Orvosi Hetilap, 1940. június (84. évfolyam, 22-26. szám)

1940-06-01 / 22. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Szabó József: Kézigránát-robbanás által okozott tömegszerencsétlenség

284 ORVOSI HETILAP 1940. 22. szám. Nemrégiben Kolozsvárott Elfer professorral vető­dött fel az a gondolat, mi módon lehetne tárgyi és meg­rögzíthető bizonyítékát szolgáltatni annak az észleleté­nek, hogy zöldpaprikából kisajtolt nedv itatása illetve vékony sondával a duodenum nyálkahártyájára jutta­tása után erős epeáramlás indul meg s amely jelenség vagy a májra vagy az epehólyagra gyakorolt ingernek lehet a következménye. Ennek eldöntése a cholecystog­­raphia segélyével a következő módon történt. A kli­nikánkon szokásos intravénás eljárással, cholumbiai töl­téssel előkészített betegekkel az első felvétel után 3 zöldpaprika kisajtolt nedvét, ami kb. 12—15 ccm. szo­kott lenni, itattuk meg s 20—25 perc múlva második felvételt készítettünk. 6/a: foltos, egyenetlen telődés az epehólyag fundusában; felső ^3-ada üresnek látszik, körvonalai épen csak sejthe­­tőek. Kő jelenlétét bizonyosággal kimondani nem lehet. 6/b. inger után: a fundus telve apró negatív kőárnyékokkal, az epehólyag felső %-át hatalmas magános kő tölti ki. Néhány kiválasztott felvételen demonstráljuk azo­kat az eredményeket, melyeket ez eljárással nyertünk. A közölt néhány felvétel tehát a jól ismert eredmé­nyeket mutatja: paprikanedv hatására az epehólyagok már e rövid idő alatt megkisebbednek, a ductus cysticus láthatóvá válik, a contrast minden esetben mélyebb, a kép szebb, a negatív kőárnyékokkal szemben a con­trast fokozódás folytán a kőkimutatás sokkal biztosabb, előbb rejtett öszenövés láthatóvá válik, stb. Ezek alapján megállapíthatjuk: 1. hogy a paprika­nedv a duodenum nyálkahártyájára juttatva epehólyag­reflex kiváltására alkalmas, tehát hasonlóan hat, mint a tojássárgája és zsirdás ételek: 2. hogy a kisajtolt paprikanedvben vagy ciolagog hatású anyagnak kell lennie vagy egyszerűen a doudenum nyálkahártyájáról kiváltott erélyes inger hatására létrejövő reflex szere­pel. Ha az előző feltevés bizonyulna valónak, akkor ez talán az e téren amúgy is szegényes gyógyszeres fegyvertárunkat fogja gyarapítani. Kézigránát-robbanás által okozott tömegszerencsétlenség. Irta : Szabó József. A közelharc egyik leghatásosabb fegyvere a kézi­gránát. Az újabb típusú ú. n. tojásgránát női ököl nagyságú, jóval kisebb, mint a világháborúban használt nyeles gránát. A tojásgránátnak szállítási és robbantási biztosítéka van. Eldobás után a biztosítékok a centri­fugális erő folytán maguktól kihullanak. Miután a gránát biztosítékaitól megszabadult, a legkisebb ütődésre is felrobban. Hatáskörzete 20—25 m. Hatása két ténye­zőből áll: légnyomásból és repeszhatásból; ehhez csatla­kozik esetleges mellékhatásként a füst, korom és láng. Jelen esetben a tojásgránát közben robbant fel. Az eset rövid előzménye a következő : A katonák gyakor­lat közben kézigránátot dobáltak és ezután a gyakorló­teret az előírt szabályzatnak megfelelően átkutatták, fel nem robbant gránátot azonban nem találtak. Más­nap egy iskolásgyermek mégis felvett egy ottfelejtett gránátot, társai köréje gyűltek és együtt nézegetni kezdték. A gránát közben felrobbant és 5 gyermek a helyszínen, egy pedig kórházbaszállítás közben meg­halt. 3 súlyosan megsérült. A katonai hatóság boncolást rendelt el a következő kérdések tisztázása végett: 1. Mi okozta a robbanást? 2 Hogyan történt az? 3. Ha a robbanást gránát idézte elő, kinek a kezében robbant fel az? Boncoláskor a következő elváltozásokat találtuk: 1. eset. [1. ábra a)]. P. A. 12 éves fiú hasbőre és izom­­zata teljes hiánya a belek kifordulásával. Szétszórt folyto­­nosságmegszakítások az arc, a törzs és combok első fel­színén. Búzaszem nagyságú csonthiány a jobb belső szem­zug felett 1 cm-nyire, ennek megfelelően az arc jobb homloklebenyének elülső részén roncsolás van, mélyén mák­­szemnyi repeszdarabon kívül számtalan apró csontszilánk. A máj bal lebenyének 5 pengős nagyságú roncsolása. A gyomor elülső oldalának, a bal kézfejnek, a jobb hüvelyk és mutatóujjnak teljes hiánya. Elől szakadozott és véres ruházat. 2. eset. M­r. 11 éves fiú. Tyúktojásnyi- gombostű­­fejnyi folytonosságmegszakítások a homlok, arc, nyak, mell­kas és a felső végtagok bőrén elől, néhol a lágyrészek hiá­nyával. 2 mm nagyságú anyaghiány a jobb homlokdudoron. 5 pengős nagyságú agyroncsolás a jobboldali homloklebeny­ben, benne csontszilánkok és egy borsónagyságú, szabály­talan, szögletes repeszdarab. Mogyoró nagyságú anyaghiány a jobb tüdő felsőlebenyében, benne borsnyi repeszdarab. 3. eset: M. F. 13 éves fiú. Kisebb-nagyobb bőrhiány az arcon, törzs és karok felső felszínén és a lágyékhajlatok­­ban. 5 mm széles, köralakú koponyacsonthiány a bal hom- rokdudor alatt. 10 filléresnyi agyroncsolás a bal Sylvius­­árok mögött, benne mákszemnyi repeszdarab és számtalan csontszilánk. A szív jobb kamrájának sérülése. A máj jobb lebenyének repedése és a hátsó oldalig hatoló roncsolás. A bordák szabálytalan alakú csonthiánya a bordaközti izmok roncsolásával. Vérrel töltött szívburok. 4. eset. Sz. M. 12 éves fiú. Lúdtojárnyi­, mogyorónyi-, búzaszemnyi bőrfolytonosság megszakítások az áll bal oldal 8/a: facettált kövekkel zsúfolt, nagyobb epehólyag. 8/b: inger után a nagyszámú kő ellenére, az epehólyag igen szépen tudott összehúzódni, a sugárfogó anyag és a kövek közötti kontrastkülönbség fokozódása folytán a kép sokkal szebb. TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTANI KÖZLÉSEK. A­ Tisza István Tudományegyetem törvényszéki orvostani intézetének közleménye. (Igazgató: Jankovich László ny. r. tanár.)

Next