Orvosi Hetilap, 1925. július (69. évfolyam, 27-30. szám)
1925-07-05 / 27. szám
644 ORVOSI HETILAP 1925. 27. sz. Hyperacid esetekben, ahol a hyperaciditás oka hypersecretio volt, a fractiionált methodussal szintén kifejezett hyperacid értékek voltak nyerhetők. Pf. 31. számú eset. A betegnél félév óta időnként szúró jellegű, hátrafelé kisugárzó fájdalmak mutatkoztak a gyomor táján, főleg éjszaka, de napközben is, amikor az étkezéssel látszólag nem függtek össze. Gyakran hányt, gyomorégése, felböfögése volt, Étvágya jó maradt. Betegsége óta 10 kg-ot fogyott. A próbareggeli hyperaciditást mutatott. A 80 órára nyert gyomorbennék 80 cm3 fólemésztett volt, benne a szabad HCl 46, az összaciditás 58 volt. A Röntgen-vizsgálat igen nehezen telődő, vékony, lóhereszerűen deformált duodenumot mutatott, s a motilitás erősen csökkent volt. Éhgyomorra 60 cm3 nyákot és nyomokban előző napi ételrészeket tartalmazó gyomorbenek volt nyerhető, benne szabad HCl 44, az összaciditás 54 volt. Bevitel 400 cm3 víz. Vizsgálataim kapcsán alkalmam volt meggyőződni, hogy a gyomoremésztés ezen kinetikai vizsgálata sokkal megbízhatóbb képet nyújt az egyes gyomorfunctiók megismerése céljából, mint az egyszerű próbareggeli". Rehfussnak, a már előbb említett megfigyeléseit egyes esetekben nekem is módomban volt észlelni. A módszer praktikus előnyét a próbareggeli felett egy gyomorfekélynél végzett ilyen irányú vizsgálatokkal óhajtom kidomborítani. 32. sz. eset. A betegnél 3 év óta időnként fellépő tompa gyomortáji fájdalmak voltak jelen, étkezés utánit—1 órára savanyú felböfögés, gyomorégés kínozta. Étvágytalan volt. Próbareggeli után 2 órára 120 cm3 fólemésztett .A részben pépes gyomorbemék volt nyerhető, amelyben a szabad HCl 30, az összaciditás 44 volt. A Röntgen-vizsgálat a kishajlat alsó harmadának megfelelően babnyi fekélyfészket mutatott. Éhgyomorra 20 cm3 tiszta átlátszó gyomorbemek volt nyerhető, amelyben a szabad sósav 18, az összaciditás 30 volt. Bevitel 400 cm3 víz. Az egyszerű próbareggeli tehát normális aciditási viszonyokat mutat, s csak a fractionált methodussal állapítható meg a hyperaciditás. Hogy ezen hyperaciditás tényleg hypersecretiónak felel meg, annak a bizonyítására a II. részben fogok rátérni. Az emésztés kapcsán aránylag későn fellépő hyperaciditás és a fennálló hypersecretio megállapítása természetesen nem közömbös, a gyógyszeres kezelés megválasztása és annak időbeli alkalmazása szempontjából sem. Idő cm3 szabad HCl C. A. Trypsin NaClio Megjegyzés 10 p. 20 13 172 0-20 20 „ 20 20 25 10 0-27 Nyomokban nyák sepe 30 „ 20 27 345 0-35 Kevés epe, kevés nyák 45 „ 20 43 532 0-44 „ „ nyák 1 a. 20 27 372 0-43 »» »» »» r/* ., 20 50 581 0-63 99 ii ii 2 „ 10 35 451 0-53 Sok nyák szabad Tryp- NnCl Ide cm3 HCl 6A. sin °/0 Megjegyzés 10 p. 200 3 0 009 20 „ 20 10 14 10 0-20 Epe, nyák 30 „ 20 17 224 0-28 ii 11 45 „ 20 27 324 0-39 Kevés epe 1 ó. 20 28 330 0-48 Epe. ív* „ 20 44 530 0 63 9a 2 „ 20 31 42 10 0-71 „ sok nyák A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem női klinikájának közleménye (igazgató: Kubinyi Pál dr. egyetemi ny. r. tanár). A szeméremizület sérülése spontán szülésnél. Irta: Polgár István dr. tanársegéd. A szeméremizület szülési sérülése nagyon ritka szövődmény, mert különböző statisztikák szerint 10.000— 30 000 szülésre esik egy. Az irodalomban közölt száz és egynéhány symphysis -sérülés között a legtöbb olyan szülésnél keletkezett, melynél vagy műtét (fogó, a magzat kihúzása kézzel), vagy kisebb téraránytalanság volt, de mindenesetre szerepelt a szemérelmizület szétfeszítését okozó valamilyen erőművi behatás. Legújabban Holzbach közölt egy esetet (Zentrbl. f. Gyn. 1925. 9.), melynél a sérülést ilyen okokkal nem lehetett összefüggésbe hozni. A symphysis sérülések keletkezését úgy magyarázták, hogy a terhesség alatt az ízület fellazul, a szalagok megnyúlnak és a nyújthatóságuk is nagyobb, ehhez az állapothoz hozzájárul az a körülmény, hogy a nő symphysisében nagyon gyakran van élettani körülmények között is kis hasadék vagy repedés, minek következtében az egyébként merevnek mondható ízület mozgékonnyá válik. A csontvégek távolodhatnak egymástól s így közelfekvő a gondolat, hogy kisebb-nagyobb trauma hatására az ízület vagy a szalag megsérül a túlságos feszíttetés következményeképen (Kehrer). Ennek éppen ellenkezőjét állítják azok, kik a symphysis szülési sérülése okául az ízület merevségét, illetve a tökéletlen terhességi fellazulást gondolják (Bardeleben, Lehmann). Szerintük ezért is fordul elő gyakrabban először szülő nőknél. Az állatkísérletek tengeri malacokon azt bizonyítják, hogy a symphysis szalagkészüléke szülés alatt nagyon tágul, szülés után ez visszafejlődik, de az ízület mozgékony marad, míg nem szült állatok symphysise keskeny és feszes (I. Bland- Sutton). A symphysisnek ilyen szülési tágulása az embernél is megvan, és ez a tágulás a medencebemenet síkjában több négyzetcentiméter nagyobbodást eredményezhet (Loeschke). A medencegyűrű ilyen tágulására praedisponál a symphysis gyengén fejlett szalagkészüléke. Ez a felfogás a spontán syimphysis-sérülések magyarázatára elfogadhatónak látszik, mert elképzelhető a test erőviszonyainak olyan disharmóniája, amikor a szülőfájások medencegyűrűt feszítő hatásának a symphysis gyenge és nyújthatósága maximális fokát elért szalagkészüléke már többé ellenállni nem tud és a symphysisben kisebb-nagyobb sérülés keletkezik. A klinikánkon észlelt esetet azonban még így is nehezen tudjuk megmagyarázni. Története: Sz. T. 27 éves III. P., terhessége végén szülőfájásokkal jelentkezik a klinikán 1924 július 26-án. Első két szülése és gyermekágya, valamint mostani terhessége rendes volt. Beteg soha sem volt. Mellkasi szervei épek. Vizeletben bőven fehérje. 108 cm haskörfogat, feszes hasfajzat. Medenceméretek: 235—26'5—19’5—30; promontórium nem érhető el. Élő magzat, kis koponya a bemenet felett hallotál. Több helyen tapintható aprórész és nagyrész, emiatt ikerre gondolunk. Hőmérséklet: 385. Erélyes fájások. Burokrepedés után pár perc múlva mutatkozik a fej és csakhamar megszületik az é. é. f. magzat I. kt- mechanismusa szerint. A magzat kicsiny (46 cm hosszú, 2300 g súlyú, 32 cm fejkerületű) pár légvétel után asphyxiássá válik, úgyhogy bőringerekkel éleszteni kellett. A magzat megszületése után látjuk, hogy a méh még mindig nagy és a hogy benne valóban még egy magzat van, még pedig külső vizsgálattal eldönthető módon, medencevégű fekvésben. A fájások 15 perc szünet után újból megindulnak, a szeméremrés előtt feszesen kidomborodó burkot megrepesztjük és mutatkozik a két láb. A vajúdót ágyán keresztbe fektetjük és a második magzat egy fájás alatt csaknem magától születik meg, tehát mindkét magzat igen gyorsan született meg. A második magzat is é. é. f. és kicsi (48 cm hosszú, 2490 g súlyú, 32 cm fejkerületű). A második az elsőhöz hasonlóan egy pár légvétel után asphyxias lett és csak élesztés után jött rendbe. A lepényi időszak rendes. Lágyrészsérülés nincsen. Szülés után a hőmérséklet: 38'3. — A magzatok