Orvosi Hetilap, 1911. október (55. évfolyam, 40-44. szám)
1911-10-01 / 40. szám
700 ORVOSI HETILAP 1911. 40. sz. ban avatkozzunk be; harmadszor, minő legyen ez a beavatkozás. Mind e három kérdés olyan, amelyet minden egyes adott esetben külön kell felvetnünk és mind a három kérdés olyan, amelyre megfelelni csak úgy lehet, ha ezt a választ a nőgyógyász és a belgyógyász együttes elhatározása érleli meg. Mielőtt ezen nézőpontok szemmeltartásával saját eseteinknek a tárgyalására, valamint az azokból levonható tanulságokra és tapasztalatainkra reátérnénk, nem lesz érdektelen néhány irodalmi adatnak az ismertetése, amelyek az előbb felvetett fontos kérdések egynémelyikére igyekeztek választ adni, anélkül, hogy ezúttal mindazon különböző felfogásokra és nézetekre kitérnénk, amelyek a tuberculosisgraviditas kérdésének nagy irodalmában már eddig is felszínre kerültek. Tekintve, hogy a kérdés, amint azt előbb kifejtettük, szinte állandóan az aktualitás jellegével bírt, úgy hiszszük, célunknak teljesen megfelel, ha az irodalmi adatok közlésében nagyobbára csupán az utolsó évek irodalmára szorítkozunk. Az első kérdés, amelyet felvetettünk, a graviditásnak a tuberculosisra való befolyása. Talán legjobban megfelelt erre Hofbauer, aki a graviditásnak a gümős folyamatra való káros befolyását nemcsak tapasztalati úton állította, hanem egyúttal ráutalt azokra a körülményekre is, amelyek ezen káros befolyásolásnak az előidézői. Szerinte a graviditás alatt nemcsak a meglevő gümős folyamatok rosszabbodnak, progrediálnak, hanem latens localis góczok válhatnak manifestté, vagy latens és a szervezetre nézve inactiv góczok reactiváltathatnak. Ezen káros befolyásnak a klinikai megnyilvánulása az általános állapot és a physicalis lelet rosszabbodása mellett abban is mutatkozhat, hogy igen gyakran a graviditás alatt jelenik meg és mutatható ki kétségtelenül a bacillosis, vagy olyképpen, hogy az előbb negatív köpetlelet most a terhesség alatt válik positívvá, vagy a köpetnek bacillustartalma a terhesség alatt jelentékenyen megszaporodik. Ő 235 eset közül 55‘700-ban talált klinikai rosszabbodást. Mindez a mellett szól, hogy maga a terhesség olyan körülmény, amely magában rejti a gümős megbetegedésre a fokozott dispositiót, amint az a különböző szervek graviditásos elváltozásaiban, a vér lipolysises erejének csökkenésében, az opsonin-index sülyedésében, továbbá a légutak, mégpedig elsősorban a tüdők locális elváltozásaiban jut kifejezésre, amely utóbbiak nagyobbrészt a hyperaemia, az oedema vagy a kezdődő lobos infiltratiók keretében folynak le. Szerinte feltétlenül el kell ismerni a „terhességi tuberculosis“ fogalmának a jogosultságát. Daczára azonban ennek a kétségtelenül fokozott dispositiónak, amely a graviditásnak a tuberculosus folyamatra való káros befolyása mellett szól, mégsem lehet ezt szerinte általános érvényű szabálynak tekinteni. Kammer tapasztalatai, amelyeket Senator klinikáján gyűjtött, szintén azt mutatják, hogy tuberculosus folyamatok a terhesség alatt lényegesen rosszabbodnak, latens góczok actívvá válhatnak. Terhességgel komplikált 50 tüdőtuberculosis közül 33-ban talált rosszabbodást. Schauta klinikájának anyaga szintén igen nagyszámú, a terhesség alatt recidiváló vagy a terhesség alatt súlyosbodó, valamint a terhesség alatt kezdődő tuberculosis-esetet mutat. Schauta egyik legújabb közleményében megemlíti Heimann adatait, aki számos vizsgálónak a statisztikájából kiszámította, hogy a tuberculosis a terhesség alatt 73,4%-ban roszszabbodik és a mortalitás a tuberculosus terhesek között 45-9%-ot tesz ki, stationaerré lett régi tuberculosis pedig terhesség alatt 68%-ban recidivál. Még kedvezőtlenebbek Pradella adatai, aki 1035, az irodalomban közölt eset alapján 95%-ban számította ki a terhességnek a tuberculosisra való káros hatását. Strassmann, Hegar, Kuttner, Freund, Maragliano és mások tapasztalatai, amelyeket külön-külön ezúttal nem akarunk részletesebben ismertetni, szintén csak megerősítik ezen észleleteket. Hermann és Hartl egyébként kísérletileg is kimutatta a terhességnek a gümős folyamatra való káros befolyását. Állatkísérleteik tanúsága szerint a terhesség befolyása alatt a gümős góczok gyorsabban nőnek, hamarabb következik be és gyorsabban terjed a gümős góczokban az elsajtosodás, rövidebb idő alatt jelentkeznek cavernák, bronchiectasiák és e bronchiectasiás góczok is gyorsabban növekednek. Ha ilyen módon többé-kevésbé elfogadott tételnek tekinthetjük a terhességnek a gümős folyamatra való káros befolyását — amint azt klinikai megfigyelések, kísérletes vizsgálatok és biológiai tapasztalatok igazolják —, úgy az alábbiakban azt is látjuk, hogy körülbelül ugyanaz a tapasztalat szűrődött le a szülésnek és különösen a gyermekágynak a tuberculosisra való hatására nézve is. Igen gyakori tapasztalat, hogy olyankor, amidőn a graviditást az anyák még jól tűrik, jól viselik, a szülés alatt hirtelen áll be a tüdőleletnek és az általános állapotnak a rosszabbodása. Magnette szerint e rosszabbodások már igen hamar a szülési fájdalmak jelentkezése után és pedig klinice igen különböző alakban mutatkozhatnak. A rosszabbodásnak egyik alakjaképpen a szülés után néha miliaris tuberculosis áll be, gyakran sajtos bronchopneumoniák, vagy akár egész lebenyre kiterjedő caseosus pneumonák keletkeznek; elég gyakori tapasztalat a gümős folyamatnak a szülés alatt a szomszédságra való gyors tovaterjedése. Azok a tényezők, amelyek szülés alatt a gümős folyamat rosszabbodására vezetnek, talán még inkább és még nagyobb mértékben szerepelnek a gyermekágyban. A puerperiumnak a gümős folyamatra való kedvezőtlen befolyása már igen régen ismeretes volt az orvosok előtt. Elég közönséges tapasztalat, hogy az addig alig, vagy csak kevés tünetet okozó gümős folyamat a gyermekágyban hirtelen progrediál vagy pedig miliaris tuberculosis, esetleg phthisis florida alakjában igen gyorsan exitushoz vezet. Hogy a puerperiumnak a káros hatása mennyire előtérben állott a tuberculosis + graviditas szövődményének egész képében, különösen a régi orvosok előtt, arra talán legjellemzőbb Baumes és Rosier tétele, amely igen sokáig általános érvényű tétel gyanánt volt elfogadva. E tétel szerint, amely két tuberculosus aszszony közül annak állít jobb prognosist, amelyik teherben van, a terhességnek magának semmiféle káros hatása sincsen és csupán a puerperium az, amely a gümős asszonyokra olyan végzetes hatású szokott lenni. Kaminer, Schauta, Müller és mások is hangoztatják a gyermekágynak a tuberculosisra való súlyos jelentőségét. Igen különbözők azok a káros körülmények, amelyek terhesség alatt a tuberculosis progressióját előidézhetik és ezek között talán nem csekély fontosságúak azok az emésztési zavarok, amelyek már rendes körülmények között is a terhességet kísérni szokták, mint a hányás, étvágytalanság, émelygés, stb. és amelyek gümős folyamatoknál még súlyosabb megítélés alá esnek, amennyiben a tuberculosis therapiájában olyannyira fontos diaetás kezelésnek állnak az útjában; a gyakori hányás ezenfelül esetleg haemoptor kiváltására is vezethet. A rekesz feltolatása viszont a tüdőknek légzési kitéréseit korlátozza. A szülés és gyermekágy alatt e káros hatásokhoz még újak is csatlakoznak. A szülőfájdalmak alatt cyanosis, vérnyomásfokozódás, a tüdőknek venosus vérrel való túltelődése, a szülés után a vérnyomás hirtelen való csökkenése, majd később a rekesznek lejebbszállása és a mélyebb légvételek következményeképpen a tüdő felé fokozódó aspiratio, amely váladékrészleteknek a különböző bronchusokba való bejutására és ilyen módon igen különböző helyeken szétszórt, gyorsan progrediáló lobularis tuberculosus góczok képződésére vezethet. Az előbbiekben láttuk a terhességnek, a szülésnek, a gyermekágynak befolyását a tuberculosisra. A kérdés másik oldala a gümős folyamatnak befolyása magára a terhességre. A terhesség rendes lefolyását , a tuberculosis maga, úgy látszik, kevéssé szokta zavarni. Úgy, hogy a terhesség prognosisa a tuberculosis miatt nem sokat szenved, ellentétben a tuberculosissal, amelynek prognosisát a terhesség, amint láttuk, erősen lerontja. Albeck szerint a phthisis maga abortusra nem, de ritkán koraszülésre vezet. Schauta adatai e téren a tuberculosisnak mindenesetre károsabb befolyást tulajdonítanak, amennyiben szerinte az esetek 70%-ában vezet a terhesség