Orvosi Hetilap, 1936. június (80. évfolyam, 23-26. szám)

1936-06-20 / 25. szám

80. évfolyam, 25. szám Budapest, 1936. június 20 Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN REUTER KAMILLÓ JENEY ENDRE FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY L­A­J­O­S 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON A Tisza István Tudományegyetem ideg- és elmegyógyászati klinikájának közleménye (igazgató: Benedek László ny. r. tanár). Cerebralis tünetek endarteriitis obliterans­­ban. A thorotrastangiographia és az enke­phalographia combinatiójának diagnostikai jelentősége. (Klinikai előadás.) Irta: Benedek László dr., egyet. ny. r. tanár. (Műmelléklettel.) Az angiographia nemcsak térszűkítő intracranialis folyamatok esetében jelenthet komoly diagnostikai segít­séget, hanem olyan esetekben is, amelyekben az art. ca­rotis int. áramlási területén autochton vagy emboliás edényelzáródás a működő ideges parenchumának bizonyos territóriumát a keringésből kiiktatja. D. Dyes-nek egyik újabb esetészlelésében egyedül az arteriographia tette le­hetővé a hadi­sérülés után másfél évtized múlva fejlődő agyi tüneteknek, az aphasiának, a végtagizomcsoportok­ra localizált paresiseknek helyes magyarázatát, az art. carot int. traumás aneurysmájának képződött rögösödés és az utóbbiból leszakadt embolus által, amely az art. cerebri­ant.-nak elzáródásával a bal agyféltekében dege­­nerativ atrophiákat okozott. Az aetiologia felismerése biztosította a betegnek rokkant-ellátását. Foerster és Guttmann két idevágó esetet közölt le nemrég, (A. J. P. 1933), melyek közül az egyiknél a tü­neti kép javulása következett be periarterialis sympath­­ektomia után. A másik esetben a jobb szemre localizált amaurosis attaque után végzett periarterialis sympathek­­tomia és a felső nyaki sympathicus­ ganglion eltávolítása után beálló javulást a vese-arteriák elzáródásának tüne­tei váltották fel, amelyeknek következtében a paciens exitalt. Az enkephalogramm a bántalmazott hemisphae­­rium sorvadását mutatta. A mi észleletünknek klinikai érdekességén kívül a közlést kórismét szempont indokolja. Ugyanis a ce­rebralis arteriographia a klinikai kórjelzésemet biztosí­totta. Az agyvelői obliteráló endarteriitis irodalmában ed­dig még az angiographia, mint diagnostikai eszköz nem szerepelt. Dr. G. K. 39 éves, erdélyi orvos. Klinikánkra felvétetett 1935. II. 2. — 1929-ben „tüdőcsúcshurut.” Therapia: mester­séges pneumothorax, 1934 decemberében sítúra Tirolban. Egy megerőltető síkirándulás után a mellkasban szorító, görcsös fájdalmat érzett, ezután hányinger és kisfokú há­nyás. Következő napon jobb alkatban zsibbadás, görcsös fáj­dalom, ischaemia­, másnap: ugyanez a roham a jobb alsó végtagban. Felvétel előtt két nappal lehajlás után összes végtagokban paresis, majd a balkéz tónusos görcse. Bal ol­dalt: Babinski és Oppenheim, jobbfelé deviatio conjugée és nystagmus­­.­felé­ elmosódott articulálatlan beszéd. Félóra múlva a deviatio és nystagmus, 4 óra múlva a b. o. paresis megszűnt, beszéd javult, gyakori ásitás. A felvételi állapot­ból csak a következőket emeljük ki: bal csúcs felett kopog­­tatási hang rövidültebb, u. o. megnyúlt, érdies légzés. Aorta II. helyenkint ékelt. Vérnyomás 90/135 Hgmm. Feltűnően kifejezett dermographia spastica (alba) testszerte. — Vize­let: fajsúly: 1030, urobilinogen positiv. Fehlingre enyhe re­­ductio, Nylander negativ; üledékben sok calcium-oxalat kris­tály és urathomok. Vér- és liquor reactiók negatívok. Liquor cukor­tartalma: 0.046%. Bal alsó facialis paresis; b. o. spon­tan Babinski tendentia. Babinski és Oppenheim, Gordon, Schäfer positiv. 1. o. „néma” talp. B. o. hasreflexek renyhéb­bek. Alsó Brudzinski jelezve. Pupillák, agyidegpárok (a fa­­cialison kívül): sensibilitas, coordinatio, gnosia, praxia, eto­­logiai lelet, kórosat nem nyújtott. — t. o. hypermetropia. Szemfenék normális. A peripher edénycrisiseken kívül, a ce­rebralis regionarius ischaemianak jelei gyanánt: transitoros mono- és hemiplegiák, hemianaesthesiákkal, tudatzavarral és kifejezett Korsakow-syndroma­val társulva vagy váltakozva, ezenkívül időnkint thalamus-laesióra valló féloldali hyper­­pathiának jelenségei mutatkoztak. A görcsös fájdalmakkal járó végtagrohamok elviselhetetleneknek vannak jellemezve. A környéki edénykrisisek alatt a végtagértörzsek pulsatiója tapintással nem volt észlelhető. Egyik rohamot bő verejté­kezés kísérte, főleg a fájdalmas (1.) testfél bőrén. Végtagok mély nyomásérzése is ilyenkor nagyon fokozott. A hemiple­­giás rohamok alatt a spasticus reflexek kiválthatók. Ellenére az analgeticumok alkalmazásának H. 21-én suicidialis kísér­let, önakasztással — a fájdalmak miatt. Ezen klinikai tüne­tekből a thrombangitis, illetve „endaretlitis obliterans, Winiwarter” diagnosist kétségtelenül megállapíthattuk. Az TARTALOM: Benedek László: Cerebralis tünetek endarteriitis obliterans­­ban. A thorotrastangiographia és az enkephalographia combinatiójának diagnostikai jelentősége. (575—576. o.) Fazakas Sándor: Congenitalis symmetrikus rendellenességek a szemen. (576—579. oldal.) Korányi András: A fehérjevizelés mechanismusáról. (579— 581. oldal.) Horn Zoltán: Barbitursavas készítmények hatása a vércukor­­szintre. (582—584. oldal.) Joós Ilona: Typhus:terjesztők-e a legyek? (584—585. oldal.) Markos György: Egy súlyos lefolyású typhus-járvány. (585—­­ 586. oldal.) Tóth Zoltán: A katarakta dilaceratáról. (586—587. oldal.) Görög Dénes: Tréfából okozott halálos végű villanyáram baleset. (587—588. oldal.) Hidassy Dezső: Rekeszizom,sérv által okozott hirtelen halál.­­ (588. oldal.) Hidassy Dezső: Hólyagképződés akasztás esetén. (588— 589. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (107—110. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Sebészet. — Szülészet. — Sze­mészet. — Gyermekgyógyászat. — Bőrgyógyászat. Urológia. (589—592. oldal.) Könyvismertetés: (592—593. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (593—596. oldal.) Zemplényi Imre: Megjegyzések Matusovszky András dr. cik­kére. (596—598. oldal.) Milkó Vilmos: Megyjegyzés Bárdossy István dr. cikkére. (598. oldal.) Vegyes hirek. (598. oldal és a borítólap III. és IV. oldalán.)

Next