Orvosi Hetilap, 1927. június (71. évfolyam, 23-26. szám)
1927-06-05 / 23. szám
640 ORVOSI HETILAP — G. Hofer: Zentralbl. f. Hals-Nasen u. Ohrenheilk. 1922. — K. Kassel: Monatschr. f. Ohrenheilk. u. Lar. Rhin. 1921. (Festschr.) — E. Kellner: Monatschrift f. Ohrenheilk. n. Lar. Rhin. 1921. — Pollatschek E.: Orvosi Hetilap. 1915. — Safranek J.: Orvosi Hetilap. 1914. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár I. számú sebészeti osztályának közleménye (osztályvezető: Herepey- Csákányi Győző dr.). Ritka nyaki cysták. írta: Herepey-Csákányi Győző dr. A nyaknak azon termenagyobbodásai mellett, amelyek előfordulás tekintetében igen gyakoriak (struma, lymphoma, lipoma, atheroma), vannak igen ritka, terimenagyobbodások, amelyek elhelyezkedés és egyéb tulajdonságaik miatt könnyen összetéveszthetők az előbb említettekkel. Az elhelyezkedésüket illetően egy kibővített mellső nyaki háromszögre gondolunk. Ezek a differentialdiagnosis szempontjából fontos képletek a nyaknak különböző fajtájú, veleszületett eredetű cystái. Két esetemmel kapcsolatosan érdemes foglalkozni ezekkel a nyaki cystákkal, amelyek a dermoid és echinococcus cysták mellett a legritkább előfordulásúak és éppen ezért diagnostikai tévedésekre adhatnak alkalmat. I. W. L. 14 éves tanuló hatéves korában vette észre, hogy torkában karcoló érzése van. Orvosságra ez az érzés megszűnt, 1926 májusban, 14 éves korában nyakán daganat képződött, mely kezdetben nagyobb volt, később azonban mogyorónyira kisebbedett. Egy fővárosi kórházban is volt megfigyelés alatt, egyik sebészeti klinika gégészeti rendelésén is kezelték, majd 1926 júniusában rendelésünkön jelentkezett. Jelen állapot: a nyaknak középvonalában a nyelvcsont magasságában egy mogyorónyi, ép bőrrel fedett terimenagyobbodás. Osztályunkon atheromával került műtétre, majd rá 8—10 napra, miután recidivált, bemutatásra hozták. A műtéti hegvonalban egy kis sipolynyílás látható, ahonnan állandóan kevés tiszta, nyúlós nyák ürül. A cystát ismét feltárva, annak falait most már gondosan végigkutattuk a járat után, melyet azonban felfedeznünk a legfinomabb sandával sem sikerült. Ezután a cystalreg alapos excocleatiója után zárjuk a sebet. A recidiva ismét bekövetkezett egy kis sipolynyílással, mint előbb, most azonban a járatot Röntgen segítségével óhajtottuk felkeresni. A sipolynyílás előzetes beragasztása mellett 10%-os bromnatriumot fecskendezünk a cystatirbe; a beteg feszülésről panaszkodik, majd egy kevés véres nyálat ürít (complett sipoly?). A Röntgenfelvételen csak kis részét látjuk a járatnak, amely a szájfenék felé húzódik és kb. 10 cm-nyire már eltűnik. A nyelvcsonthoz való viszonya: a mogyorónyi árnyék a nyelvcsont testének magasságában, valamint kevéssel alatta foglal helyet, közvetlenül a bőr alatt. A járat felkutatása ezután már több eséllyel kecsegtetett, miért is a cystát helyi érzéstelenítésben ismét feltártuk. Előzőleg azonban methylenkéket fecskendeztünk be az üregbe, hogy annak mentén több bizonyossággal feltaláljuk a járatot. A cysta falát, valamint a lágyrészeket (a festék nyomán felfelé haladva) gondosan kiirtottuk és a sebet zártuk. A járatra rábukkanni nem sikerült, minek következménye 8 nap múlva egy ismételt recidiva lett. Ífjból megejtett Röntgen-vizsgálatnál contrastanyagul egy francia készítményt, Lipiodol „Lafay“-t használtunk és a felvételeket frontális és sagittalis irányból készítettük el. (Ezen készítménynek előnyét abban láttuk, hogy míg befecskendezése teljesen fájdalmatlan volt, addig másrészről sokkal contrastdúsabb képet kaptunk.) Ezen felvételünkön a cysta már valamivel nagyobbnak látszik, körülötte ágas-bogas nyúlványok, kiöblösödések láthatók, melyek az előző műtétek következményei. A valódi járat valamivel öblösebb, a szájfenék felé tart, de 2 cm-nél hosszabb úton nem követhető (1. 2. ábra). Ismételt műtét 1927 jan. 7-én. Metszésünket most a Röntgen-képen látható felfelé haladó árnyéknak (sipolyjárat) megfelelően ejtjük. A diónyi cystát, amelynek falai megvastagodtak, gondosan kipraeparáljuk és teljes egészében kiirtjuk. Sipolyjáratot leggondosabb kutatás után sem találunk. A sebet teljesen zárjuk. Nyolc nap múlva varratkiszedés. A seb alsó zugában — az egyik szárcsatornán át — egy pár csepp sárgás, kissé nyúlós váladék (cystatartalom?) kíséretében egy kis haematoma ürül ki. Január 22-én kötésváltás: a seb alsó zugában lencsényi fluctuatio, melyből nyomásra pár csepp, kissé nyúlós, sárgás váladék ürül. Az előbbi cysta helyén, kb. egy 20 filléresnyi területen a kemény heg. Január 28-án az említett helyen kölesnyi granulatio, lapisedzés. Váladék nem ürül. Február 4-én a sipolynyílásnak megfelelően lencsényi pörk, sondánk alig0 cm-re vezethető be, váladék nyomásra sem ürül. Lapisedzés: Február 15. A kis üreg teljesen kitelődött. Május 15-én vett jelentés szerint váladék nincs, beteg gyógyult. Az első ízben kimetszett szövetrész vizsgálata szerint a cysta fala többrétegű laphámmal van bélelve (Nachtnébel), ez azonban még nem jellegzetes, mert többrétegű laphám előfordulhat akár a ductus thyeroglossusból, akár a kopoltyújáratokból keletkezett cystánál is. De Quervain szerint mikroskopium alatt csak akkor különböztethetjük meg a ductus thyeroglossusból származó medialis cystát a ductus thymopharingeusból származó lateralis cystától, hogy ha a sipoly körül pajzsmirigylebenykéket találunk elhelyezve. Érdekes, hogy Landgraf esetében a sipoly lumenét többrétegű csillószőrös hengerhám bélelte; fiatal embriumban ugyanis a szájfenékben mindkettő előfordul. A legutóbb eltávolított cysta falát szövettanilag circularis lefutású és teljesen szabályos rostos kötőszövet alkotja, melynek külső rostjai közt egyes harántcsíkolt izomrostok is találhatók. A kötőszöveti rostok különösen szabályosan helyezkednek el a cysta belső felülete mentén. Hámbélés sehol sem mutatható ki (Kelemen). Az eredeti cystát tehát már az első alkalommal kiirtottuk, csak a járatot nem teljesen és így másodlagosan keletkezett kötőszöveti rostokból ez a fentemlített, teljesen körülírt, könnyen eltávolítható diónyi cysta. A nyaknak egy ilyen kis cystája tehát nemcsak 1. ábra. Ductus thyreoglossus cysta 14 éves fiúnál. (Recidivált.) 1927, 23. sz.