Orvosi Hetilap, 1925. július (69. évfolyam, 27-30. szám)

1925-07-05 / 27. szám

644 ORVOSI HETILAP 1925. 27. sz. Hyperacid esetekben, ahol a hyperaciditás oka hypersecretio volt, a fractiionált method­­ussal szintén kifejezett hyperacid értékek voltak nyerhetők. Pf. 31. számú eset. A betegnél félév óta időnként szúró jellegű, hátrafelé kisugárzó fájdalmak mutatkoztak a gyo­mor táján, főleg éjszaka, de napközben is, amikor az étkezéssel látszólag nem függtek össze. Gyakran hányt, gyomorégése, felböfögése volt, Étvágya jó maradt. Betegsége óta 10 kg-ot fogyott. A próbareggeli hyper­­aciditást mutatott. A 80 órára nyert gyomorbennék 80 cm3 fólemésztett volt, benne a szabad HCl 46, az összaciditás 58 volt. A Röntgen-vizsgálat igen nehezen telődő, vékony, lóhereszerűen deformált duodenumot mutatott, s a motilitás erősen csökkent volt. Éhgyo­morra 60 cm3 nyákot és nyomokban előző napi étel­­részeket tartalmazó gyomorben­ek volt nyerhető, benne szabad HCl 44, az összaciditás 54 volt. Bevitel 400 cm3 víz. Vizsgálataim kapcsán alkalmam volt meggyő­ződni, hogy a gyomoremésztés ezen kinetikai vizsgá­lata sokkal megbízhatóbb képet nyújt az egyes gyo­­morfunctiók megismerése céljából, mint az egyszerű próbareggeli". Rehfussnak, a már előbb említett meg­figyeléseit egyes esetekben nekem is módomban volt észlelni. A módszer praktikus előnyét a próbareggeli felett egy gyomorfekélynél végzett ilyen irányú vizs­gálatokkal óhajtom kidomborítani. 32. sz. eset. A betegnél 3 év óta időnként fellépő tompa gyomortáji fájdalmak voltak jelen, étkezés után­it—1 órára savanyú felböfögés, gyomorégés kínozta. Étvágytalan volt. Próbareggeli után 2 órára 120 cm3 fólemésztett .A részben pépes gyomorbem­ék volt nyer­hető, amelyben a szabad HCl 30, az összaciditás 44 volt. A Röntgen-vizsgálat a kishajlat alsó harmadának­ megfelelően babnyi fekélyfészket mutatott. Éhgyo­morra 20 cm3 tiszta átlátszó gyomorbem­ek volt nyer­hető, amelyben a szabad sósav 18, az összaciditás 30 volt. Bevitel 400 cm3 víz. Az egyszerű próbareggeli tehát normális acidi­­tá­si viszonyokat mutat, s csak a fractionált methodus­­sal állapítható meg a hyperaciditás. Hogy ezen hyper­aciditás tényleg hypersecretiónak felel meg, annak a bizonyítására a II. részben fogok rátérni. Az emésztés kapcsán aránylag későn fellépő hyperaciditás és a fennálló hypersecretio megállapítása természetesen nem közömbös, a gyógyszeres kezelés megválasztása és annak időbeli alkalmazása szempontjából sem. Idő cm3 szabad HCl C. A. Tryp­sin NaCl­i­o Megjegyzés 10 p. 20 13 172 0-20 20 „ 20 20 25 10 0-27 Nyomokban nyák sepe 30 „ 20 27 345 0-35 Kevés epe, kevés nyák 45 „ 20 43 532 0-44 „ „ nyák 1 a. 20 27 372 0-43 »» »» »» r/* ., 20 50 581 0-63 99 ii ii 2 „ 10 35 451 0-53 Sok nyák szabad Tryp- NnCl Ide cm3 HCl 6A. sin °/0 Megjegy­zés 10 p. 200 3 0 009 20 „ 20 10 14 10 0-20 Epe, nyák 30 „ 20 17 224 0-28 ii 11 45 „ 20 27 324 0-39 Kevés epe 1 ó. 20 28 330 0-48 Epe. ív* „ 20 44 530 0 63 9a 2 „ 20 31 42 10 0-71 „ sok nyák A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem női klinikájának közleménye (igazgató: Kubinyi Pál dr. egyetemi ny. r. tanár). A szeméremizület sérülése spontán szülésnél. Irta: Polgár István dr. tanársegéd. A szeméremizület szülési sérülése nagyon ritka szövődmény, mert különböző statisztikák szerint 10.000— 30­ 000 szülésre esik egy. Az irodalomban közölt száz és egynéhány s­y­m­phy­s­is -sérülés között a legtöbb olyan szü­lésnél keletkezett, melynél vagy műtét (fogó, a magzat kihúzása kézzel), vagy­ kisebb téraránytalanság volt, de mindenesetre szerepelt a szemérelmizület szétfeszítését okozó valamilyen erőművi behatás. Legújabban Holz­­bach­ közölt egy esetet (Zentrbl. f. Gyn. 1925. 9.), melynél a sérülést ilyen okokkal nem lehetett összefüggésbe hozni. A symphysis sérülések keletkezését úgy magyaráz­ták, hogy a terhesség alatt az ízület fellazul, a szalagok megnyúlnak és a nyújthatóságuk is nagy­obb, ehhez az állapothoz hozzájárul az a körülmény, hogy a nő sy­m­­physisében nagyon gyakran van élettani körülmények között is kis hasadék vagy repedés, minek következtében az egyébként merevnek mondható ízület mozgékonny­á válik. A csontvégek távolodhatnak egymástól s így közel­fekvő a gondolat, hogy kisebb-nagyobb trauma hatására az ízület vagy a szalag megsérül a túlságos feszíttetés következményeképen (Kehrer). Ennek éppen ellenkezőjét állítják azok, kik a symphysis szülési sérülése okául az ízület merevségét, illetve a tökéletlen terhességi fellazu­lást gondolják (Bardeleben, Lehmann). Szerintük ezért is fordul elő gyakrabban először szülő nőknél. Az állatkísér­letek tengeri malacokon azt bizonyítják, hogy a symphy­sis szalagkészüléke szülés alatt nagyon tágul, szülés után ez visszafejlődik, de az ízület mozgékony marad, míg nem szült állatok symphysise keskeny és feszes (I. Bland- Sutton). A sym­physisnek ilyen szülési tágulása az em­bernél is megvan, és ez a tágulás a medencebemenet sík­jában több négyzetcentiméter nagyobbodást eredményez­het (Loeschke). A medencegyűrű ilyen tágulására prae­­disponál a symphysis gyengén fejlett­ szalagkészüléke. Ez a felfogás a spontán syimphysis-sérülések ma­gyarázatára elfogadhatónak látszik, mert elképzelhető a test erőviszonyainak olyan disharmóniája, amikor a szülőfájások medencegyűrűt feszítő hatásának a sym­physis gyenge és nyújthatósága maximális fokát elért szalagkészüléke már többé ellenállni nem tud és a sym­­physisben kisebb-nagyobb sérülés keletkezik. A klinikánkon észlelt esetet azonban még így is nehezen tudjuk megmagyarázni. Története: Sz. T. 27 éves III. P., terhessége végén szülőfájásokkal jelentkezik a klinikán 1924 július 26-án. Első­ két szülése és gyermekágya, valamint mostani ter­hessége rendes volt. Beteg soha sem volt. Mellkasi szervei épek. Vizeletben bőven fehérje. 108 cm h­askörfogat, feszes hasfajzat. Medenceméretek: 23­5—26'5—19’5—30; promon­­tórium nem érhető el. Élő magzat, kis koponya a be­menet felett hallotál. Több helyen tapintható aprórész és nagyrész, emiatt ikerre gondolunk. Hőmérséklet: 38­5. Erélyes fájások. Burokrepedés után pár perc múlva mu­tatkozik a fej és csakhamar megszületik az é. é. f. magzat I. kt- mechanismusa szerint. A magzat kicsiny (46 cm hosszú, 2300 g súlyú, 32 cm fejkerületű) pár légvétel után asphyxiássá válik, úgyhogy bőringerekkel éleszteni kellett. A magzat megszületése után látjuk, hogy a méh még mindig nagy és a hogy benne valóban még egy mag­zat van, még pedig külső vizsgálattal eldönthető módon, medencevégű fekvésben. A fájások 15 perc szünet után újból megindulnak, a szeméremrés előtt feszesen kidom­borodó burkot megrepesztjü­k és mutatkozik a két láb. A vajúdót ágyán keresztbe fektetjük és a második mag­zat egy fájás alatt csaknem magától születik meg, tehát mindkét magzat igen gyorsan született meg. A második magzat is é. é. f. és kicsi (48 cm hosszú, 2490 g súlyú, 32 cm fejkerületű). A második az elsőhöz hasonlóan egy pár légvétel után asphyxias lett és csak élesztés után jött rendbe. A lepényi időszak rendes. Lágyrészsérülés nin­csen. Szülés után a hőmérséklet: 38'3. — A magzatok

Next