Orvosi Hetilap, 1933. július (77. évfolyam, 26-30. szám)
1933-07-15 / 28. szám
624 ORVOSI HETILAP 1933. 28 sz. Az agglutinin és complement antigennak sem a gonococcus tenyészetet, sem a gyári antigént nem használja, mert megállapítása szerint, ha a gonorrhoeás beteg húgycsövét vizelés után Na-citrat oldatával, vagy konyhasó-oldattal kimossa, ugyanolyan gonococcusokkal telített anyagot kap, mintha az tenyészetből, vagy gyárilag forgalomba hozott anyagokból volna. Az agglutinatio keresztülvitele a fenti módon egyik legértékesebb reactio, mivel gonorrhoea esetén számokban kifejezve tudjuk bizonyítani a betegség jelenlétét, az immunanyagot, a szervezet védekezését és a beteg szervezet gyógyulását. Május 29-i ülés. Bemutatások: Heim, V.: Melléktüdő esete. 44 cm hosszú, 6 hétig élt koraszülött bal mellkasában ereket tartalmazó, a rekesszel hátul a középtájon nyéllel összefüggő melléktüdőt és jobboldalon a rekesz hasi felszínén elhelyezkedő félbabnyi mellékmájat, valamint egy féllencsényi mellékvesét mutat be. Heim V.: A hasnyálmirigy pseudocystája. 61 éves aszszonyban, a hasnyálmirigy közepét elfoglaló, illetve abból kiinduló pseudocystát ismertet. A hasnyálmirigy testének egy része elhalt, csak az alsó részben levő rostos kötőszövetben van sok Langerhans-sziget. A farki mész csupán nagy Langerhans-szigeteket tartalmazó durvarostos kötőszövetből áll. A feji részben lényeges eltérés nincs. A kérges falu tömlő régen lezajlott hasnyálmirigyelhalás gyógyulásának eredménye. Entz B.: A hasnyálmirigytömlővel kapcsolatban különösen érdekes, hogy a hasnyálmirigy sarki részében az eredeti mirigyszövet teljesen elpusztult helyén, rostos kötőszövetbe ágyazva nagy Langerhans-szigeteket találunk. Majdnem 30 éve mutatta ki a hasnyálmirigy lueses interstitialis gyulladásában a szigetek feltűnő megnagyobbodását és megszaporodását. Memsfeld Géza a hasnyálmirigy lekötése után bekövetkezett hasnyálmirigy-sorvadáskor szintén a szigetek megszaporodását észlelte. Ebből az következik, hogy a hasnyálmirigy sorvadása alkalmával minden esetben megszaporodnak a Langerhans-szigetek. A szigetek jelentőségét illetőleg ezeket az eseteket fel lehetne használni annak tanulmányozására, vájjon a szigetek sejtjeiből képződnek-e új hasnyálmirigy-lebenykék. Felhívja a bemutató figyelmét erre a körülményre és szükségesnek tartaná ennek a kérdésnek kísérleti megvizsgálását, avval a módszerrel, amelylyel Mansfeld Géza évek előtt érdekes kísérleteit végezte Kabdebó J.: Ritka fejlődési rendellenességek a nyakon. 4 éves gyermeken a nyak jobboldalán 3 cm magas repülőhártyaképződést, az os occipit-tól a dors. 5-ig terjedő spina bifida occultat caput obstip. osoeale cong., következményes scolypsis cong.-t és a cerv. 6—7. csigolyákon jobboldali nyaki bordaképződést mutat be. Az irodalomban közölt 3 eset mellett esetének ritkaságát abban látja, hogy nyakon lévő repülőhártyaképződés egyoldali és keletkezésének magyarázásakor az endogen eredetű elváltozások okozta mechanikai hatás sem zárható ki Előadás: Lang M.: Biochemiai vizsgálatok az ekzema pathogenesisére vonatkozólag. Korábbi vizsgálatainak folytatásaként a hidranyagcserét tanulmányozta. Vizsgálat tárgyát képezték a szövet-, vér-, gyomornedv- és vizeletbloridok. Mindegyik csoportban csökkent, normális és emelkedett értékeket talált; az ekzemás szövetben esetenként constatált normális értékek csak látszólagosak, mert ha a vérchloridokat a szövetchloridokkal viszonyba állítjuk, úgy ez a hányados mindig mutat eltérést a normálistól. A továbbiakban a gyomor secretiós anomáliáinak a bőrrel összefüggését vizsgálja. A bőr felöl ultraibolya sugárzással eszközölt befolyásolása a gyomorsecretiónak elmarad, ha a besugározandó területet előbb novopanontophoresissel érzéstelenítjük, a befolyásolás tehát idegpályákon történik. A chloridanyagcsere zavarainak okát kutatva nyúlkísérletben azt találta, hogy a periarterialis vegeativ pályák izgatására a bórchloridok jelentékeny emelkedést mutattak. Végeredményben arra a megállapodásra jut, hogy az ekzema pathogenesisében a vegetatív idegrendszer tónus-zavara játsza a legfontosabb szerepet Zeichmeister L.: Véleménye szerint pontosabb eredményeket kaphatna, ha az állandóan változó concentratiójú vizeletből nem egy alkalommal, hanem egy napi összmennyiségből határozná meg a chlort. VEGYES HÍREK Személyi hírek. A kormányzó megengedte, hogy Cseh-Szombathy László dr. m. kir. egészségügyi tanácsos, Pápa megyei város nyugalmazott ügyvezető orvosának sok évi érdemes szolgálatáért elismerését tudtul adják.A vallás- és közoktatásügyi miniszter Geszti József dr.nak, a debreceni Auguszta-szanatórium igazgató-főorvosának ,,A tüdő tuberkulózisáról, különös tekintettel a szanatóriumi gyógykezelésre” című tárgykörből a debreceni m. kir. Tisza Isván tudományegyetemi karán magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és e minőségben megerősítette. Halálozások: Hertz Alfréd dr. I. oszályú főtörzsorvos, 70 éves korában Bécsben meghalt, ahol a hősök temetőjében helyezték örök nyugalomra. — Lechner Lőrinc dr. egészségügyi főtanácsos, Zemplén vármegye nyugalmazott tisztifőorvosa, a Ferenc József-rend lovagja, életének 85. évében Sátoraljaújhelyen meghalt. Szabadságon vannak: Safranek János dr. egyet. r. k. tanár július 10-től augusztus 1-ig; Bodon Károly dr. egyet. magántanár július 18-tól augusztus 18-ig. A Magyar Röntgen-Társaság ezévi közgyűlése a következő tisztikart választotta meg: elnök: Révész Vidtor dr.; alelnöki Dax A. dr.; titkár: Haas L. dr. A vezetőség többi tagja: Schiffer E., Simonyi B., Polgár F., Vidor J., Koppenstein E., Fischer E., Bársony T., Holits R., Weisz A., Schulhof O., Engel S., Gárdi J., Leopold M., Schönwald Gy., Hirn M. A Magyar Orvosok Tuberculosis Egyesületének 1932. június 7—8-án Budapesten tartott XIV. nagygyűlésén elhangzott előadásokat az Egyesület kiadta: „A Magyar Orvosok Tuberculosis Egyesületének Munkálatai. 1933.” címmel. Az olasz fül-, orr- és gégeorvosok egyesülete ezidei congressusát szeptember 9-től 12-ig Bolzanoban tartja meg, melyen az egyesület meghívására Safranek János dr. egyet. rk. tanár „Új szempontok a gégetuberculosis kórtanában és gyógyításában” címen fog előadást tartani. A m. kir. belügyminiszter az egészségvédelmi munka terén felmerült egyes hatásköri kérdések tisztázása céljából értekezletet hívott egybe, amelyen a belügyminiszérium és az alája tartozó intézmények részéről Scholtz Kornél államtitkár, Johan Béla és Gortvay György intézeti igazgatók, Hepp Baján Ernő min. osztálytanácsos, az Országos Stefánia Szövetség részéről Ugron Gábor v. k. t. t., a Szövetség elnöke, Keller Lajos igazgató, Tóth István és Harniss Elemér egyetemi tanárok és Fekete Sándor főorvos vettek részt. Megnyitó beszédében a miniszter kifejtette, hogy különös tekintettel az államháztartás mostani helyzetére, amely nem teszi lehetővé az egyéni gyógyítást szolgáló kórházak és más gyógyintézetek további fejlesztését, nagy gondot kíván fordítani a betegségek megelőzését célzó praeventív egészségvédelmi munka meghonosítására. Evégből ott, ahol a speciális szakmákban működő társadalmi alakulatok létesülésére megvan a lehetőség, ezek megalakulását elősegíteni igyekszik. Mivel azonban ily szervezetek létrejötte a kulturális és anyagi viszonyok miatt nem mindenütt lehetséges és egyébként is sokszor esetlegességektől függ, intézkedni fog, hogy az ily szervezetek által el nem látott vagy el nem látható egészségvédelmi ténykedés általános egészségvédelmi rendszer szerint indíttassák meg olyképen, hogy az ezzel megbízandó közhatósági orvosok mellett általános képzettségű egészségvédőnek alkalmaztassanak. A kérdés beható megvitatása után a miniszer elfogadta azt a javaslatot, hogy a hatóságok és társadalmi alakulatok együttműködésének biztosítása végett törvényhatóságonként munkaközösségi bizottságokat kell alakítani, amelyek egy Budapesten létesítendő Központi Bizottság útmutatásai szerint járnak el. Megállapodás történt továbbá arra nézve, hogy úgy az általános képzettségű védőnők, mint az anya- és csecsemővédőnők kiképzésének jelenlegi rendje megmarad. Az ezzel foglalkozó intézetek tanterve az Országos Közegészségi Tanács véleményéhez képest esetleg módosulni fog. Az értekezlet megállapodásai véglegesen lezárták azokat a vitákat, amelyek a szakvédelmi és általános, egészségvédelmi rendszer hívei között évek óta folytak. A nemi betegségek ellen alakult Teleia egyesület folyóiratának ünnepi számában foglalta össze immár negyven éve folytatott nemes, áldásos munkáját. Az egyesület felkarolja, támogatja a nemi betegeket, felvilágosításaival, intéseivel elősegíti az orvos munkáját és minden igyekezetével küzd a nemibetegségek terjedése ellen. Az intézmény nagy pro-