Orvosi Hetilap, 1936. április (80. évfolyam, 14-17. szám)

1936-04-04 / 14. szám

1936. 14. sz. ORVOSI HETILAP Az ünnepség díszközgyűléssel kezdődött, mely az első számú szemészeti klinika termében folyt le. Sok kedves, egymást rég nem látott ismerős: professorok, orvosok és az egyesület­nek sok őszinte barátja, valamint a medikusok és a diákegye­sületek vezetői gyűltek itt össze egymás látásán örvendezve. A Hymnus elhagzása után a díszközgyűlést Vámossy Zoltán professor, az Egyesület tanárelnöke nyitotta meg, üd­vözölve Kenyeres Balázs proractort és nemes Balogh Ernő prodékán urakat, valamint a Tanári Kart, megjelent doctor társait és a medikus ifjúságot. Megemlékezik az Egyesület önzetlen és kemény munkássággal eltöltött 75 esztendejéről, mely alatt annyi jót tett és tagjai önképzéséről oly szép ered­ménnyel gondoskodott. A tisztikar valamennyi tagját szeretet és önzetlen mun­kásság jellemzi és bennük értékes szervező erők nevelődnek az orvostársadalom számára" — mondja Vámossy professor, — majd megnyitó beszédét azzal zárja, hogy miként a múlt­ban, úgy a jövőben is legfőbb céljául azt tűzze maga elé az Egyesület, hogy önzetlen munkával álljon medikus kollegái mellett és segítse az arra érdemeseket. Ezután nemes Balogh Ernő prodékán úr üdvözölte a dísz­közgyűlést. Megemlékezett az Egyesület alapításáról összeha­sonlítást téve a régi és a mostani medikusok anyagi helyzete között. Jóleső, meleg szavakkal biztosította az Egyesületet, hogy a Tanári Kar azt gondoskodó szívébe zárta és segítsé­gére mindig számíthat. Ezután Mayer György az O. H. S. E. ezidei ifj. elnöké­nek beszéde következett, amelyben beszámolt az Egyesület 75 esztendejéről. Megemlékezett Kétly Károly és Verebély László alapító elnökökről. 1869-ben, az önképző szakosztál­lyal bővült az Egyesület és felvette mai nevét. A világháború megakasztotta az Egyesület munkáját. A vezetők ugyan mindent megtesznek, hogy az itthon maradt medikusok tanu­lását elősegítsék. A haza oltárára 94.000 koronát áldozott az Egyesület hadikölcsönben. Azon reményének kifejezésével fejezte be, hogy mint 75 évig, úgy ezután is, az Egyesület eszméinek csorbitatlanságával viszi zászlaját Isten segítségé­vel előre a centenárium felé. Ezután következett az Egyesület dísztagjainak megvá­lasztása. Neveiket Vámossy professor sorolta fel s kérte, hogy az Egyesületet tartsák meg ezután is szeretetükben. A meg­választott dísztagok nevében Kenyeres Balázs prorector mon­dott beszédet. Büszkeséggel nézek a magyar medikus ifjúság­ra, — mondja beszédében, — mert a medikusok meghallgat­ják s magukévá teszik elöljáróik tanácsait. Kemény, munkás, fáradságos úton haladnak, mely bizonnyal egy szebb magyar jövendő felé vezet. A díszközgyűlés keretében adta át az Egyesület tanár­elnöke az idei diagnostikai verseny győzteseinek jutalmát. Ezután a díszközgyűlés befejezéséül a diákegyesületek kép­viselőinek beszédei következtek. A „Csaba" B. E., Emericana orvosblokkja, a Jogász Segítő, a Gyógyszerész Segítő, a Bol­gár Nemzeti Diákszövetség kiküldöttei tolmácsolták egyesü­letük jókívánságait, mit Vámossy professor köszönt meg, majd a díszközgyűlést bezárta. A jubileumi ünnepség délután a Zeneakadémián folyta­tódott, ahol a Medikus Zenekar tartott nagysikerű hangver­senyt. A műsort Beethoven, Händel, Saint-Saëns, Glasunow, Tsajkowski, Mendelsohn, Schubert, Dohnányi és Borodin com­­positióiból állították össze Kolonits Barna és Mihálkovics Szi­lárd dr., a zenekar vezetői. A hangversenyen Győri Pál dr. mesteri énekével és Péteri László dr. meleghangú gordonkájá­val nagy sikerrel szerepeltek. A szép számban megjelent or­vosok, zenebarátok és vendégek sok tapssal hálálták meg a művészi munkát. Az ünnepségeket a Royal-szálló éttermé­ben rendezett bankett zárta be. A feldíszített asztalok mel­lett láthattuk Blaskovics László, Beznák Aladár, Harniss Elemér,Huzella Tivadar, Borsos-Nachtnebel Ödön professoro­­kat, Vég János tiszti­főorvost, Szukováthy Imre dr. testne­velési főiskola igazgatóját és sok előkelő vendéget, az Egye­sület régi és jelenlegi vezetőségét. Egymásután mondtak po­­hárköszöntőket a megjelent professorok s vidám hangulatban a késő éjjeli órákig maradtak együtt. Az orvosi mesterszavak helytelen és pongyola írásmódját korholó kifakadás valóban ráfért orvosi lapjainkra. Alig akad bármely lapunknak csak egy száma is, melyben ne hemzseg­nének ezek a csodabogarak. Egy-két díszpéldánnyal hadd sza­porítsam­ magam is ezt az entomológiai gyűjteményt, csak úgy kapásból: it van mindjárt az „apertura pyriformis", amit még igen előkelő szakírók dolgozataiban is láttam s ami „tűz­ alakú nyílást" jelentene, piriformis, azaz körtealakú helyett! Aztán meg a hírhedt „kauther”, „kautherezés”, vagy „cauthere­­zés", amit azok szoktak így írni, akiknek a görög szó soha­sem elég görög s azt képzelik, hogy ha belebiggyesztenek egy h-t a t mellé, akkor még görögebb lesz. Azonban, aki valamely hibát kipellengérez, az ne essék ugyanabba a hibába. Mert bizony a csírázó pete görögül T.­ Tuparov tehát igenis embri­o-nak és nem embrio-nak h­anna, na nem­ akarunk a magunk ásta verembe beleesni! Sz. Liebermann Leó dr. Iskolaorvosi és egészségtan tanári tanfolyam. Miután az előzetes jelentkezés szerint kellő számú orvosdoktor óhajtja az iskolaorvosi és egészségtan tanári tanfolyamot elvégezni, a tanfolyam április 15. június 20. közt meg lesz tartva. A felvételi kérvényeket születési bizonyítvánnyal, diplo­mával és esetleges működési bizonyítvánnyal, Darányi Gyula dr. egyet. ny. r. tanár, e.­i dékánnak címezve az egyet. Köz­egészségtani Intézetben, VIII., Eszterházy­ u. 9. személyesen vagy postán április 14-ig lehet benyújtani. A felvételre folyamodóknak április 15-én szerdán d. u. 4 órakor a felvételi bizottság előtt személyesen meg kell je­lenni, és felvétel esetén a kurzus díját a 85 pengőt le kell fizetni. A tanfolyamra vonatkozó részletek az utolsó orvosi la­pokban és a dékáni, valamint a Közegészségtani intézeti hir­dető táblán olvashatóak. Kecskemét Anya- és Csecsemővédő Intézete a Stefánia Szö­vetséggel és az Orvosszövetség kecskeméti fiókjának támo­gatásával Tassy József tiszti főorvos elnöklésével anya- és gyermekvédelmi előadást rendezett március 24-én a város­háza termében, melyen jelen volt Kiss Endre polgármester a város tanácsnokaival is. Szénássy József a Stefánia Szövet­ség főorvosa tartotta meg előadását a gyermek és család vé­­delméről, s a Duna-Tisza közi vármegyék születési arányszá­mairól, mi Pest megyében a legkisebb. Kecskeméten nagy a csecsemőhalandóság, amelynek legnagyobb része a tanyai lakosságra jut. Ki kell tehát terjeszteni a nemzetmentő mun­káját a legszélsőbb tanyákig és fel kell állítani Kecskeméten is a Stefánia­ fiókszövetséget. Kecskemét városa már eddig is évi 30.000­ pengővel járult hozzá a gyermekvédelemhez. A MONE képviseletében Avarffy Elek dr. alelnök szólott az előadáshoz. Megállapította, hogy Kecskeméten az átlagnál magasabb a születési arányszám", de ezzel szemben igen nagy a halálozás, mert 100 halottra a 15 éves gyermekkorig ifi ha­lott gyermek jut. Ennek oka a „farmrendszer". Pedig a nagy­háború félmillió magyarjának elvesztése után, a megritkult sorokat be kell sűríteni. Már belátták, hogy az 1876-iki tör­vényt, amely a világ egyik legtökéletesebb egészségügyi tör­vénye volt, ma már a nemzeti és szociális szükségletekkel összhangba kell hozni. Bízik a belügyminiszter cselekvő ere­jében, amelyet már eddig is az orvosi társadalom részéről igen sok rokonszenv megnyilatkozása kísér. A nagygyűlés Merétey Sándor védőin­tézeti főorvos lelkes szavaival vég­ződött: Balatonfüred Orvoshete. Ebben az évben május 18-tól 23-ig rendezik Balatonfüreden az Orvoshetet. Az előadók név­sora: báró Kétly László, Ángyán, Illyés, Verebély, Lénárd, Hainiss, Kramár egyetemi nyilvános rendes tanárok, Hasen­­feld, Thurzó, Zalka egyetemi rk. tanárok, Hetényi, Schill, Barla-Szabó, Haynal, Buday, Kanóc egyetemi m. tanárok. Felvilágosítást nyújt Schmidt Ferenc dr. egyetemi m. tanár, igazgató-főorvos Balatonfüreden. A Német Röntgen Társaság emlékkövet állított mind­azon röntgenológusok és radiológusok emlékére, akik a rönt­gen- és rádiumsugarakkal való foglalkozásuk közben életük­kel áldoztak a tudomány fejlesztése és embertársaik gyógyí­tása érdekében vívott harcban. Az emlékkövet ünnepélyesen f. évi április 11-én leplezik le Hamburgban. Az emlékművön, a világ minden kulturállamából szárma­zó 150 áldozat neve van feltüntetve (orvosok, physikusok, chemikusok, laboránsok, ápolónők), akik hivatásukhoz való hűségüket halálukkal pecsételték meg. A röntgenológia magyarországi mártírjaiként Holzwarth Jenő, Simonyi Béla (Budapest), Elischer Gyula (Debrecen), Schröder J. (Győr), Nyitrai Béla (Békéscsaba), Faragó Sán­dor (Orosháza) vannak feltüntetve az emlékkövön. A Franciaországban működő magyar tudományos köz­pont értékes munkát végzett, amikor a magyar tudományos közlemények kivonatát szakonként csoportosítva, azt francia nyelven 280 oldalas könyv alakjában kiadta. Minthogy ezt a munkát a külföldi érdekelt szakköröknek is megküldik, ezzel hivatását minden bizonnyal méltóképen megszolgálja. A most kiadott gyűjtőmunka az 1934. évben megjelent közleménye­ket tartalmazza.­­ Pályázat nőgyógyászati főorvosi állásra. A Charité Poli­­klinika Egyesület pályázatot hirdet nőgyógyászati főorvosi állásra. Folyamodni 1936 április 20-ig lehet. Orvosdoktorrá avattattak a pécsi Tudomány Egyetemen március 24-én. Borbényi László, Arató László, Járányi János, Harmat Imre. Üdvözöljük az új kartársakat! 1 329

Next