Orvosi Hetilap, 1928. augusztus (72. évfolyam, 32-35. szám)
1928-08-05 / 32. szám
906 ORVOSI HETILAP 1928. 32. sz. zárva a maceratio lehetőségét, végeztük kísérleteinket. Oltásra, éppen bizonytalan gonococcustartalma miatt nemcsak szarucénus alatti, hanem urethralis váladékot is vettünk, melynek gonococcustartalmáról minden kísérlet előtt meggyőződtünk. Mielőtt az oltások eredményéről és egyéb a kórképpel kapcsolatos tapasztalatokról beszámolnék, ismertetem esetünket. A kortörténetet bár lehetőleg tömören, de mégis a szokottnál részletesebben közlöm, egyrészt mert a megbetegedés igen ritka, az egész világirodalomban — néhány kétes casust leszámítva — mindössze 65—70 ismeretes, másrészt, mert hazánk irodalmában egyetlen ilyen megbetegedést sem találtam. F. J. 30 éves, izr., nőtlen üvegessegéd, aki 1921 jún. 26-án vétetett fel klinikánkra, kórelőzményében előadja, hogy ez év februárjában boka-, térd- és csípőizületei fájni kezdtek, majd nemsokára a váll-, könyök-, csukló- és kezének kis ízületei is megbetegedtek. Március közepe táján egyik budai kórházban mindkét térdizületét gypsbe tették, öt hét múlva, amikor a gypset eltávolították vette észre, hogy térdein borsnyi-borsónyi barna színű kiütések támadtak. Később más helyeken is keletkeztek hasonló kiütések és pedig legsűrűbben azon ízületei felett, amelyeket borogattak. Első kiütéseivel csaknem egyidőben kezei és talpai hámlani, körmei pedig felválni kezdtek. Több körme annyira elpusztult, hogy magától, minden fájdalom nélkül levált. 1908-ban gonorrhoeát aquirált. Kankója azóta csaknem minden évben kiújult, legutóbb 1922 januárjának közepén s húgycsőfolyása csak akkor kezdett enyhülni, mikor bőrkiütései megjelentek. Ugyanezen időtájban szemei fájtak, pirosak voltak, de nem genyedtek. Status praesens: Jól fejlett és rosszul táplált beteg. Izomzata sorvadt. Tarkótájon, a hajzatos területen lencsényi-borsónyi részben isolált, részben összefolyt, kerek és ovális alakú szarufelrakodások láthatóik, melyeket keskeny, halvány hypernemiás zóna övez. Alapjukat mérsékelten piros, nem nedvező és fénylő macula képezi. A köldök körül számos gombostűfejnyi borsónyi képszerűen kiemelkedő, sötétbarna színű, kemény szaruképlet van, melyeket finom hámgallér és keskeny halvány piros udvar vesz körül. Némelyik szarucénus tetején még látható az őket eredetileg is beborító finom szaruhártya, másoknak tetejéről azonban már lekopott s széli maradványa gallérszerűen veszi körül őket. Háton kb. a VII. hátcsigolya proc. spinosusától lefelé, mindinkább kiszélesedő területen hasonló, de szélesebb és laposabb szarufelrakodások észlelhetők és pedig legsűrűbben a gerincoszlop mentén és a natesek hátsó felszínén. A keresztcsont alsó felét és a farkcsont táját szabadon hagyják. A combok hátsó felszínén, főként a felső harmadban sűrűn, egymás mellett helyezkednek el s körülbelül fillérnyi nagyságúak; a térdek felé mindinkább ritkulnak és kisebbednek. A belső felszíneken csak a felső harmadban, annak is inkább csak a felső felében fordulnak elő. Míg a hátsó felszíneken laposak, az utóbbi helyeken kúpszerűen kiemelkedők. Gombostűfejnyi-lencsényi nagyságú, félgömbszerűen kiemelkedő szarufelrakodások találhatók elszórtan az alszárakon, karokon és mindkét csuklótájon. Ezeket is hámgallér és livides haló veszi körül. Az utóbb említett helyeken sűrűbben fordulnak elő, mint másutt és ezen területek határai eléggé élesek, mintegy kézelőszerűen fogják körül az ízületeket. Ugyancsak e területeken kölesnyi-kendermagnyi, keskeny livides piros udvarral szegélyezett pustulák is találhatók. Ezek némelyikének közepén a puszula fedelétől betakarva, kicsiny, barnás kiemelkedések tűnnek fel. A tenyereken, a kézujjak közötti redőkön az ujjak egymás felé tekintő oldalán, helyenkint a tenyéri oldalakon is előforduló szarufelrakódások lencsényiek-koronányiak, részben kerekek, részben szabálytalan alakúak, rupiaszerűen rétegzettek és széleiken vastag szarurétegből álló hámgallér övezi őket. Vaskosak és nem annyira barna színűek, mint a végtagok egyéb helyein, hanem szürkésbarnák. Ezeknek teteje ellentétben a végtagok egyes helyein és a köldök körül levő konikus lacsiókkal, lapos, sőt helyenként kissé behorpadt. Csonkakúpszerű küllemmel bírnak. A talpak és lábujjak nagy lemezekben hámlanak. A talpakról saruszerűen válik le a hám. A szarulemezek alatt lencse, csaknem fillérnyi lapos pustulák foglalnak helyet. Bennéjük sűrű, genyes, miintegy kásaszerű. A kéz és láb körmei közül több részben vagy egészben elváltozott, rögösen kiemelkedő, fénytelen és malterszerű. Csaknem az összes körmök éle csipkésen kivágott, lapos ívben felhajtott és a szabad szélük alatti barázdában szarufelrakódások fejlődtek. Úgy ezen, mint több egyébként teljesen ép köröm oldalán finom, törési vonalat utánzó barázda halad a köröm élével párhuzamosan. Valódi törések ezek, amelyek néha a köröm középvonaláig is beterjednek. A körömágy alattuk néhol teljesen normálisnak látszik, más helyen a törési vonal alatt 2—3 mm széles barnás folt észlelhető. A glans jobb oldalán körülbelül húszfillérnyi, nagyjában kerek, élesen határolt, halványpiros, a balanitis circinata errosiva laesiójára emlékeztető folt látszik, azonban ez nem nedvező és széles hámgallértól körülvett. Hasonló folt észlelhető a praeputium csonkjának bellemezén is. Ezeken kívül ugyancsak a glanson két, egyenként csaknem fillérnyi nagyságú, az előzőekhez hasonló jellegű laesio is van, de ezeket szürkésfehér szarupikkelyek fedik. A gerincoszlop, továbbá az összes nagy ízületek, a jobb kéztőizület, mindkét lábtő, több metacarpophallangealis és interphallangealis Ízület erősen fájdalmas. A bal csuklóizület és mindkét lábtő mérsékelten pedemás. A többi ízületek kontúrjai normálisak. Mozgásukat csak a fájdalom korlátozza. A húgycső nyálkahártyájának szabad szemmel látható része normális. A nyílásból kevés, kissé opaleskáló, nyákos váladék préselhető ki. Vizelet I—II. részlete kissé megtört és foszlányos. A foszlányokban gonoeoceusok találhatók. Húgycső 24-es fémsondával könnyen átjárható. Prostata normalis. Urethroskopiával: a húgycső nyálkahártyája diffuse infiltrált, hyperaemiás, centralfigur elmosódott s a pars navicularis előtt tátong. Vérkép: Vörösvérsejtszám: 3,600.000, fehérvérsejtszám: 9,600, Hg. Sahli szerint: 70%. N. leukocyta 60, eosinophil leukocyta: 25%, basophil leukocyta: 0-5%, lymphocyta 30%, mononuclearis leukocyta és átmeneti: 70%. A szarucénusok alul vett genyes detritusban sem gonococcus, sem másféle mikroorganismus nem fordult elő. A vér Wassermann-reactiója negatív. Ápolásának első hetében esténkénti hőemelkedései 38—39 C°-ot értek el. Reggelenként láztalan volt, ízületei fájdalmassága kisebb-nagyobb ingadozásoktól eltekintve, nem változott. Végtagok aktív mozgatása alig lehetséges. Bőrén csaknem minden nap több-kevesebb, részben csoportos, részben isolált pustulákból álló eruptiók mutatkoztak. A régebbi szarufelrakódások egyenletes peripher terjedést mutattak. A talpak szarubanezei leváltak. Az intravénásan adott 0,02 és 0,20 g artihigenia reactio nem volt. Július 13. Hőmérsékének maximumai csökkentek, ízületei fájdalmassága csökkent, 0,50 g arthigén intravénásan, reactio nélkül. Július 30. Állapotában lényeges változás nincs. Egyes ízületek activ mozgathatósága javulóban. Vérképben, eltekintve a vörösvérsejtek számának a normálisnál még mindig alacsonyabb voltától, kóros eltérés nem észlelhető. Augusztus 17. A szarufelrakódások nagy része levált. Az eruptiók intensitása csökkent. Húgycsőből kb. két hét óta legfeljebb kevés üvegszerű nyák préselhető ki. Ugyanazon idő óta gonocoecusmentes. Vizelete mindkét részlete tiszta. Szeptember 19. Erőbeli állapota javult. Izületi fájdalmai változó intensitással tartanak. A levált szomfelrakódások helyein halványbarna színű pigmentfoltok keletkeztek. A 0 5-1-75 g arthigén intravénás injectiók reactiók nélkül zajlottak le, kivéve az utolsót, mely után a hőmérsék 38‘2 C°-ra emelkedett és egész testére kiterjedő s körülbelül másfél óráig tartó zsibbadást érzett. Hasonló érzése eddig egyetlen arthigon-injectió után sem volt. Szeptember 29. Tápláltsági állapota jó. Láztalan ízületek contúrjai normálisak, fájdalmasságuk csökkent. A körmök szabad széle alatti szarufelrakódások lekoptak. A hiányzó körmök kinőttek ugyan, de egyenetlenek, tömegesek és fénytelenek. Húgycső normális. Belső szervek felett eltérés nincs. Gyógyultan kibocsátjuk. A vázolt kórképpel szemben differenciadignoszikailag a rupioid syphilis és a psoriasis arthritica jöhet szóba. Az elsőnek bőrjelenségei rupioid jellegüket illetőleg, hasonlók lehetnek, azonban alapjuk infiltrált és többé-kevésbbé ulcerált. Nem felel meg luesnak sem a