Orvosi Hetilap, 1928. szeptember (72. évfolyam, 36-40. szám)

1928-09-30 / 40. szám

1146 ORVOSI HETILAP 1928. 40. sz. melyik a kórok. A torticollis muse. cong.-t éppoly vegyes aetiologiájú deformitásnak tekinti, mint ami­lyen a dongaláb. Nemcsak az aetiologia, hanem a the­rapia körül is alakult ki vita, de itt már nem oszlottak meg annyira a vélemények. A feltétlen korai műtétet csak a Spitzy-iskolához tartozó Aberle sürgette, míg Hohmann és a többiek mind a későbbi műtét mellett foglaltak állást, annyival inkább, mert sok esetben a conservativ kezelés is célhoz vezet. A technikát illetően a subeutan tenotomia és a Schanz-féle vattakötés csak Drehhmann, Bade és Schanz személyében akadt védő­jére, a többi hozzászóló mind a nyilvin meghosszabbí­­tást és a gypskötéssel való redressálást tartotta egyedül kielégítőnek, a jelenlévők általános helyeslése mellett. Meyer (Kreuznach) a muse­­sternocleidomastoideusnak Heines Medin-kór után fellépett isolák­ bénulása ese­tén a trapesius és a levator scapulae átültetésével szüntette meg a nyak ferde tartását. A torticollis spasticáról Foerster tartott igen ér­dekes referátumot. Ezzel a névvel jelöli a nyaknak minden olyan ferde tartását, mely az izomzat actív tevékenységének fokozódásából származik. Az izmok közül elsősorban a sternocleidomatiodeus jön szóba, míg a trapesius s a többi segítőizom (rect. cap. min., maior et lat., obi. cap. sup. et inf., splenius cap., spina­lis et semispin. cap. stb.) csak másodrendű jelentőségg­gel bírnak. Az ok ritkábban a mozgató pályákra ható direct inger (pl. az art. vertebr. aneurysmája). Gyako­ribb az érző idegek izgatása folytán létrejövő reflecto­­rikus torticollis (rheuma, phlegmone stb., továbbá a nerv. vestibularis ingerlése). Epilepsiánál szintén ész­lelhető a rohamok idején az ú. n. „interparoxismalis spast. torticollis“. Míg ilyen esetben az agykéreg izgal­mára a fej görcsösen a contralateralis oldal felé haj­lik, a pyramispályát érő laesio esetén petyhüdten a homolateralis irányba terelődik („deviation conjuguée“). A globus pallidus megbetegedése (paralysis agitans) és a szűkebb értelemben vett corpus striatum (neostria­tum : putamen + nuci, caudat.) elváltozása szintén oko­zója lehet athetosissal fellépő spast. tort.-nak. Utóbbi esetben ugyanis a neostriatum gátló hatása hiányzik, mely a thalamustól a glob. pallid, felé irányuló ingere­ket szabályozza. Az ú. n. psychogen spast. tort. esetek nagy része Foerster szerint a neostriatum világra­­hozott insufficietlájával magyarázható. Májbeteg­­ségeknél is észlelhető görcsös ferdenyak, mivel a máj hatást gyakorol a corp. striatumra. Végül nagyon érdekes filmen mutatta be a leírt kórkép egyes alak­jait: a görcsös állapot kifejlődését és a beteg által ösztönszerűen gyakorolt fogásokat annak megszünte­tésére. Ezek a fogások nem durván, mechanikusan hat­nak, hanem reflectorikusan, hiszen sokszor csak a test valamely pontjának enyhe érintéséből állnak. Míg a gyógyszeres therapiától (scopolamin) nem látott ered­ményt, egyes esetekben, akaraterős betegeknél az actív gyakorlatokat célravezetőnek tartja. Causali­sák­ azonban csak a műtét hat. Kárhoztatja spast. tort.-nál a myo-, illetve tenotomiát, mely nem képes tartós gyó­gyulást létrehozni. A műtéti indicatiót csakis a pon­tos diagnosis (localisatio) döntheti el. A mozgató pályákra ható direct inger esetén a nerv. accessor.-t esetleg a felső nyaki mozgató idegekkel együtt rese­­kálja, reflectorikus spast. tort.-nál pedig a 2—4. nyaki érző gyököket vágja át intraduralisan (Foerster­­műtét). Elschnng szemészeti szempontból szólt a torticol­­lishoz. Kancsalságnál, különösen trochlearis bénulás esetén a beteg csak a nyak ferde tartásakor lát bin­­ocularisan. Ez a temporaer ferde tartás már ismételten késztetett felületes vizsgálókat a sternocleidomastoi­deus átvágására. Mivel az ilyen betegeket csakis az idejekorán alkalmazott helyes szemészi kezelés gyó­gyítja meg, soha se mulasszuk el torticollisnál a sze­meket megvizsgálni. A második napon a referátumokon kívül még 12 demonstratio, a harmadikon mintegy 20 különböző tárgyú előadás volt program­mon. Ezeknek egyenként való részletes ismertetése ehelyütt természetesen lehe­tetlenség, csak egy vitáról akarok megemlékezni, mely az általános orvosi gyakorlat szempontjából is jelen­tőséggel bír. Gaugele (Zwickau) ugyanis az izületi tuberculosisnál az ízületek korai mozgatását ajánlotta, hogy „jó functionális eredményeket“ érjünk el. Nagy vihart zúdított magára, mert sorba szólaltak fel ellene Koelliker, Glaessner, Simon, Valentin s a mozgatást a miliaris tuberculosis veszélye miatt elvetvén, mind VEGYES HÍREK Balneologiai congressus Németországban. A 44. balneologiai congressust 1929 január 25—27. között tart­ják Berlinben prof. Dietrich elnöklésével. A congressus tárgya: „Tudomány és kutatás a balneológiában“. Elő­adásaikat eddig bejelentették: prof. Meyer (Bécs), prof. Sellheim (Lipcse), prof. Strasser (Bécs), prof. Strauss (Berlin), prof. A. Loewy (Davos), prof. Buschke (Ber­lin), prof. Heubner (Göttinga), Saalfeld dr. (Berlin), prof Durschmann (Rostock), prof. Arnoldi (Berlin) Kaiser dr. (Berlin), Hirsch dr. (Charlottenburg), Weisz dr. (Pöstyén) és Laqueur dr. (Berlin). Az Irgalmasrend nyilvános jellegű kórházában a Röntgen-laboratórium megnyílt. A legújabb rendszerű, négy ventilcsöves, condensatoros készülék diagnostiká­­nál 300 miliampere, therapiánál 230 kilovoltig terjedő feszültséget szolgáltat, mely nagy teljesítményével a diagnostika minden ágában előforduló követelményt ki­elégít, therapiánál pedig a legintenzívebb mély besu­gárzásra is alkalmas. A laboratórium a legmodernebb igényeknek megfelelően van berendezve, úgyhogy átvi­lágítás, felvétel és therápia céljára különálló helyiségek állanak rendelkezésre. Ez a beosztás vetkőzőfülkéivel, modern sötétkamra berendezésével nagy beteganyag gyors és emellett teljesen kielégítő lebonyolítására al­kalmas. A magasfeszültségi vezetékek elrendezése a betegek és orvosok testi épségét nem veszélyezteti, mert vastag báriumfalak veszik körül a therápiás helyiséget, melybe ólomajtón át lehet bejutni. A laboratórium ve­zetője Sereghy Mihály dr. főorvos, a III. számú belkli­nika volt tanársegédje. Orvosi továbbképző tanfolyamot a Német Biroda­lomban október, november és december hónapokban 66 városban tartanak. Berlinben 12, Breslauban 3, Drez­dában 5, Hamburgban 6, Münchenben 2 tanfolyamot. Orvosdoktorrá avattattak a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen szeptember hó 22-én: Antal István, Ba­­laskó József, Balogh Antal Sándor, Benedek József, Berkovits Gyula, Bezerédi József, Bőthy Vince, Bán Imre, Dusóczky Andor, Farkas Béla, Fürstner Gergely, Gracza Illés, Ivánich Ferenc, Kovács Ákos, Majoros János, Moser Elek, Pinke József, Sáfár Júlia, Urbán Károly. Üdvözöljük az új kortársakat! A mai Magyarország ásványvizei, fürdői és üdülő­telepei (Kunszt János) című könyv kapható. Fűzött pél­dány ára 6-50 pengő, ízléses egészvászon kötésben 8-9 pengő. Az összeg előzetes beküldésekor a kiadó­­hivatal költségmentesen küldi. A kórboncolás vezérfonala orvostanhallgatók ré­szére (írta: Orsós Ferenc dr. egyet. ny. r. tanár) az Orvosi Hetilap kiadásában megjelent és 2­50 P-ért kap­ható a kiadóhivatalban s a könyvkereskedésekben. Soós Aladár: Étrendi előírások című könyvének második kiadása megjelent és 5 pengőért kapható min­den könyvkereskedésben és a kiadóhivatalban. a „classikus rögzítő kezelés“ mellett való kitartást ajánlották, de a közhangulat is láthatóan e mellett fog­lalt állást. A magyarok közül Báron és Zinner a térdizület mobilisatiójáról, Fischer a lúdtalpkezelésről, Nieder­ecker (Pécs) a tuber, tibiaenek cong­­luesnél talált fej­lődési zavaráról tartott előadást, e sorok írója pedig a berlini Gocht-klinikán végzett izomszövettani vizsgá­latairól számolt be. A társaság nagy szótöbbséggel Hohmann profes­­sort választotta jövő évre elnökéül és így a XXIV. congressus székhelye München lesz.

Next