Orvosi Hetilap, 1906. április (50. évfolyam, 13-17. szám)

1906-04-22 / 16. szám

1906. 16. sz. ORVOSI HETILAP TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Tartalom: 16. magyar balneologiai congressus és a magyar szent korona országai balneologiai egyesületének évi közgyűlése. 481. 1. — Közkórházi Orvos­társulat (II. bemutató ülés 1906. január 31.-én). 482. 1. —Budapesti kir. Orvosegyesület sebészeti szakosztálya. 482. 1. — Erdélyi Muzeum-Egylet orvos-természettudo­mányi szakosztálya. 483. 1. — Szegedi Orvosegyesület. 484. 1. — Szemelvények külföldi tudományos társulatok üléseiből. 484. 1. 16. magyar balneologiai congressus és a magyar szent korona országai balneologiai egyesületé­nek évi közgyűlése. Második ülés 1906. márczius 31.-én délután 5 órakor. Elnök: Ángyán Béla. Tausz Béla: Újabb szempontok a scrophulás nyirokmirigyek balneo­­therapiájában. Kimutatja, hogy a scrophulás megbetegedésekben balneo­­therapeutikus eljárásokkal jobb eredményt érhetünk el, mint gyógy­szeres kezeléssel. Felveti a konyhasós fürdőkben felállítandó gyermek­­menhelyek kérdését. Kallós Jenő: Az ásványvizek radioactivitásáról. Azon nézetének ad kifejezést, hogy az ásványvizekben talált radiumos emanationak lényeges befolyása lehet a víz gyógyhatásában. Lengyel Béla összehasonlítja a csízi víz radioactivitását a buziási­­val. Dalmady Zoltán-шк és Rottenbiller Ödön­nek az a véleménye, hogy a vizek radioactivitásának hangoztatásával gyógyhatás helyett egyelőre csak reklámozáit lehet elérni. Papp Samu: L­égfürdőkről. A napfürdő izzasztó eljárás és soványítólag hat, a légfürdő az idegrendszert zsongítja. A légfürdő előnye a vízfürdő felett, hogy mint rossz hővezető kevesebb meleget von el a testtől, mint a víz, és azért sokkal hidegebben alkalmazható a test hőegyensúlyának megzavarása nélkül. Légfürdőre legalkalmasabb időszak a tavasz, a nyár, a szép ősz, de télen is lehet légfürdőt venni a szobában. Különösen jót tesz ez a kúra olyan embereknek, kik erős szellemi munkát végeznek és kénytelenek­ sokat irodában tartózkodni. Ok­olicsányi Kuthy Dezső megerősíti az előadó észleléseit. Beck Soma: Az állandó vízágy alkalmazása a bőrbajok gyógyításá­ban. Az állandó vizágy használatának fő javalatát a gyermekkori visz­kető bőrbántalmakhoz csatlakozó furunculosis, pyodermitis, universális eczemák bizonyos formái teszik. Kiterjedt égések korai szakában főleg mint fájdalomcsillapító, a genyedő és sarjadzási szakban pedig mint valóságos gyógyszer szerepelhet. Mansfeld Géza: Mennyiben van befolyása a villamos áramnak a jódvegyületek bőrön át való felszívódására. Ismerteti Du Bois-Reymond és H. Monk vizsgálatait a kathaphoresisről, mely lehetővé teszi jód­vegyületeknek az ép bőrön át, fürdők alakjában a szervezetbe juttatását. Okolicsányi Kuthy Dezső és Jár­may László: Minő magatartás köve­tendő klimatikus gyógyhelyeken megforduló tüdőbetegekkel szemben ? (Az igazgató­tanács által a congressusra előkészített vita­ tárgy.) Kuthy Dezső általánosságban javasolja : 1. A nyílt gyógyhelyen is az orvosi szolgálat intenzivebbé tételét s az orvos hatáskörének megfelelő kiterjesztését. 2. Az orvos részéről a tüdőbajosok kötelező bejelentését, a meg­kívánható discret formában. 3. A nyílt gyógyhelyen a lakáshygiene kifejlesztését és gondos ápolását. 4. A fertőtlenítés helyes keresztülvitelét a lakásra és a megfelelő használati tárgyakra nézve. 5. A köpet útján történő fertőzés teljes kizárását czélzó intéz­kedések foganatosítását. 6. Az orvosi fogalmak szerint való tisztaság megteremtését és fenntartását czélzó intézkedéseket és üzemberendezést a gyógyhely min­­den részében, épületeiben, valamint parkjában. 7. A tüdőbajosok kitanítását és reászorítását olyan viselkedésre, hogy jelenlétük a gyógyhely többi lakójának egészségét a legkevésbé se károsíthassa. 8. A gyógyhely egészéges vendégeinek hygienikus életmódra okta­tását, a­mivel biztosítjuk úgy a gyógyhely saját morbiditásának a minimumra leszállítását, valamint a helyes védekezés lehetőségét a fertő­zésnek nem is az ilyen gyógyhelyen, hanem sokkal inkább a minden­napi életben fenyegető veszélye ellen. Jármay L. következtetései speciális viszonyainkra vonatkozó­lag ezek: Miután Magyarországon kizárólagosan csak tüdővészesek számára szolgáló sanatorium eddig csak egy van s ez kevés, a tuberculotikus betegek nagy része klimatikus gyógyhelyeket kénytelen felkeresni. Ezen gyógyhelyek két csoportba oszthatók: az egyik csoport indicatiojába felveszi a tuberculosist, ezeket befogadja; az ezen csoportba tartozó gyógyhelyek részéről szükséges, hogy az előbb jelzett elővigyá­­zati hygienikus szabályok szigorúan keresztülvitessenek. A másik csoport határozottan tiltakozik tuberculotikus betegek befogadása ellen s az ezen csoportba tartozó gyógyhelyeknek megvan a joguk, hogy az olyan tü­dővészes egyéneket, kiknek jelenléte a többi beteg, valamint az egészségesek jólétét veszélyeztetné, a gyógyhelyről kizárják. Heinrich Adolf a fürdőhelyeken az orvosi vizsgálat kötelezővé tétele mellett szól. Szabóky János: Gl­eichenbergben az előadók javasolta óvintézke­dések már mind be vannak tartva. Elegendőnek tartja a súlyos tuber­culotikus betegeknek bejelentését. A felsorolt óvintézkedéseken kívül szükségesnek mondja a tuberculinizált tehenek tejének használatát. Okolicsányi Kuthy Dezső: A tej felforralásával teljesen elenyészik a fertőzés veszélye, a tuberculinizálás teljesen felesleges. Végül Bókay Árpád megismerteti a congressussal, hogy mi volt tulajdonképen e kérdés szőnyegre hozásának előzménye. Harmadik ülés 1906. április 1.-én délelőtt 10 órakor. Elnök : Papp Samu. Bosányi Béla az egyesület igazgató tanácsának megbízásából az 1905. évi külföldi balneologiai eseményekről tart előadást és felhívja a magyar fürdőket, hogy minél nagyobb erővel vegyék fel a versenyt a külfölddel. Löw Sámuel: Az egyesület igazgató tanácsának megbízásából előadást tart a hazai fürdők látogatottságáról az 1904. évben, továbbá a magyar ásványvizek forgalmáról az 1904. és 1905. évben. Az előadás hiteles adatait az országos statistikai hivatal szolgáltatta. Bókay Árpád az előadó által felsorolt adatok között a legnagyobb megbotránkozással hallotta, hogy egyes fürdők a statistikai adatokat a legnagyobb könnyelműséggel, felületességgel szolgáltatják be. Indítvá­nyozza, hogy a statistikára vonatkozó törvény alapján ez ellen megtorló lépésekkel éljenek. Felemlíti, hogy tárgyalásokat folytatott Elek Pállal, a Kereskedelmi részvénytársaság elnökével az ásványvizek külföldi forgalmának emelése érdekében. Ajánlja, hogy az ásványvízforrás­tulajdonosok szövetkezzenek s oly quantumokat (2—3 száz vagyont) állítsanak össze egyszerre, hogy a Kereskedelmi részvénytársaság a kiviteli irányítást kellő sikerrel eszközölhesse. Vámossy Zoltán : A megbízhatatlan statistikai adatokat szolgáltató fürdők megrendszabályozására vonatkozó indítványt írásban terjeszti elő. Elnök: Mivel a congressus határozatokat nem hozhat, a beterjesz­tett indítványt az igazgató tanács elé utalja. Letárgyalván a congressus programmját, meleg szavak kíséretében bezárja az ülést. Közgyűlés 1906. április 1.-én. Elnök: Bókay Árpád. Vámossy Zoltán főtitkár bemutatja jelentését az egyesület 1905. évi működéséről. Ebből megtudjuk, hogy sikerült ásványvíz-kiállítást rendeztek Budapesten az alkoholellenes congressus alkalmával, s ren­deznek Bukarestben a nyár folyamán megnyíló országos kiállításon. A tagok száma 409-ről 435-re emelkedett. A múlt évben megjelent bal­neologiai értekezések száma 30, köztük egy 800 koronás pályamű. A közgyűlés köszönetet mond a főtitkárnak jelentéséért. A pénztáros jelentése szerint az egyesületnek 1905. évi bevétele 5401 kor. 42 fill., kiadása pedig 3090 kor. 42 fill. volt. A pénztár megvizsgálására kiküldött számvizsgálók jelentéséből kitűnik, hogy az összes kiadásra és bevételre vonatkozó tételeket a mellékletekkel együtt rendben és helyesnek találták. Ezután a főtitkár felolvassa a bíráló bizottságnak jelentését, mely­ből kitűnik, hogy a balneológiai egyesület által kitűzött 200 koronás pályadíjra összesen 27 dolgozat érkezett be 21 hazai szerzőtől. Ezek közül 10 dolgozat részint nem fürdőorvos tollából ered, részint külföldön működő fürdőorvos dolgozata és így csak 17 dolgozat tarthatott igényt a jutalomra. A 17 dolgozat közül legjobbnak Lenkei Vilmos Dani dr. balaton­almádi­ fürdőorvos „Folytatólagos vizsgálatok a napfürdés hatásáról a szervezet némely működésére“ czímű­ művét ismerték el. Ezután kihir­dették az új pályázatot, melynek értelmében a balneologiai egyesület 200 korona pályadíjat tűz ki oly dolgozat jutalmazására, mely az 1906. év folyamán magyar nyelven, nyomtatásban jelenik meg és melynek szerzője magyar fürdőn működő orvos. Beküldési határidő folyó évi deczember hó 31., azonban a be nem küldött dolgozatok is figyelembe veendők. A jutalomdíjat az 1907. évi közgyűlésen adják ki. Indítványok. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Gerlóczy Zsig­­mond következő indítványát: 1. Intézzen az Országos Balneologiai Egyesület sürgősen felhívást az Országos Orvos-Szövetség valamennyi fiókjához és a Budapesti Orvos­ Szövetséghez hazai fürdőink és ásványvizeink hathatós támogatása ügyé­ben, felkérvén valamennyi orvos­szövetség elnökét arra, hogy tagjait különösen most, a­mikor a családokban a fürdőzés és nyaralás kérdése már szóba kerül, a magyar fürdők fokozottabb, sőt kizárólagos párto­lására buzdítsa. 2. Készítsen az Országos Balneológiai Egyesület mielőbb hazai fürdőinkről és ásványvizeinkről egy olyan gyakorlatias irányú leírást, a­mely röviden felsorolná azt, hogy mely külföldi, nevezetesen osztrák 481

Next