Orvosi Hetilap, 1935. március (79. évfolyam, 9-13. szám)

1935-03-16 / 11. szám

1935. 11. sz. ORVOSI HETILAP LAPSZEMLE Belorvostan. »Adovern« alkalmazásáról. Müller. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 6. sz.) Az adonis vernalis glycosidája az adomain. A Roche-gyár Adovern néven hozza forgalomba. Hatásai: 1. Javul a diastoles telődés és erőteljesebbé válik a systole. 2. Gyorsan hat, de nem kumulálódik. 3. Ledativ hatású az idegrendszerre. 4. Szabá­lyozza az érvelést. A hatásai közül az ingervezető rendszerre való szabályozó hatása a legfontosabb, alkalmazásának területe elsősorban a rhytmuszavarokban van, így extrasystole, pitvarlebegés és pitvarlibegés és más rhythmuszavarok, vezetési zavarok esetén. Decompensált esetekben nem várhatunk hatást az adovern-től. Természetesen évek óta fennálló arrhythma perpetua (absoluta) esetében sem várhatunk sokat alkalmazásától. Szemben a chinidinnel, a szívizom contractilitását nem csökkenti. Toxikus mellékhatása nincs. Adagja háromszor naponta 25—30 csepp. Kleiner György dr. Angina pectoris gyógykezeléséhez. Roemheld. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 6. sz.) Angina pectoris prophylaxisául, sőt therapiául szabály­szerűen keresztülvitt légzési tornát elsősorban a rekesz tor­­náztatását ajánlja, melyek által a vér oxygentelítettsége növe­kedik. Kleiner György dr. Strychnin alkalmazása vérkeringési zavarokban. Schlomka. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 6. sz.) Strychnin alkalmazása indokolt­­szívbetegségekben extra­­systolek és vezetési zavarok esetén, egyidejűleg chininnel, illetve coffeinnel combinálva, továbbá a perifériás vérkerin­gési zavarokban acut collapsus esetén, akár műtétek után, akár infectiós megbetegedések kapcsán ; ilyenkor parentera­­lisan kell alkalmazni, öt milligrammot is, akár többször is naponta. Végül a környéki vérkeringés chronikus zavaraiban (hypodynamiás tünetcsoportban, amely különösen sovány, ájulásra hajlamos astheniásoknál fordul elő) inkább az általános »tonisáló« hatás hasznos. Kleiner György dr. »Prontosil« erysipelas gyógyítása. Schreus. (Deutsche Med. Wschr. 1935. 7. sz.) . Erysipelasban a prontosil specifikum, vele szemben úgy­szólván nincs ellenálló eset. Per os adható napi 2—6 gramm. A hőmérséklet két napon belül normálisra csökken és az erysipelas megállapodik. Kleiner György dr. a helyzet a fémből készült idegentestek felkeresését illetőleg, mert ezek röntgenernyővel és többirányú felvételekkel arány­lag könnyen megtalálhatók. Azonban ezen módszernek is van­nak hátrányai. Kocher 1884-ben galvanometer segítségével napfényen történt operálás mellett határozta meg a fémből ké­szült idegentestek helyzetét. Azonban a galvanométeres eljárás csak vasból készült idegentestek felkeresésére használható. A szerző egy elektromos hullámokkal dolgozó készüléket szer­kesztett, amelynek egyik áramköre bármely fémtárgy közel­­létét megérzi és megfelelő szerkezet segítségével a másik áram­körben érezteti a változásokat. Ezen második áramkörbe egy hangszóró van bekapcsolva, amelyet a műtét előtt megfelelően beállítva, vagy a hang megjelenéséből, vagy annak eltűnésé­ből következtethetünk az idegentest helyzetére. A készülék alkatrészei, amelyek a műtéti sebbel érintkezésbe kerülnek, sterilisálhatók, nem nagy terjedelműek, maga a készülék szin­tén könnyen kezelhető és nagy helyet nem foglal el. Nagy előnye az, hogy segítségével pontosan, gyorsan, napfény mellett meg­kereshetjük az aránylag igen kicsi idegentesteket; érzékeny­sége oly fokú, hogy milliméterekről megérzi a századgramm súlyú fémszilánkokat. Ha a műtőasztal gummialappal isolálva van és a beteget úgy helyezzük el, hogy az eszközzel nem kell túl közel járnunk a fém alkatrészekhez, zavaró momentumokat nem észlelhetünk. Természetesen a keresés ideje alatt az összes fém-műszereket el kell távolítani a sebből és annak közvetlen környékéről. Nagy Andor dr. Sebészet: A rekeszalatti tályog diagnosisa szokatlanul magas rekeszállás mellett. H. Harntung, Lutherstadt. (Zentral. für Chir. 1934. 3°­ sz.) A rekeszalatti tályogok rendszerint azon az oldalon jön­nek létre, amelyik oldalon az őket létrehozó kórfolyamat fek­szik. A diagnosisához a következő dolgok tartoznak : kifeje­zett nyomási érzékenység a XI—XII. borda magasságában, a középső és hátsó hónaljvonalban. Nyomási érzékenység bima­­nuális vizsgálatban és a hasfal feszes volta. Láz. Erősen foko­zott vérsejtsüllyedés, magas fehérvérsejtszám és magas rekesz­állás. Physikálisan kopogtatással a felső részben tüdőhangot hallunk, a középső részben tympanicust, az alsó részben tom­­pulatot. Természetesen az utóbbiakat akkor észleljük, ha a tályogban gázok is vannak. Egyesek extra- és intraperitonealis tályogokat is megkülönböztetnek és felveszik, hogy a pancreas és a vese folyamatai után rendszerint extraperitonealis tályo­gok keletkeznek. Természetesen az extraperitonealis tályogok intraperitonealissá és az intraperitonealis tályogok letokolódás után extraperitonealisakká válhatnak. A röntgenvizsgálat érté­kes adatokat szolgáltathat, csak abban az esetben hagy cser­ben, ha ugyanazon oldali pleuraűrben egyidejűleg exsudatum vagy transsudatum van. Szerző ismertet egy esetet, amelyben egy extraperitonealis tályog oly magasra felnyomta a rekesz­kúpot, hogy ép tüdőmező a röntgenernyő előtt csak a II. borda magasságáig látszott. Punchio után a rekeszkúp visszatért ere­deti helyére és a későbbi műtétkor, amely a vese tuberculosis elváltozásait jelölte meg mint a tályog okát, azt is megállapí­tották, hogy megelőzőleg nem mellűrbe történt áttörésről, ha­nem valóban a rekesz magasra nyomásáról volt szó. Nagy Andor dr. Idegentestek helyzetének meghatározása és felkere­sése elektromos hullámok segítségével. G. Küntscher: Kiel. (Zentrbl. f. Chir. 1934. 30. sz.) Az idegentestek helyzetének megállapítása és azoknak fel­keresése mindig bizonyos nehézségekkel járt. Legkönnyebb még Szülészet. A hüvelyképzés műtéti technikájához, J. Pribrsky. (Zbl. Gynäk, 1935. 7. sz.) A Kirschner—Wagner-féle hüvelyképző műtéthez egy újfajta betétet szerkesztett. Hengeralakú kautschukköpenyből áll, melybe, hogy az alakját megtartsa, egy merevítő készülék van szerelve. Behelyezés előtt félig glycerinnel töltendő meg, majd azután, hogy pontosan nekifeküdjön a képzett hüvely­csőnek, utána töltendő, míg a fecskendőben könnyű ellenállást nem lehet érezni. A külső nemzőszervekhez selyemfonalakkal kell rögzíteni. Az eltávolítás glycerin lebocsátásával történik, amikor a prothesis teljesen összeesik. A betét előnye : pon­tosan hozzáfekszik a kipraeparált cső falához, az átültetett bőrre gyakorolt nyomás közvetlenül ellenőrizhető, a sebváladék lefolyásáról bőségesen gondoskodva van, fertőző csirok behur­­colásának lehetősége minimális, a prothesis könnyen sterilisál­­ható, a betét hossza tetszés szerint szabályozható, a bevezetés és eltávolítás egyszerű. Thaisz Kálmán dr. Elgenyedt laparotomiás hassebek nyitva kezelése. Th. Warschawsky. (Zbl. Gynak, 1935. 7. sz.) Osztályukon az utóbbi években a hasfali abscessusok kezelésében a has átkötését mellőzték és a seb nyitva kezelé­sére tértek át. Az első napokban, amíg a genytermelés bő, a régi kötéseket is lehet alkalmazni, azonban amint a váladék kevesbedik, elhagyják a kötéseket. A sebeket 2—3 sor hyper­­toniás NaCl-al átitatott gaze-zel fedik, melyet naponta 3—5- ször váltanak. Majd a sebek gyors feltisztulását elérve, egy sor physiologiás NaCl-al átitatott gaze-zal borítják, amit aztán naponta egyszer váltanak. Ezáltal egyrészt a friss granulatió­­kat óvják, másrészt hozzáférhetővé teszik a sebet a fény és levegő hatásának. Utóbbi időben ezt még mesterséges fény­kezeléssel (Sollux lámpa) is összefűzték, ami még inkább gyor­sította a sebek sarjadzását, feltisztulását és a hegképződést. A hámosodás teljes szárazságot követel, úgyhogy ebben a szakban csak a teljes nyitvakezelés a célszerű. A kötésben állítólag bizonyos támaszt találna a hasfal, ami megakadá­lyozná az eventeratiót. Eseteiben még teljes dehiscentia mel­lett sem fordult elő eventeratio. A hasprés működtetését naponkénti beöntésekkel igyekeztek kikapcsolni. A kezelés előnyei a seb teljes nyugalma, a fény és levegő baktericid hatása, a sebváladék gyors megkereskedése, a sarjadzás siet­tetése levegő, mesterséges- és napfény által. Thaisz Kálmán dr. Gyermekgyógyászat. Gyermekek acetonaemiás hányásának kezelése. Hensle. (Deutsch. Med. Wschr. 60. 1992. 1934.) Egy ötéves fiúcska különösen súlyos esetének kapcsán fog­lalkozik az acetonaemiás hányás kezelésének a kérdésével s hangsúlyozza az exsiccosis folytán előállott életveszély elhárí­tására a parenteralis folyadékbevitel fontosságát nagymennyi­ségű cukros és konyhasós infusiók alakjában. Újat monmond. A C-vitamin, a vérsavó és a scorbut. Jy 'P*al. (fa£$is&ie Wschr. 13. 45. 1613. /­ C- * % E. Gabbe-tól Kiin. Wschr. 39. számak£in i^iseltSC-vitaV minmeghatározás a vérsavóban c. munkáral hivatall­lékeztet arra, hogy eredményesen kezelt Ip^ver^d­sc^bufi^« 299

Next