Orvosi Hetilap, 1928. szeptember (72. évfolyam, 36-40. szám)
1928-09-30 / 40. szám
1146 ORVOSI HETILAP 1928. 40. sz. melyik a kórok. A torticollis muse. cong.-t éppoly vegyes aetiologiájú deformitásnak tekinti, mint amilyen a dongaláb. Nemcsak az aetiologia, hanem a therapia körül is alakult ki vita, de itt már nem oszlottak meg annyira a vélemények. A feltétlen korai műtétet csak a Spitzy-iskolához tartozó Aberle sürgette, míg Hohmann és a többiek mind a későbbi műtét mellett foglaltak állást, annyival inkább, mert sok esetben a conservativ kezelés is célhoz vezet. A technikát illetően a subeutan tenotomia és a Schanz-féle vattakötés csak Drehhmann, Bade és Schanz személyében akadt védőjére, a többi hozzászóló mind a nyilvin meghosszabbítást és a gypskötéssel való redressálást tartotta egyedül kielégítőnek, a jelenlévők általános helyeslése mellett. Meyer (Kreuznach) a musesternocleidomastoideusnak Heines Medin-kór után fellépett isolák bénulása esetén a trapesius és a levator scapulae átültetésével szüntette meg a nyak ferde tartását. A torticollis spasticáról Foerster tartott igen érdekes referátumot. Ezzel a névvel jelöli a nyaknak minden olyan ferde tartását, mely az izomzat actív tevékenységének fokozódásából származik. Az izmok közül elsősorban a sternocleidomatiodeus jön szóba, míg a trapesius s a többi segítőizom (rect. cap. min., maior et lat., obi. cap. sup. et inf., splenius cap., spinalis et semispin. cap. stb.) csak másodrendű jelentőségggel bírnak. Az ok ritkábban a mozgató pályákra ható direct inger (pl. az art. vertebr. aneurysmája). Gyakoribb az érző idegek izgatása folytán létrejövő reflectorikus torticollis (rheuma, phlegmone stb., továbbá a nerv. vestibularis ingerlése). Epilepsiánál szintén észlelhető a rohamok idején az ú. n. „interparoxismalis spast. torticollis“. Míg ilyen esetben az agykéreg izgalmára a fej görcsösen a contralateralis oldal felé hajlik, a pyramispályát érő laesio esetén petyhüdten a homolateralis irányba terelődik („deviation conjuguée“). A globus pallidus megbetegedése (paralysis agitans) és a szűkebb értelemben vett corpus striatum (neostriatum : putamen + nuci, caudat.) elváltozása szintén okozója lehet athetosissal fellépő spast. tort.-nak. Utóbbi esetben ugyanis a neostriatum gátló hatása hiányzik, mely a thalamustól a glob. pallid, felé irányuló ingereket szabályozza. Az ú. n. psychogen spast. tort. esetek nagy része Foerster szerint a neostriatum világrahozott insufficietlájával magyarázható. Májbetegségeknél is észlelhető görcsös ferdenyak, mivel a máj hatást gyakorol a corp. striatumra. Végül nagyon érdekes filmen mutatta be a leírt kórkép egyes alakjait: a görcsös állapot kifejlődését és a beteg által ösztönszerűen gyakorolt fogásokat annak megszüntetésére. Ezek a fogások nem durván, mechanikusan hatnak, hanem reflectorikusan, hiszen sokszor csak a test valamely pontjának enyhe érintéséből állnak. Míg a gyógyszeres therapiától (scopolamin) nem látott eredményt, egyes esetekben, akaraterős betegeknél az actív gyakorlatokat célravezetőnek tartja. Causalisák azonban csak a műtét hat. Kárhoztatja spast. tort.-nál a myo-, illetve tenotomiát, mely nem képes tartós gyógyulást létrehozni. A műtéti indicatiót csakis a pontos diagnosis (localisatio) döntheti el. A mozgató pályákra ható direct inger esetén a nerv. accessor.-t esetleg a felső nyaki mozgató idegekkel együtt resekálja, reflectorikus spast. tort.-nál pedig a 2—4. nyaki érző gyököket vágja át intraduralisan (Foersterműtét). Elschnng szemészeti szempontból szólt a torticollishoz. Kancsalságnál, különösen trochlearis bénulás esetén a beteg csak a nyak ferde tartásakor lát binocularisan. Ez a temporaer ferde tartás már ismételten késztetett felületes vizsgálókat a sternocleidomastoideus átvágására. Mivel az ilyen betegeket csakis az idejekorán alkalmazott helyes szemészi kezelés gyógyítja meg, soha se mulasszuk el torticollisnál a szemeket megvizsgálni. A második napon a referátumokon kívül még 12 demonstratio, a harmadikon mintegy 20 különböző tárgyú előadás volt programmon. Ezeknek egyenként való részletes ismertetése ehelyütt természetesen lehetetlenség, csak egy vitáról akarok megemlékezni, mely az általános orvosi gyakorlat szempontjából is jelentőséggel bír. Gaugele (Zwickau) ugyanis az izületi tuberculosisnál az ízületek korai mozgatását ajánlotta, hogy „jó functionális eredményeket“ érjünk el. Nagy vihart zúdított magára, mert sorba szólaltak fel ellene Koelliker, Glaessner, Simon, Valentin s a mozgatást a miliaris tuberculosis veszélye miatt elvetvén, mind VEGYES HÍREK Balneologiai congressus Németországban. A 44. balneologiai congressust 1929 január 25—27. között tartják Berlinben prof. Dietrich elnöklésével. A congressus tárgya: „Tudomány és kutatás a balneológiában“. Előadásaikat eddig bejelentették: prof. Meyer (Bécs), prof. Sellheim (Lipcse), prof. Strasser (Bécs), prof. Strauss (Berlin), prof. A. Loewy (Davos), prof. Buschke (Berlin), prof. Heubner (Göttinga), Saalfeld dr. (Berlin), prof Durschmann (Rostock), prof. Arnoldi (Berlin) Kaiser dr. (Berlin), Hirsch dr. (Charlottenburg), Weisz dr. (Pöstyén) és Laqueur dr. (Berlin). Az Irgalmasrend nyilvános jellegű kórházában a Röntgen-laboratórium megnyílt. A legújabb rendszerű, négy ventilcsöves, condensatoros készülék diagnostikánál 300 miliampere, therapiánál 230 kilovoltig terjedő feszültséget szolgáltat, mely nagy teljesítményével a diagnostika minden ágában előforduló követelményt kielégít, therapiánál pedig a legintenzívebb mély besugárzásra is alkalmas. A laboratórium a legmodernebb igényeknek megfelelően van berendezve, úgyhogy átvilágítás, felvétel és therápia céljára különálló helyiségek állanak rendelkezésre. Ez a beosztás vetkőzőfülkéivel, modern sötétkamra berendezésével nagy beteganyag gyors és emellett teljesen kielégítő lebonyolítására alkalmas. A magasfeszültségi vezetékek elrendezése a betegek és orvosok testi épségét nem veszélyezteti, mert vastag báriumfalak veszik körül a therápiás helyiséget, melybe ólomajtón át lehet bejutni. A laboratórium vezetője Sereghy Mihály dr. főorvos, a III. számú belklinika volt tanársegédje. Orvosi továbbképző tanfolyamot a Német Birodalomban október, november és december hónapokban 66 városban tartanak. Berlinben 12, Breslauban 3, Drezdában 5, Hamburgban 6, Münchenben 2 tanfolyamot. Orvosdoktorrá avattattak a Pázmány Péter Tudományegyetemen szeptember hó 22-én: Antal István, Balaskó József, Balogh Antal Sándor, Benedek József, Berkovits Gyula, Bezerédi József, Bőthy Vince, Bán Imre, Dusóczky Andor, Farkas Béla, Fürstner Gergely, Gracza Illés, Ivánich Ferenc, Kovács Ákos, Majoros János, Moser Elek, Pinke József, Sáfár Júlia, Urbán Károly. Üdvözöljük az új kortársakat! A mai Magyarország ásványvizei, fürdői és üdülőtelepei (Kunszt János) című könyv kapható. Fűzött példány ára 6-50 pengő, ízléses egészvászon kötésben 8-9 pengő. Az összeg előzetes beküldésekor a kiadóhivatal költségmentesen küldi. A kórboncolás vezérfonala orvostanhallgatók részére (írta: Orsós Ferenc dr. egyet. ny. r. tanár) az Orvosi Hetilap kiadásában megjelent és 250 P-ért kapható a kiadóhivatalban s a könyvkereskedésekben. Soós Aladár: Étrendi előírások című könyvének második kiadása megjelent és 5 pengőért kapható minden könyvkereskedésben és a kiadóhivatalban. a „classikus rögzítő kezelés“ mellett való kitartást ajánlották, de a közhangulat is láthatóan e mellett foglalt állást. A magyarok közül Báron és Zinner a térdizület mobilisatiójáról, Fischer a lúdtalpkezelésről, Niederecker (Pécs) a tuber, tibiaenek congluesnél talált fejlődési zavaráról tartott előadást, e sorok írója pedig a berlini Gocht-klinikán végzett izomszövettani vizsgálatairól számolt be. A társaság nagy szótöbbséggel Hohmann professort választotta jövő évre elnökéül és így a XXIV. congressus székhelye München lesz.