Orvosi Hetilap, 1925. március (69. évfolyam, 9-13. szám)
1925-03-29 / 13. szám
1925. 13. sz. ORVOSI HETILAP 5. Subvesicalisan fekvő túltengésnél jobb mindig tamponálni. Ilyenkor gyógyulás után homokóraalakú hólyag marad vissza, tátongó sphincterrel. 6. Prostatantrophiánál gyakori a distendált hólyag, midőn a műtéti eredmény a detrusor pusztulása miatt gyakran nem tökéletes. Boros Ernő: Aznap operált prostataatrophia praeparatumát mutatja. Kiemeli, hogy az atrophiás prostata mellett több különálló adenomas gélt találtatott. A Magyar Röntgentársaság március 9-i ülése. Elnök: Holits. Jegyző: Révész. Bemutatások: 1. Justus múltkori előadásával kapcsolatban a bőr Röntgen-sérüléseinek megelőzéséről vita. Engel S.: A Poliklinikán öt év alatt egy Röntgenfekélyt észleltek. A 30 éves mosónő kezeit 9 hónap alatt hétszer sugározták be verrucák miatt, melyeket utólag a dermatológusok thermokauterrel távolítottak el. 30 év múlva jelentkezett a beteg a kózházakon teleangiektasiákkal és egy lencsényi ulcussal. Nemcsak a gyakori Röntgen-besugárzás, hanem egyéb ártalmak, így elsősorban az állandó lúghatás (mosónő) tehető felelőssé az ulcus előidézésében. A röntgenezett bőrtől minden phisikai és chemiaái ártalom távoltartandó. Fischer E.: Fontosnak tartja, hogy minden Röntgen-égés közöltessék a szaklapokban, hogy az előidéző körülményekre vonatkozólag minél több adatunk legyen. 20 évi praxisa alatt diagnostikából eredő égést egyszer se látott, therapiából eredőt hármat, kettő közölök enyhe volt és kevés teleangiektasiával gyógyult, a harmadik súlyosabb volt, de a betegnek luese, nephritise és diabetese volt. Hans L.: Nem látja olyan pessimistikusan a helyzetet, mint a többi hozzászóló. A direct Röntgen-égések ritka kivételek és véletlenül becsúszott technikai hibák következményei, amikért nem is tehető mindig felelőssé a röntgenglogás. A késői bőrsérülések a helyes technika mellett már ma is csak ritkán fordulnak elő és leggyakoribb ok idő az, hogy a besugárzott területnek nem adunk elég időt a regenerálódásra. Nem szabad tehát túl nagy sugármennyiséget adni és legalább 6 hét szünetet kell tartani ugyanazon hely besugárzásában. Ugyanazon bőrterületet ötnél többször semmiesetre se szabad besugározni. Hozzászóltak: Bársony, Rajka ()., Polgár, Vidor, Schulhof, Schiffer, Weisz, Révész, Holits, Gergő, Schein, Simonyi, Justus (zárszó). A kérdések egy részét már felölelte azzal, hogy a Röntgen által okozott ártalmakhoz hasonló kórképeket szóban, képben és mourage-okban fölsorakoztatott. A fölszólalókkal egyetért. Vannak praedisponáló momentumok, amelyek a köztakarót az X-sugarakkal szemben felette érzékennyé teszik. Azonkívül számos esetben elfogadható a kombinált ártalmak elmélete is, értvén ezalatt, hogy akár előzőleg, akár a besugárzás után érte valamely káros hatás a bőrt. Közös pontja a praedisponáló momentumoknak az, ami a sugárzó energia egyéb nemeivel szemben is oly különös bántalmak jelentkezésére teszi alkalmassá a köztakarót. A felsorolt bántalmakra praedispositiós körülmény: a familiáris hajlandóság (szeplő, xeroderma pigmentosum), korhoz kötött hajlandóság (senilis keratosisok, senilis atrophiák), endokrin elváltozás (Basedow, isklerodermia). Különös, bizonyos helyre lokalizált praedispositiót teremthetnek mechanikai hatások. Volt betege, ki az egyik orcáján szenvedett igen kis adagra Röntgen-ártalmat, mivel ebben egy paraffines befecskemlése volt, míg a másik orca ugyanazon körülmények között és ugyanakkora adagra se lobosodást, se teleangiektassiát nem mutatott. Közismert a fagyasztott helyeknek és az ultraviolett-sugarakkal kezelt területeknek nagy érzékenysége az X-sugár iránt. Úgy véli, mindezen praedisponáló sajátságoknak és praedisponáló ártalmaknak közös alapja az edények endot keljének veleszületett vagy szerzett nagyobb érzékenysége. Gyakorlatilag legfontosabb, hogy az abnormis reactióra való hajlandóságot az esetek egy részében fel lehet ismerni. Ahol a sugárzó energia más formái kisebb-nagyobb elváltozásokat okoztak a köztakarón, ott számítani kell az X-sugár iránt való abnormis reactióra. (Nagyon kifejezett szeplőzöttség, lentiges bőr, keratosis senilis és praesenilis, sklerodermia, Rayneaud-kór, recidiváló ekzemák, psoriasis esetében és olyan bőrterületeiken, amelyek hivatás következtében lobosító physikai és vegyi ingereknek színterei.) Ajánlatos volna az erre gyanús patiensek röntgenezése előtt a dermatológiai vizsgálat megejtette. Előadás: Justus: A bőr Röntgen okozta ártalmainak gyógyítása. Alapjában véve véredénysérüléssel lévén dolgunk, arra kell törekedni, hogy a keringést illetőleg normális, vagy a normálishoz hasonló viszonyokat teremtsenek. Ha csupán felületesebb károsodással állanak szemben (teleangiektasia, pigmentzavarok), sugárzó meleggel való kitartó kezelés kitűnő eredményeket ad. Mikor már hyperkeratosis is van, ez már jó eredményt, csak az esetek egy részében ad. Még súlyosabbak a fekélyes és epitheliumos esetek. A sokféle ajánlott kenőcstől eredményt nem látott. Az excisióra vonatkozólag kevés a tapasztalata. Gyakorta ezt megcsinálni nem lehet a localisatio miatt. Legjobb eredményt e súlyos alakok ellen a Cosme-féle etető pasta adja, mely nemcsak a fekélyt, vagy az újképződést magát marja ki, hanem a környező kórosan elváltozott szomszédságot is, így néhány igen súlyos esetet is sikerült gyógyulásra juttatni, melyekről több fényképet és montage-ot mutat be. 293 Egyetembarátok Orvosi Szakosztályának és a Szegedi Orvosegylet üléseinek jegyzőkönyve, 1925 február 28-án. Elnök: Boros József. Jegyző: Heiner Lajos. Előadások: 1. Konezwald Tibor: A szegedi iskolásgyermekek fejbőrbetegségeinek statisztikája címen tart előadást. Az 1924. év folyamán Szegeden fellépő mikrosporiasisjárvány kapcsán végigvizsgálva az összes 15 éven aluli iskolás- és intézeti gyermekek fejbőrét, 9626 gyermek közül 2346 találtatott fejbőrbetegnek. Az eredményt egy statisztikában feldolgozva ismerteti. Jancsó Miklós: A fejtetvességnek valószínűleg a febris recurrens terjesztésében is van szerepe. 2. Vitéz Berde Károly: A szegedi mikrosporiasisjárvány tanulságai címen tart előadást. (L. 272—276. oldal.) 1925 március 7-én. Elnök: Meskó Zoltán. Jegyző: Heiner Lajos. Előadás: Varga Kálmán: A gonorrhoea kezelésének kritikai ismertetése címen tart előadást. Ismerteti a gonorrhoea diagnosisáról, pathologiájáról és prophylaxisáról közölt újabb adatokat, továbbá a különböző stádiumokban általa használt eljárásokat. Vitéz Berde Károly: Hangsúlyozza, hogy a különböző vegyszerek nem direkte ölik a gonococcusokat, hanem az általuk kiváltott reactiók hatnak. Műszeres kezelésre sokszor szükség van. Kubinyi Pál: Női gonorrhoeánál szükségesnek tartja a specifikus helyi kezelést, e célból szívesen alkalmazza a lapist. Női kankónál nem maga a gonococcus okoz oly sok bajt, hanem a vele vagy nyomában járó pyogen fertőzések. 1925 március 14-én. Elnök: Meskó Zoltán. Jegyző: Heiner Lajos. Bemutatások: 1. Debre Péter: Lueses beteget mutat be nagy papulás kiütéssel, kit két orvos és egy kuruzsló három hónapig téves diagnosissal gyógykezeltek. 2. Treer József: Tályog a sinus sigmoideus falában perisimius abscessus után. A fterisimalis tályog