Orvosi Hetilap, 1928. augusztus (72. évfolyam, 32-35. szám)

1928-08-05 / 32. szám

906 ORVOSI HETILAP 1928. 32. sz. zárva a maceratio lehetőségét, végeztük kísérleteinket. Oltásra, éppen bizonytalan gonococcustartalma miatt nemcsak szarucénus alatti, hanem urethralis váladékot is vettünk, melynek gonococcustartalmáról minden kí­sérlet előtt meggyőződtünk. Mielőtt az oltások eredményéről és egyéb a kór­képpel kapcsolatos tapasztalatokról beszámolnék, ismer­tetem esetünket. A kortörténetet bár lehetőleg tömören, de mégis a szokottnál részletesebben közlöm, egyrészt mert a megbetegedés igen ritka, az egész világirodalom­ban — néhány kétes casust leszámítva — mindössze 65—70 ismeretes, másrészt, mert hazánk irodalmában egyetlen ilyen megbetegedést sem találtam. F. J. 30 éves, izr., nőtlen üvegessegéd, aki 1921 jún. 26-án vétetett fel klinikánkra, kórelőzményében előadja, hogy ez év februárjában boka-, térd- és csípőizületei fájni kezdtek, majd nemsokára a váll-, könyök-, csukló- és kezének kis ízületei is megbetegedtek. Március közepe táján egyik budai kórházban mindkét térdizületét gypsbe tették, öt hét múlva, amikor a gypset eltávolítot­ták vette észre, hogy térdein borsnyi-borsónyi barna színű kiütések támadtak. Később más helyeken is kelet­keztek hasonló kiütések és pedig legsűrűbben azon ízü­letei felett, amelyeket borogattak. Első kiütéseivel csak­nem egyidőben kezei és talpai hámlani, körmei pedig felválni kezdtek. Több körme annyira elpusztult, hogy magától, minden fájdalom nélkül levált. 1908-ban gonorrhoeát aquirált. Kankója azóta csak­nem minden évben kiújult, legutóbb 1922 januárjának kö­zepén s húgycsőfolyása csak akkor kezdett enyhülni, mikor bőrkiütései megjelentek. Ugyanezen időtájban szemei fájtak, pirosak voltak, de nem genyedtek. Status praesens: Jól fejlett és rosszul táplált beteg. Izomzata sorvadt. Tarkótájon, a hajzatos területen len­csén­yi-borsónyi részben isolált, részben összefolyt, kerek és ovális alakú szarufelrakodások láthatóik, melyeket keskeny, halvány hypernemiás zóna övez. Alapjukat mérsékelten piros, nem nedvező és fénylő macula képezi. A köldök körül számos gombostűfejnyi­ borsónyi kép­szerűen kiemelkedő, sötétbarna színű, kemény szarukép­let van, melyeket finom hámgallér és keskeny halvány piros udvar vesz körül. Némelyik szarucénus tetején még látható az őket eredetileg is beborító finom szaru­hártya, másoknak tetejéről azonban már lekopott s széli maradványa gallérszerűen veszi körül őket. Háton kb. a VII. hátcsigolya proc. spinosusától le­felé, mindinkább kiszélesedő területen hasonló, de szé­lesebb és laposabb szarufelrakodások észlelhetők és pedig legsűrűbben a gerincoszlop mentén és a natesek hátsó felszínén. A keresztcsont alsó felét és a farkcsont táját szabadon hagyják. A combok hátsó felszínén, főként a felső harmadban sűrűn, egymás mellett helyezkednek el s körülbelül fillérnyi nagyságúak; a térdek felé mind­inkább ritkulnak és kisebbednek. A belső felszíneken csak a felső harmadban, annak is inkább csak a felső felében fordulnak elő. Míg a hátsó felszíneken laposak, az utóbbi helyeken kúpszerűen kiemelkedők. Gombostű­­fejnyi-lencsényi nagyságú, félgömbszerűen kiemel­kedő szarufelrakodások találhatók elszórtan az alszára­­kon, karokon és mindkét csuklótájon. Ezeket is hám­gallér és livides haló veszi körül. Az utóbb említett he­lyeken sűrűbben f­ordulnak elő, mint másutt és ezen terü­letek határai eléggé élesek, mintegy kézelőszerűen fog­ják körül az ízületeket. Ugyancsak e területeken köles­­nyi-kendermagnyi, keskeny livides piros udvarral sze­gélyezett pustulák is találhatók. Ezek némelyikének kö­zepén a puszula fedelétől betakarva, kicsiny, barnás ki­emelkedések tűnnek fel. A tenyereken, a kézujjak közötti redőkön az ujjak egymás felé tekintő oldalán, helyenkint a tenyéri oldala­kon is előforduló szarufelrakódások lencsényiek-koro­­nányiak, részben kerekek, részben szabálytalan alakúak, rupiaszerűen rétegzettek és széleiken vastag szaruréteg­ből álló hámgallér övezi őket. Vaskosak és nem annyira barna színűek, mint a végtagok egyéb helyein, hanem szürkésbarnák. Ezeknek teteje ellentétben a végtagok egyes helyein és a köldök körül levő konikus lacsiókkal, lapos, sőt helyenként kissé behorpadt. Csonkakúpszerű küllemmel bírnak. A talpak és lábujjak nagy lemezekben hámlanak. A talpakról saruszerűen válik le a hám. A szarulemezek alatt lencse, csaknem fillérnyi lapos pus­tulák foglalnak helyet. Bennéjü­k sűrű, genyes, m­iintegy kásaszerű. A kéz és láb körmei közül több részben vagy egész­ben elváltozott, rögösen kiemelkedő, fénytelen és malter­szerű. Csaknem az összes körmök éle csipkésen kivágott, lapos ívben felhajtott és a szabad szélük alatti baráz­dában szarufelrakódások fejlődtek. Úgy ezen, mint több egyébként teljesen ép köröm oldalán finom, törési vo­nalat utánzó barázda halad a köröm élével párhuzamo­san. Valódi törések ezek, amelyek néha a köröm közép­vonaláig is beterjednek. A körömágy alattuk néhol tel­jesen normálisnak látszik, más helyen a törési vonal alatt 2—3 mm széles barnás folt észlelhető. A glans jobb oldalán körülbelül húszfillérnyi, nagy­jában kerek, élesen határolt, halványpiros, a balanitis circinata errosiva laesiójára emlékeztető folt látszik, azonban ez nem nedvező és széles hámgallértól körül­vett. Hasonló folt észlelhető a praeputium csonkjának bellemezén is. Ezeken kívül ugyancsak a glanson két, egyenként csaknem fillérnyi nagyságú, az előzőekhez hasonló jellegű laesio is van, de ezeket szürkésfehér szarupikkelyek fedik. A gerincoszlop, továbbá az összes nagy ízületek, a jobb kéztőizület, mindkét lábtő, több metacarpophallan­­gealis és interphallangealis Ízület erősen fájdalmas. A bal csuklóizület és mindkét lábtő mérsékelten pedemás. A többi ízületek kontúrjai normálisak. Mozgásukat csak a fájdalom korlátozza. A húgycső nyálkahártyájának szabad szemmel látható része normális. A nyílásból kevés, kissé opaleskáló, nyákos váladék préselhető ki. Vizelet I—II. részlete kissé megtört és foszlányos. A fosz­lányokban gonoeoceusok találhatók. Húgycső 24-es fémsondával könnyen átjárható. Prostata normalis. Urethroskopiával: a húgycső nyálka­hártyája diffuse infiltrált, hyperaemiás, centralfigur el­mosódott s a pars navicularis előtt tátong. Vérkép: Vörösvérsejtszám: 3,600.000, fehérvérsejt­­szám: 9,600, Hg. Sahli szerint: 70%. N. leukocyta 60, eosi­nophil leukocyta: 25%, basophil leukocyta: 0-5%, lym­­phocyta 30%, mononuclearis leukocyta és átmeneti: 70%. A szarucénusok alul vett genyes detritusban sem gonococcus, sem másféle mikroorganismus nem for­dult elő. A vér Wassermann-reactiója negatív. Ápolásának első hetében esténkénti hőemelkedései 38—39 C°-ot értek el. Reggelenként láztalan volt, ízületei fájdalmassága kisebb-nagyobb ingadozásoktól eltekintve, nem változott. Végtagok aktív mozgatása alig lehetséges. Bőrén csaknem minden nap több-kevesebb, részben cso­portos, részben isolált pustulákból álló eruptiók mutat­koztak. A régebbi szarufelrakódások egyenletes peripher terjedést mutattak. A talpak szarub­anezei leváltak. Az intravénásan adott 0,02 és 0,20 g artihigenia reactio nem volt. Július 13. Hőmérsékének maximumai csökkentek, ízületei fájdalmassága csökkent, 0,50 g arthigén intravé­násan, reactio nélkül. Július 30. Állapotában lényeges változás nincs. Egyes ízületek activ mozgathatósága javulóban. Vérkép­ben, eltekintve a vörösvérsejtek számának a normálisnál még mindig alacsonyabb voltától, kóros eltérés nem észlelhető. Augusztus 17. A szarufelrakódások nagy része le­vált. Az eruptiók intensitása csökkent. Húgycsőből kb. két hét óta legfeljebb kevés üveg­­szerű nyák préselhető ki. Ugyanazon idő óta gonocoecus­­mentes. Vizelete mindkét részlete tiszta. Szeptember 19. Erőbeli állapota javult. Izületi fáj­dalmai változó intensitással tartanak. A levált szom­­felrakódások helyein halványbarna színű pigmentfoltok keletkeztek. A 0­ 5-1-75 g arthigén intravénás injectiók reactiók nélkül zajlottak le, kivéve az utolsót, mely után a hőmérsék 38‘2 C°-ra emelkedett és egész testére kiter­jedő s körülbelül másfél óráig tartó zsibbadást érzett. Hasonló érzése eddig egyetlen arthigon-injectió után sem volt. Szeptember 29. Tápláltsági állapota jó. Láztalan­ ízületek contúrjai normálisak, fájdalmasságuk csökkent. A körmök szabad széle alatti szarufelrakódások lekop­tak. A hiányzó körmök kinőttek ugyan, de egyenetlenek, tömegesek és fénytelenek. Húgycső normális. Belső szer­vek felett eltérés nincs. Gyógyultan kibocsát­juk. A vázolt kórképpel szemben differenciadignoszi­­kailag a rupioid syphilis és a psoriasis arthritica jöhet szóba. Az elsőnek bőrjelenségei rupioid jellegüket illető­leg, hasonlók lehetnek, azonban alapjuk infiltrált és többé-kevésbbé ulcerált. Nem felel meg luesnak sem a

Next