempcz, Révész Zsigmond Szakál, Schvvaitz Tivadar Berzáska, Majer Jakab Lugos, Szana Sándor Temesvár, Séllei Imre K.Madaras, Mészáros Gábor János, Véber Ignácz Karavakova, Jéni Ferencz N.Károly, Blasberger Ignácz Mád, Barta Márton Apostag, Turóczvármegyei fiókszövetség, Deák Jenő Tapolcza, Danis János F.-Balogh, Cséby Antal Szt.-Endre. 1901-re: Schvikán Sándor Dobsina, Rajtsis Lajos Beszterczebánya, Simonyi A. Esztergom, Wachsmann Ede Bethlen, Genersich Antal Budapest, Skultéti Tivadar N.-Szöllős, Séllei Imre K.-Madaras, Danis János F.-Balog, Cséby Antal Szt.-Endre. 1903-ra Hanke József Tót-Komlós. Alapítványi díjat fizettek : Gömörvármegyei fiókszövetség 50 korona, Herczka Imre 40, Glasszor, Mutschenbacher Béla, Balogh Tihamér 10—10 koronát, Hajniss Géza 40 koronát. A segélyegyesület választmánya deczember 20-dikán tartotta ülését, a mikor is segélyre szoruló tagjai, tagok özvegyei és árvái között 7440 korona segélyt osztott szét. A segélyösszegek nagysága 60, 70, 80, 100, 150, 180 és 320 korona volt. Budapest, 1902. évi deczember hó 30-dikán. Katona József dr., pénztáros. □ Az első egyptomi orvosi congressus karácsony hetében folyt le Cairoban körülbelül 600 résztvevő jelenlétében, akiknek azonban alig egy harmada volt külföldi. Az európai államok közül még legjobban Ausztria és Magyarország volt képviselve, összesen 36 résztvevővel. A congressuson, amelynek sikerében a főrész Ibrahim Pascha elnököt és Voronoff főtitkárt illeti, főleg a trópusi betegségekkel foglalkoztak. Az általánosabb érdekű előadások közül néhányat röviden a következőkben ismertetünk. Kartoulis az Egyptomban rendkívül gyakori májtályogokról szólt, kiemelve, hogy aetiológiájukban a trópusi dysenteria nagy szerepet játszik. A trópusi dysenteria teljesen elüt a mérsékelt éghajlatban előforduló dysenteriától; előbbit kizárólag amoebák okozzák és gyakran okoz májtályogot, míg utóbbiban inkább bacillusok szerepelnek mint kórokozók és májtályoggal nem jár. Gorgas bizonyítani igyekezett, hogy a sárgaláz terjesztésében a moszkitók viszik a főszerepet ; amióta Havannában a moszkitók ellen küzdenek, a sárgaláz tetemesen csökkent. Bitter a cholerának Egyptomban gyakori előfordulását abból magyarázza, hogy az ivóvízzel ellátás nagyon rossz; amióta e tekintetben javulás állott de a cholera járványok is veszítettek súlyosságukból. Gottschlich az Egyptomban négy év óta endemiás pestisről tartott előadást; a pestis ott két alakban lép fel: nyáron mint aránylag jóindulatú bubópestis és télen mint nagyon rosszindulatú büdópestis ; a patkányok szerepe a fertőzés továbbvitelében szerinte is tagadhatatlan. Gümőkór Ibrahim Pascha szerint Egyptomban a városokban elég gyakori, míg a vidéki lakosok között, akik csaknem egész életüket a szabadban töltik, ritka. Hidegebb helyekről jövő tüdővészesek Egyptomban nagyon jól érzik magukat, sokszor meggyógyulnak, míg a melegebb helyekről jövök, főleg a négerek között rendkívül erősen pusztít, így az Egyptomba tartózkodó négerek között előforduló halálesetek 80°/6-át gümőkór okozza. A sebészi gümőkóros megbetegedések is rendkívül súlyosak a sötétbőrűeknél, úgy hogy a cairoi „Ecole de médecine" sebészei a gümős csípőizületi lábot „noli me tangere“-nek tartják és térd- vagy lábizületi gümőkórban resoctiót nem végeznek, csupán amputatiót, ha a beteg 18 évesnél idősebb. Engel Bey a lepráról beszélt, tanulságos statistika alapján mutatva be e baj gyakoriságát Egyptomban. A pellagra is nagyon gyakori ; Sandwith szerint némely helyen a lakosok 15, sőt 100%-a betegszik meg e bajban ; a romlott kukoricával táplálkozás oktani szerepét ő is hangsúlyozza és felemlíti, hogy nagyon gyakran fordul elő pellagra és anchylostomiasis együttesen. Loos kísérletileg bebizonyította, hogy az anchylostomum duodenale nagyon gyakran a bőrön átjut a szervezetbe; azt hiszi, hogy ez az út talán még gyakoribb, mint a tápcsatornán át fertőzés. Chantemesse a tyrphus serumtherapiáját ismiertetve kimutatta, hogy Páris kórházaiban a serumtherapia használata óta a typhushalálozás 12%-ról 4—6°/o-ra csökkent. Semo szerint Egyptomban nagyon kevés a billentyűbajos ember, amit arra vezet vissza, hogy az izületi láb is rendkívül ritka. Érdekes volt végül Becker közlése, amely szerint európaiak a trópusokban ijesztő számmal betegesznek meg psychosisokban. A második egyptomi congressus 1906. szeptember havára van tervbe véve. A A madridi XIV. nemzetközi orvosi congressus. A magyar bizottság ez úton felhívja a congressus iránt érdeklődő orvosokat, gyógyszerészeket, chemikusokat, hogy a mennyiben a congressuson