Orvosi Hetilap, 1909. augusztus (53. évfolyam, 31-35. szám)
1909-08-01 / 31. szám
540 ORVOSI HETILAP 1909. 31. áta dásával járó táplálkozás-zavarra vezetik vissza. A Maccallum végezte, már említett kísérletek alapján közelfekvő az a feltevés, hogy ha az adrenalinarterionekrosis keletkezésében az érfalak sima izomsejtjei összehúzódásának valóban szerep jut, akkor az adrenalin ezen hatását chlorcalciummal — amely a sima izomsejtekre tudvalevőleg bénítólag hat — meg lehet talán gátolni, s ily módon esetleg az arterionekrosis keletkezése is megakadályozható. E kérdés megfejtésére összesen 17 házinyúlnak adtam intravénásan 0,15 cm3 adrenalint (1 : 1000), ezenkívül közülük 6-nak 2—3-ad naponként subcutan 4—5 cm3 1%-os CaCh-oldatot, 2-nek szintén 2—3-ad naponként intravénásan 2 cm3 chlorcalciumot. Míg a fennmaradó 9 állat kontrol állatul szolgált, vagyis csupán adrenalint kapott. E kísérleteim eredményei az A) és B) táblázatban vannak feltüntetve, melyekből kitűnik, hogy a 8 chlorcalciumos állat közül 2 ép maradt, 3 csekélyebb fokú és 3 nagymérvű megbetegedést mutatott. A kontrolállatok közül 1 a 11. injectio után pericarditisben pusztult el; a fennmaradó 8 közül 4-ben nagyobbfokú, 3-ban kisebbfokú és 1-ben jelentéktelen elváltozás volt az aorta falán található. Ezen kísérletekből kiviláglik: a chlorcalcium az adrenalinnal egyidejűleg adagolva nem tudja az adrenalinnak arterionekrosist okozó hatását meggátolni. Loeper és Boveri hasonló kísérletekben azt találták, hogy a mészsók adagolása még növeli az arterionekrosis fokát. Lehetséges, hogy e kísérleti eredmény a kísérlet hosszú tartamában és a mész igen magas dosisában leli magyarázatát. Dr. Blum szerint a mellékvesekivonat subcutan adva, a házinyulakon már kis mennyiségben is múló glykosuriát idéz elő. Noel, Paton, Herter, Richards, Wakeman, Wosbourgh, Aronsohn és mások kutyákon és nyulakon adrenalin subcutan injectiójával hoztak létre glykosuriát. Embereken therápiás czélból adott adrenalin-injectio után Noorden, Metzger, Herter, Zülzer stb. észlelte, hogy a vér czukortartalma emelkedik. A diabetesben szenvedők glykosuriáját az adrenalin fokozza. Bár az adrenalin erős vérnyomásfokozó alkotórésze a mellékvesekivonatnak, úgy látszik, a glykosuria mégsem függ össze az A) Az injectiók száma Az állat súlya a kísérlet kezdetén és végeztével grammokban Intravenosus e. . adrenalin Szám ............ injectiók száma Az állat súlya a kísérlet Szám intravenosus adrenalininjectio 015 cm3 1 °/o-os CaCh 4—5 cm3 Az aorta elváltozásai kezdetén és végeztével grammokban Az aorta elváltozásai 1 18 18 1410—1480 Változatlan 7 11 1540—1320 Változatlan (Pericarditis) 2 18 18 1440—1330 Egy nagyobb és egy kisebb plaque, 1 kis aneurysma 8 14 1450—1130 Aorta egész terjedelmében erősen tágult. Egy nagyobb aneurysma, 3—4 kis plaque 3 18 18 1390—1680 Változatlan 9 10 1920- 1900 3—4 kis plaque 4 18 18 1220—1340 Súlyos atheroma aneurysmákkal 10 1611550-1130 Aorta egész terjedelmében erősen tágult. Nagyszámú aneurysma. Igen kisfokú atheroma 5 19 19 1920—1800 1—2 kis plaque. Aorta kissé tágultabb 11 18 1330—1050 Sok plaque 6 18 18 1960-1450 Sok plaque 12 24 2400—2100 Jelentéktelen elváltozás 13 23 1590—1340 Sok plaque B) Szám 2 cm3 l°/o-os CaCla-old.-1015 cm3 adrenalin (1 : 1000) intravenosus injectiók száma Az állat súlya a kísérlet kezdetén és végeztével grammokban Az aorta elváltozásai 1 19 1660—1550 Az aorta tágult, egyébként változatlan 2 18 1920—1960 Az aorta kissé tágultabb Szám 2 cm3 physiologiai konyhasóoldat-10 15 cm3 adrenalin (1: 1000) intravenosus injectiók száma Az állat súlya a kísérlet kezdetén és végeztével grammokban Az aorta elváltozásai 3 18 1800—700 Az aorta tágult Egy középnagyságú aneurysma 4 19 1480—1320 Az aorta diff. tágult. 1—2 aneurysma