Orvosi Hetilap, 1925. június (69. évfolyam, 23-26. szám)

1925-06-07 / 23. szám

1925. 23. sz. ORVOSI HETILAP A Coronia- vaccinával 19 esetet kezeltünk. Ez a szám­ kevés ahhoz, hogy végleges véleményt mondhas­sunk ezen vaccina-kezelés értékéről, de elegendőnek tart­juk arra, hogy véleményünket már most nyilvánít­hassuk. Betegeink a megbetegedésük 6—12-ik napján ke­rültek megfigyelésünk alá. Vaccinát csak a súlyosabb esetekben alkalmaztunk. A kezelés megkezdése előtt min­den esetben végeztünk Widalia-vérvizsgálatot s ha ez mégis negatív volt, a vaccina-kezelést csak a klinikailag kétségtelen typhus abdominalis esetekben vezettük be. Az intramuscularisan adagolt vaccina-therapiától több esetben nem látván eredményt, azokkal külön nem foglal­kozom. Az intravénásan adott injectióknak a hatása több­fél­eképen jelentkezett. Volt olyan esetünk, melyben egy injectióra (0,5 cm3) láztalan lett a beteg s az volt az im­pressziónk, hogy máról-holnapra gyógyult. F. J. négy éves betegünk kortörténete röviden a következő: két hét óta lázas. Felvétetett 1924 nov. 14-ikén. Jelen állapot: Igen bágyadt, befolyásolt senso­­rium. Has jól áttapintható. Lén nincs megnagyobbodva. Pulzus 120. rhythmuspis. Borsólészerű széklet napjában 11 -8­,szer. Hőmérséklet 39 Cm. Fehérvérsejtszám 5200. Vidal: negativ. November 17. Febris continua conti­­nens. Fél cm 3 vaccina intravénásán. Délután 39-7 C°. November 18-án reggel láztalan, délután 38 C°. Novem­ber 19-től november 23-ig subfebrilis. A lázgörbe foko­­zatos esést mutat. Közérzete jó. Székletei pépesek, majd formáltak. November 25. Vidal ismételten negatív. Fehérvérsejtszám 7200. Az egy injectiót követő láztalan nap után a bete­günk subfebrilis marad s a teljes láztalanság csak né­hány nap alatt áll be. Egy injectio elegendő volt arra, hogy a betegség lefolyásának tartamát körülbelül két héttel megrövidítse. De nemcsak az időbeli nyereség, ha­nem, hogy a soporosus, enni nem akaró gyermek ki volt cserélve, sensoriuma feltisztult, étvágya megjött, székletei normálisak lettek, feltétlenül a vaccina kedvező hatása­ként fogandó fel. Noha a Tawlan-reactio mindig negatív volt, a typhus diagnosisa mégis kétségtelen. Későbben összegezem, de már most rámutatok a fehérvérsejtszám emelkedésére, mely 5200-ról 7800-ra emelkedett. (Negyedik ábra.) Második esetünk. V. A. 11 éves. Négy-öt nap óta lázas. Bágyadt, sensorium tiszta. Has 0. Lép jó három ujjnyira a bordaív alatt. Pulzus 100. Roseolák nincsenek. Vidal 1—100-ig positiv. Diazo: positiv. Hőmérséklet 39—39­7 C° között. Fehérvérsejtszám 3800. Betegsége 10. napján 0-5 cm 3 vaccina intravénásan. Egy óra múlva borzongás: hőmérséklet 40’9 C°. Másnap reggelig a hő­mérséklet fokozatosan leesik a normálisra. A gyermek élénk. A déli 39 C°-ig való hőkiugrás után tartósan láztalan. A betegséget mintegy elvágta a vaccina. Ét­vágya javul. Tíz nap múlva a fehérvérsejtek száma 11.600. Lén alig tapintható. Widal 1—50-ig positiv. (Ötö­dik ábra.) Ebbe a csoportba tartozik még P. K. 13 éves bete­günk, akinél 0-5 cm3 vaccina adására tartós láztalanságot értünk el. Felvételkor a Widal-reactio 1—800-ig volt posi­tív; a láztalanság beállta után 1—1600-ig. A fehérvér­sejtek száma azonban 4600-ról felemelkedett 8600-ra. A lép nagysága nem változott. Közérzete az injectio után javult. A leány­betegnél a jobbt mellkasfél felett hátul alul intensív tompulat volt kikopogtatható, bőven vegyes hólyagú zörejekkel. A tüdőlelet miatt a vaccina-kezelést nem találtuk contraindikáltnak, amely felfogásunkat a lefolyás is igazolta. A typhus lefolyt anélkül, hogy a tüdő­lelet rosszabbodott volna. Néhány példával illustrálni akarom a második csoportját eseteinknek, amelyekben két injectióra volt szükségünk a láztalanság elérésére. Igen érdekes K. M. 3 éves betegünk kórlefolyása, kiről már a hyperpyrexia tárgyalásánál említést tettem. Kórtörténetéből a követ­kező adatokat említem meg: 1924 szeptember 10-től november 29-ig scarlatinája miatt a Szt. László-kórházban kezelték. Azóta állandóan lázas (408 C°). Felvettük 1924 december 10-én. Lázas, tarkótáji fájdalmak, székrekedés. Jelen állapot: Nyelv bevont, száraz. Borsónagyságú nyaki nyirokmirigyek. Jobb pupilla tágabb. Fényre jól reagálnak. Kifejezett tarkómerevség. Trousseau: positiv. Kernig, Brudzinski: negativ. Erős bőrhyperaesthesia. Tüdőlelet normális. Szív szabad. Pulzus középtelt, rhytmusos, száma per­cenként 140. Has kissé puffadt. Roseolák nincsenek. Lép nem tapintható. A hasban resistentia nincsen. Has- és térdreflexek normálisak. Babinsky: negativ, hőmérsék 38 C°. Vörösvérsejtszám 4.000.000. A fehérvérsejteké 4100. A meningitisre utaló tünetek miatt lumbalpunctiót végeztünk. Nagy nyomással ürült 20 cm 3 víztiszta liquor. Pendy-reactio negativ. Sejtszám 14, a liquora cukortartalma 59 mg. December 12-én erősen befolyó­’ sejt közérzet, aluszékony, étvágytalan. Hőmérséklet 38—40­­3 között. Pulzus 160. Vidal 1—400-ig positiv. Dec. 13-án 0,5 cm 3 vaccina intravénásan. Délutáni hőmérséklet 42 C°. Borzongás. Másnap reggelre bő izza­­dás kíséretében láztalanná válik, azonban délután újra 39’3 C° a hőmérséklete. Dec. 15-én 1 cm 3 vaccina intra­vénásan reggel 10 órakor. Hőmenete a következő lefolyást mutatta: 12 órakor 39'3 C°, két órakor 40' C°, négy órakor 41'5 C°, hat órakor 39 C°. Este 8 órako 38'3 C3­ A borzongás már 12 órakor kezdődött és délután 4 órakor volt a legerősebb. Az éj folyamán erős izzadás. Dec. 16-án láztalan. Közérzete jobb s­­ensoriuma tiszta. Pulzus 130. Tartósan láztalan marad, étvágya visszatért. Pulzus 120—130 között. Fehérvérsejtszám 6150, dec­ 20-án 7200. Complicatio nélkül gyógyult. Ebben az esetben súlyos meningo­ typhussal volt dolgunk s a válságos állapotban lévő gyermek a vaccina adagolása után hirtelen javult s gyógyult. A táplálékfelvétel az injectio hatására beállott láztalan állapotban fokról-fokra javult. De nemcsak ez a tény, hanem az, hogy a hosszas lázas állapot és fekvés következtében esetleg fellépő complicatiókat ezáltal ki­zártuk s a keletkezhető decubitusok kifejlődését megaka­dályoztuk, a vaccina-therapia jó hatását bizonyítja. Így betegeink nem veszítenek annyit testsúlyukból s a recon­­valescentia ideje is sokkal rövidebb lesz, mint a sympto­­más kezelés idejében. Ennek magában véve is olyan nagy a jelentősége, hogy a vaccina alkalmazását emiatt is jogosultnak és indokoltnak tartjuk. (Első ábra.) Kr. M. 14 éves betegünknek röviddel a typhus kez­dete előtt haemoptoera volt. A régi tüdőbeli folyamat a typhus alatt nem rosszabbodott s a kétszeri intravénás vaccina, mely a lázas állapottól számított kb. 10—12-ik napon láztalansághoz vezetett, a tüdőfolyamatot rosszul nem befolyásolta. (Hatodik ábra.) 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. 535

Next