Orvosi Hetilap, 1935. július (79. évfolyam, 27-30. szám)
1935-07-13 / 28. szám
1935. 28. sz. ORVOSI HETILAP lák helyüket s még a legmodernebb orvos is a gyógyítás valóságos tárházát találja ezen két mintaszerűen kiállított füzetben. Vajda Károly dr. Az öregkor betegségei. Káldor Miklós dr. (Novák Rudolf és Társa, Budapest, 1935. 79. Ára: 280 P.) A szerzőnek másfél évtizedes Erzsébet szegénykórházi működése közben bőséges alkalma volt az öregkori betegségekkel foglalkozni és igen érdemes munkát végzett, midőn ott szerzett tapasztalatait közreadta. A gyakorló orvos az ú. n. öregkori betegségek diagnosisa, kórlefolyása és therápiája tekintetében felmerülő minden kérdésre gyors és alapos tájékoztatást fog találni a kitűnően szerkesztett kézikönyvben. Vajda Károly dr. A Magyar Urológiai Társaság június 1-i ülése. lovag Czaykowsky Z.: a Trauma által okozott dystopiás vese rupturája. 23 éves férfit mutat be, akinek előző napon fottballt rúgtak a hólyagjának, azóta vizelete véres és görcsös hólyagtáji fájdalmai vannak. A klinikai kép hólyagrupturának felelt meg. Az urológiai vizsgálat kiderítette, hogy a promontorium előtt feszes tokban levő hydronphrotikus vese rupturájáról volt szó, mely rendellenes helyénél fogva, a vesemedenceruptura következtében keletkezett vizeletsipoly által okozott téves diagnosist. b) Periureteritis okozta uretermegtöretés. 37 éves férfi röntgenképeit mutatja be, hol a bal ureter felső szakaszán hátrafelé kanyarodó kacs látható, melyet régi periureteritis okozta szalagos összenövések tartottak fenn. Az uréternek szokatlan alakú megtöretése a betegnek kőkolikához hasonló görcsöket okozott, melyek a megtöretést fenntartó adhaesiók műtéti átvágása után megszűntek. Felhívja a figyelmet az oldalirányú pyelographiára, mely mint jelen esetben is, a kétirányú meghatározás révén pontos localisatióhoz vezetett. Scheiber P.: A typikus vesevérzés érdekes esete. A vérvizelés bizonyos typusaiból következtetni lehet a kórismére. Utal az ettől eltérő, azaz atypikus vérzésekre, melyek közül 3 esetet demonstrál. Az első kettő hydronephrosisos vérzés, egyik kolikás, a másik kolikamentes. Az első idős férfibetegben jelentkezett, utánozta a prostatahypertrophiával járó vérzés typusát, illetve complett vizeletrekedéssel is volt kapcsolatos. A vizsgálat során kitűnt, hogy veseeredetű vérzésről van szó (zsákvese). Kitér a hydronephrotikus vérzések aetiológiájára. A második esetben, nőben, törpe hydronephrosisról volt szó, melyhez dystopia is járult. A harmadik esetben elmeszesedett hypernephroma a jobb vesében, köves eredetű vérzést utánzott. Ilyen esetekben a röntgen dilemma elé állíthatja a vizsgálót; kitér a differentiális diagnosisra, mely ilyen esetekben sokszor nem könnyű. Dózsa J.: A bemutató I. esetében az erős vérzést valamely edény megrepedéséből származónak tartja, mely a zsákvese nagymértékű telődésénél, túlfeszülés következtében állhatott elő, vagy az intermittáló hydronephrosis kiürülésekor elég gyakran észlelt ex vacuo módon jöhetett létre. Mező B.: Az előadó a hydronephrosisos esetben azt cselelte, hogy a vér az uréterből erős sugárban ürült, dacára annak, hogy a kórbonctani lelet csak capillaris vérzésre utalt. Ezt az ellentmondást úgy magyarázza, hogy a capillaris vérzés folyamán a vesemedencében felgyülemlett vér a vizsgálat alkalmával az uréterből kisajtolódott s ilyen módon az egyszerre nagy tömegben ürülő vér súlyosabb vérzés benyomását keltette. Mező B.: A prostataágy újszerű tamponálása. Prostatectomia alkalmával arra kell törekednünk, hogy a prostataágy vérzését körülöltésekkel csillapítsuk, néha azonban mégis tamponálásra szorulunk. A tamponálás eddigi módja, akár Pilcher-ballonnal, akár az Escat-féle tamponcsomaggal történik, kellemetlen, mert az aránylag nagy ballon, illetve tampon eltávolítása a hasfali seben keresztül nehéz. Előadó tamponja gaseburokból s azt kitöltő vioformcsíkból áll. A tampon nyakát olyan csomóval köti le, hogy a sebből kilógó szárak meghúzásával a csomó biztosan megoldódik és a töltelékcsík könnyen eltávolítható. A tampont a fenekéhez töltött selyemfonállal Nelaton-katheterhez köti és így vezeti a prostataágyba. Aránylag nagy tojásalakú tamponokat alkalmazhatunk, melyek a vérzést a hólyagnyálkahártya széleiből is biztosan csillapítják. A hasseb jól beszűkíthető és így a visszamaradó kis hólyagseb miatt a prostatectomia teljes gyógyulásának ideje is megrövidül. Rihmer B.: Ismerteti a prostatectomia alkalmával történő vérzések különböző forrásait. A prostataágyat csak 2%-os lapisoldattal törli ki. A tampon mellett legfeljebb hüvelykvastagságú csövet helyez be és a hasfalat zárja. Eredményei igen jók, az utolsó 62 esete vérzés nélkül gyógyult. Dózsa J.: a Ureter szűkület következményes pyelumtágulással és kehelykővel, plastikai műtét. 46 éves férfiban évek óta fennálló baloldali vesefájdalmak. Ugyanezen oldalon functiocsökkenés a veseműködésben. A röntgenfelvételen babnyi kőárnyék a bal vese alsó pólusában. A pyelogrammon az ureter legfelső része 2 cm-nyi hosszúságban erősen szűk, pyelum extrarenalisan tágult, kő az alsó kehelyben. Műtét: az ureter legfelső részének resectiója, pyelotomiával a kő eltávolítása, a pyelum plasticai megkisebbítése után az ureternek ebbe történő implantatiója. Sima gyógyulás. b) A belső húgycsőszájadék merevsége kétoldali retrograd tágulással fiatal korban. 30 éves férfiú esetében évek óta fennálló vizelési panaszok: pollakisuria, dysuria, később kétoldali deréktáji fájdalmak, időnként láz. A hólyagtükri vizsgálat 150 ccm zavaros residualis vizelet mellett idült cystitist mutat, a belső szájadék körkörös emelkedésével. Az összveseműködés értékei csökkent functiót mutatnak. Az i. v. pyelographiában a felső húgyutak tágultak. Bel- és idegvizsgálat negatív. Magas hólyagmetszés. Az orif. int. uraethraet rugalmas sphincter helyett rigid, az ujjhegynek nem engedő sclerotikus gyűrű veszi körül. A hegesen elváltozott belső záróizom alsó felének kimetszése. Residualis vizelet megszűnt. c) Kis vesetumorok. Két esetében az egyedüli tünet a fájdalmatlan vérvizelés volt. A kórismézés a pyelographia alapján vált lehetségessé, mely mindkét esetben a felső kehely bedomborítottságát mutatta. A műtéti feltáráskor egyik esetben csupán kis behúzódás látszott a vese felső pólusán. Partialis nephrotomiával mogyorónyi, kénsárga elszíneződésű solid tumor vált láthatóvá. A másik esetben a vese felső pólusán elődomborodó diónyi tumor a kór ismét kétségtelenné tette. Mindkét esetben nephrectomia. Mindkét tumor szövettanilag hypernephromának bizonyult. d) Vesek ugyanús árnyékot adó gyógyszer. 42 éves nőben kétoldali vesefájdalmak, kétoldali pyuma. Jobboldalt süllyedt vese, baloldalt a vese alsó pólusába vetődő kis mogyorónyi, kőre valló intensiv árnyék, mely a pyelogrammon a vese üregén kívül esik. A beteg a vizelet savanyítása céljából ammonium-chlorat capsulákat szed. A belek kiürítése után másnap végzett új röntgenfelvételen a kőre gyanús árnyék nem látható és így kétségtelenül az előbbi gyógyszertől származott. Pontos localisatio és kellő körültekintés nélkül a beteg könnyen műtétre kerülhetett volna, mert kétoldali panaszai és a pyuma a vesekövet plauzibilissé tették. Farkas I.: Néhány év előtt három esetet mutatott be, melynek kapcsán rámutatott arra, milyen nehéz annak megállapítása, vájjon a sphinctermerevséget a törés-mirigyek, vagy pedig gyulladás okozza. A folyamat sokszor következménye az idült, nehezen gyógyuló prostatagyulladásnak. Műtétnél nem elegendő az ékkimetszés, mert utána tökéletlen marad a vizeletkiürítés, inkább a sphincter alsó részét, vagy az egész sphinctert kell kimetszeni, ez nem vezet vizeletcsepegéshez. Két esetben transurethralis átégetést végzett, igen jó eredménnyel. Azt hiszi, ezen beavatkozásé a jövő. Pfeiffer E.: Két sphincterschesosisos betegről referál, 600, illetve 800 ccm residuummal. Az aetiologia homályos. Az első esetben előzőleg sectio alta és ékalakú kimetszés történt, múló functionális eredménnyel, mert mikor a beteg észlelésére került, ismét 600 ccm volt a residuuma. Már két évvel megkísérelte a beavatkozást a Rosenburg-féle diathermiás késsel. Azóta az újabb resectiós műszerek terjedtek el és a sphinctersclerosisban Kretschmer és másoknak kitűnő statistikája van. Ezeket a conservativ eljárásokat ajánlja, mert a beavatkozás után alig pár napi pihenést igényelnek és még veseelégtelenség esetén is kivihetők. Mező B.: Régebben a belső húgycsőszájadék merevségét széles ékkimetszéssel kezelte és igen jó eredményeket látott. Legújabban egy shpinctersclerosis esetben transurethralis resectiót végzett s a beteg 80 ccm-es visszamaradó vizelete 2 hét alatt 9 ccm-re csökkent, ami még tovább javítható. Csatlakozik Farkas véleményéhez s a sphinctersclerosis kezelésére a kevésbbé súlyos, de amellett eredményes transurethralis resectiót helyesebbnek tartja. Dózsa J.: Megjegyezni kívánja, hogy a belső húgycsőszájadékot körülvevő merev gyűrűn nem ékkimetszést, hanem az egész alsó szakasz kimetszését végezte, ahogy Rihmer 785