Orvosi Hetilap, 1940. április (84. évfolyam, 14-17. szám)
1940-04-06 / 14. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Nagy József: A ricinus-olajjal érzékenyített complementkötési reactio klinikai értékéről kankós betegekben
1940. 14. szám. ORVOSI HETILAP Az Erzsébet Tudományegyetem bőr- és nemikórtani klinikájának közleménye. (Igazgató : vitéz Berde Károly ny. r. tanár.) A ricinus-olajjal érzékenyített complementkötési reactio klinikai értékéről kankós betegeken. Irta : Nagy József dr. A kankó complemenkötési reactiója (go. k. k. r.) végzésének finomabb kidolgozásával igen értékes kórjelzéstani segédeszközhöz jutottunk. A következő kérdések vetődnek fel a go. k. k. r. értékével kapcsolatosan: 1. Fajlagos-e, illetve milyen a megbízhatósága? 2. Lehet-e a heveny kankó kórjóslatában felhasználni? 3. A kezelés irányításában fel lehet-e használni? 4. Van-e értéke a kankós folyamat meggyógyulásának kimondásakor? A go. k. k. r.-t fajlagosnak kell mondani, mert csak 3—5°/o-nyi a nem fajlagos kötés. Mégis örvendetes minden olyan új eljárás, mely a vérsavóban lévő kevés „antitestet” is jól kimutathatóvá igyekszik tenni. Günsberger és Fischer a Müller—Oppenheim-féle go. k. k. r. érzékenyebbé tételére az antigénhez olívaolajat adtak, de módosításuk nem vált be, mivel az olivaolaj alkoholban rosszul oldódik s így az alkoholos antigen hígításakor az olaj „erősítő szerepe” nem érvényesülhet. Brandt eljárásában az alkoholban igen' oldódó ricinus-olajat használja fel. A Brand-féle go. k. k. r. végzése: A módszer leírását 1.: Kim. Wschr. 1935. 14. 1212. alatt. Az ott közölt módszert módosítottam annyiban, hogy a 0.2°/o-os ricinus-oldathoz (R.) 1 ccm compligont, majd 30"-nyi állás után 5.0 ccm phys. NaCl-oldatot adtam a megszabott 3 ccm helyett. A kis mennyiségű antigen (a Brandt eljárása szerint készült antigen mennyisége kb. V-i-e annak, amit a M. O.-knál használni szoktunk) optimális hatása egy bizonyos olajcolloid mennyiséghez kötött (Brandt) és éppen ezért nem ajánlatos, hogy 1 ccm 0,2%-os alkoholos-ricinus-olaj oldathoz kevesebb, mint 1 ccm antigént adjunk. Az antigén titrálása, a reactio hasonló a War.-hoz. Fontos azonban, hogy a komplementet jól kititráljuk és a főkisérlethez a mégoldódást előidéző adag mennyiségénél többet veszünk s így komplementfölösleggel való dolgozással csökkenthetjük a bizonytalan reaciók számát. A komplementkötés erősségét + + + +, + + +, ++, + és — (negatív) jelöléssel végezzük. Az eredmény biztosabbá tételére 1. friss savóval kell dolgozni; 2. az eredményt positív és negatív savóval ellenőrizni; 3. a reactiót legalább két különböző gyártmányú antigénnel azonos módon elvégezni. A go. k. k. r. elvégzése alkalmával a haemolytikus rendszer hozzáadása után az oldódás hamarább bekövetkezik, mint a Wa.r-nál s ezért az eredményt akkor kell leolvasni, amikor a controll-csövekben teljes az oldódás. A szerzők eltérő eredményeinek egy része talán azzal is magyarázható, hogy a leolvasás időpontja a szerzők szerint más és más. Brandt eljárása szerint végzett go. k. k. r.-val 700 beteg vérsavóját vizsgáltuk meg, természetesen elvégeztük a Müller—Oppenheim-féle reakciókat is, hogy az új eljárás tulajdonságait, összehasonlítóan tanulmányozhassuk. Azt tapasztaltuk, hogy a Brandt-féle go. k. k. r. eredményei a klinikai leletnek megfelelnek. Mivel itten érzékenyített reackióról van szó, feltehető volt, hogy a nem specifikus kötések száma az eddigi eljárásokkal nyert eredményeknél jóval nagyobb lesz. Ezért kísérletünk fő célja az volt, hogy a syphilises és különböző bőrbetegek complementkötési sajátosságait is tanulmányozzuk. Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a reactio a fajlagos s ez általában minden esetben positív volt, mind a szövődményes kankó eseteiben, mind a kankós folyamatok amaz időszakában is, amikor a kankó serologiai reactiói positívvá szoktak válni. Nem kankós eredetű betegségek és a legkülönbözőbb bőrbetegségek esetében — a nem specifikus kötéseket nem tekintve —, csaknem mindig negatív eredményt kaptam. 256 bőrbeteg vérsavójával a Brandt-féle go. k. k. r.-val csak 3.51°/o volt a nem fajlagos kötés, de ez is csak + + és + 4- 4 volt. A többi esetben a reactio megegyezett a Müller—Oppenheim-féle go. k. k. r. eredménnyel, ill. negatív volt.* Birnbaum, Kristiansen stb. vizsgálatai szerint a biztosan kankós betegek vérsavója meningococcus, micrococcus pharingis flavus, staphylococcus, pneumococcus stb. törzset használva antigénül positív complementkötési reactiót ad. E szerzők ezt a jelenséget úgy magyarázzák, hogy a go. k. k. r. nem szigorúan fajlagos, hanem csoport reactio, és így keletkeznének a nem fajlagos pozitív eredmények. Ennek fordítottja is gyakori lehet, mikor furunculosis, ulcus cruris, tonsillitis, meningitis stb.-ben szenvedő betegek vérsavója gonococcus antigénnél nem ad specifikus komplementkötést. Ezt a kérdést (pyodermás, ekzénás, lábszárfekélyes stb. betegek vérsavóival elvégezve a Bandt-féle go. k. k. r-t) vizsgálat tárgyává tettem és arra a megállapításra jöttem, hogy a positív esetek száma — ahol a kankó teljesen kizárható volt — nem haladja meg az 5°/o-ot. Maruyama vizsgálatai szerint a kankós betegek vérsavójával is negatív eredményt kapott, ha pneumococcust, meningococcust, streptococcust stb.-t használt antigénül. Hogy eldöntsük azt a kérdést is: várjon a seropositiv és seronegativ syphilis ade positiv go. k. k. r.-t vagy sem, 242 syphysises beteg vérsavóját vizsgáltuk meg, elvégezve párhuzamosan a Müller—Oppenheim és a Brandt eljárása szerint készült reactiókat, két különböző gyártmányú antigént (Compligon-t „Schering” és Go.Antigen-t „Labopharma”) használva fel vizsgálatainkban. Syphilises betegeink közül csak 96 egyént találtunk olyat, aki határozottan állította, hogy kankója sohasem volt, (betegeink többi és igen tekintélyes részét a pincérnők, prostituáltak stb. tették ki, kik go. k. k. r.jának eredményét figyelembe véve helytelen eredményt kaptunk volna). E 96 beteg vérsavójával elvégezve a go. k. k. r.-t, ez aVo-nak találták a nem fajlagos positív kötést, ami megegyezik más szerzők eredményeivel is. Packelen Thoroll 7,4°,'o-ra, Engelhardt és Summent pedig 4°/o-ra teszik a syphiliszes egyének nem fajlagos go. k. k. r-ját. A szerzők elég nagy része azt tartja, hogy azokban a syphilises esetekben, hol a Wa.-r positiv, a go. k. k. r. is kivétel nélkül mindig az szokott lenni. Ezt a kérdést tisztázni akarván, a go. k. k. r.-val egyidejűleg a syphilis serologiai próbáit is elvégeztük. Eredményeink: a 93 positiv Wa.-r-val bíró beteg közül 29.03-nak erősen positiv volt a go. k. k. r.-ja; a 149 seronegativ syphilises eset közül a positiv go. k. k. r.-k száma 24.83 n/p volt. Ebben az eredményben benne van az a 146 kéjnő, pincérnő stb. go. k. k. r.-jának eredménye is, kik már átestek kankós fertőzésen vagy éppen csak nem régen gyógyultak ki belőle. Ha ezeket az eseteket nem is veszszük figyelembe, bizonyos, hogy a positiv Wa.r-val bíró *) A correctura készítésekor az Brandt eljárása szerint végzett go. k. k. r.-ek száma jóval meghaladja az 1000-et. Eredményeink a közöltekkel mindenben megegyeznek. Igen érdekes észlelésünk az, hogy több, mint 150 egészséges egyén (tanulók, leventék, próbarendőrök, stb.) vérsavóival végzett reactió csak 5 esetben volt positiv (3,3°/o). Ebből leszámítva azokat az eseteket, hol az illetőknek csak nemrégen meggyógyult kankójuk volt, a positív esetek százaléka csak 0.6n/o. Ezekről a vizsgálatokról legközelebb részletesen beszámolunk. 179