Orvosi Hetilap, 1940. július (84. évfolyam, 27-30. szám)
1940-07-27 / 30. szám - MELLÉKLET - Orvostudományi Közlemények
206 ORVOSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1940. 7. szám. Idegen testet a légutakban lehetetlen észre nem venni, de gyomortartalomnak a gégében, vagy a mélyebb légutakban jelenléte még nem szól intravitalis belélegzésre, mert hiszen rothadás alkalmával, a holttest helyzetváltozásaival kapcsolatban a gyomortartalom feljuthat a gégébe s a mélyebb utakba is. De, ha sok hányadék van a finom hörgőkben, ez hányás és belégzés mellett szól. Diphtheria sem kerüli el az ember figyelmét, élhet fullasztással, ha az álhártya a hangszalagokat bevonja úgy, hogy köztük kutatót sem lehet könnyen átvezetni, de a csekélyebb fokú diphtheriás elváltozást sem lehet figyelmen kívül hagyni a halálkor (toxinhatás a szívre). Előzetes seruminjectiók alkalmával beálló halál esetén anaphylaxiás shokra kell gondolni, de akkor is, ha az első injectióról van szó, mert hiszen ismeretes, hogy van veleszületett sezumérzékenység idegenfajú fehérjével szemben. Egyébként pedig diphtheria gyógysavó befecskendezés másképen is élhet hirtelen, mert az álhártyáknak a lelökődése oly gyors lehet, hogy a lelökődő hártya miatt fulladásos halál állhat be. A garat nyálkahártyájának erős duzzanata, a világos véres hullafoltok, a gyomor nyálkahártyájának szappanos-csúszós duzzadása cyankalival történt mérgezésre hívja fel a gyanúnkat. A vajzsmirigy megnagyobbodása (parenchymás, cystás, csomós, stb.) azáltal, hogy a lágcső kardhüvely módjára összenyomódik, esetleg anélkül, hogy a gégeporcok ellágyulnának, vezethet hirtelen halálhoz. Nemcsak Basedowkórban, hanem más megnagyobbodásban is észlelhető szívtágulás a szívizom elváltozásaival. A struma recurrens nyomása hangszalagbénulással járhat. A mellkasi szervek közül a szív elváltozásai a hirtelen haláleseteknek kb. 24°/'o-át teszik. A szívburok lemezeinek összenövése a szívizom munkájának megnehezítése miatt ártalmas. Kisfokú savós-rostonyás szívburokláb napokig rejtve maradhat s hirtelen halálhoz vezethet. Fénytelen szívburoklemezek, rostonyás felrakodás, az erek teltsége, vérzések elárulják a savós burok gyulladását. A szívburokban lévő savó azonban lehet zavaros, anélkül, hogy gyulladást látnánk; a rothadás alatt a savóhoz levált hámsejtek keverednek s ezek teszik zavarossá a savót. Ha a szívburokgyulladás terméke véres, gümőkóros gyulladásra gondolunk. Szemölcsös szívbelhártyaláb nem okoz hirtelen halált, hacsak nem úgy, hogy a felrakodásból embolusok kerülnek az agyba, ott ellágyulást és hirtelen halált okozva. Sokkal gyakoribb a szívnek idült elváltozása, mint hirtelen halálok. Ilyenkor a szívizomzatnak másodlagos elváltozásait találjuk meg. Minthogy előre sohasem tudhatjuk, hogy mi van a szívbelhártyán, azért mellőzzük a szokásos, ujjal kutaszolását a szív üregeinek, nehogy a felrakodásokat akaratunk ellenére lesodorjuk. Veleszületett, vagy régi szívbajban a szívizomzatnak következményes elváltozásai miatt a hirtelen halált könnyen megmagyarázhatjuk. Gyakori a hirtelen halál az erek betegségeiben. Az a halálok, hogy valaki az utcán összeesik s úgyszólván pillanatok alatt meghalt, mert agyvérzés érte, nem igaz. Az agyvérzés soha sem él pillanatok alatt, a halál beálltát hosszabb-rövidebb idő előzi meg, meg is gyógyulhat belőle az ember s olyan klinikai tünetei vannak, amit lehetetlen meg nem ismerni. Azok a hirtelen halálesetek, amikor valaki egy pillanat halatt hal meg, szíveredetűek. Agyvérzés fiatalembereken is bekövetkezhet, a 40. években gyakran lueses betegségekről van szó: a szívbelhártya finoman ráncos volta a hegekkel, a nagyobb meszes lerakódások hiánya, majd meg, hogy az ér belső felszíne ettől helyenként szabad marad, szabad szemmel is leses érgyulladásra enged következtetni. Minthogy a koszorúerek szájadékai kivétel nélkül mindig megszűkültek, vagy egyenesen elzáródtak, a betegségnek ez a formája nagyon veszedelmes hordozójára. Az erek, különösen idősebb korban elkeményedhetnek; kezdetben zsíros csíkok és foltok, majd egészen egyenetlen, kásás fekélyekkel tarkított, tojáshéjszerű, meszes lemezekkel telehintett, alig metszhető, aneurysmazsákig minden változat előfordul. Amíg azonban ezek az elváltozások a nagyereken néha alig tűnnek szembe a koszorúereken ezzel arányban nem álló, súlyos folyamatokat látunk, s ezért azután a koszorúerek felmetszését minden esetben elvégezzük. Néha az erek elváltozásai nem a függőér kezdeti szakaszán, hanem jóval lejjebb vannak, illetve a peripheriás erek keményednek el s ezzel lehet megmagyarázni a szívizomzat másodlagos elváltozását is. Pleuralis összenövések a kisvárkor megnehezítése miatt vezethetnek halálhoz. Lebenycés és lebenyes tüdőgyulladás is okozhat hirtelen halált. Szürke májasodásban lévő gyulladással emberek haltak meg hirtelen az utcán, mindennapi munkájuk végzése közben. Kevéssé kiterjedt rostongás vagy lebenykés gyulladásban a halál oka nem elégíti ki egészen, de a szívizomzatnak a toxinhatás következtében petyhüdtsége, fakó színe, szakíthatósága, megmagyarázza a halált. Górcsővel a harántcsikolat elvesztését látjuk s nagyon finom, ecetsavban oldható fehérjeszemcséket a fibrillák között; ez csak friss holttesteérvényes, mert rothadásos elváltozástól megkülönböztetni nem lehet. Gyermekkorban a légcső és kiterjedt hörghurut és hörgöcshurut gyakran vezet váratlan halálhoz. Leggyakrabban pneumococcusok, mikrococcusok catarrhalis és influenzabacillus okozza. A metszéslapon a hörgőkből szívós-fehér, vagy sárgás nyák ürül, enyhe nyomásra különösen. Ha a hörgőket hosszukban vágjuk fel, ez nem látszik annyira. Emellett a boncolás időpontjában a nyálkahártya vérbősége is eltűnik, a lelet nem szembeszökő. A hörgők tartalmát górcsővel vizsgáljuk, a nyálhoz elkeverve lelökődött, csillószőrüket elvesztett hengerhámsejteket s nagyon ritkán genysejteket is találunk. Néha zsírszemcséket is találunk (tej), amely gyomortartalom belélegzésre jutott oda; ez bizonyos akkor, ha a peripheriás hörgöcsökben is megtaláljuk a zsírszemcséket. A kiterjedt hörg- és hörgöcshurutban a halál oka fulladás, máskor azonban szívbénulás, amit a fej hátraesése, szederjesség és görcsök nélkül, bizonyít. Középkorban lévők hörghurutban nem halnak meg, de öregek, legyengültek kiterjedt hörghurutja, ha nem is hirtelen, de váratlan halál oka lehet. A tüdőgümőkór tüdővérzés miatt vezethet hirtelen halálhoz. Bőséges cavernaképződéssel járó folyamatokban, vagy miliaris disseminatio esetében vérzés nélkül is feltehetjük ezt a váratlan halál okának; a gümőkór nem kímél egyetlenegy életkort sem. Rendőrorvosi boncoláskor gyakran találkozunk disseminatióval, mint egyetlen lelettel. A hasüri szervek elváltozásai közül hirtelen halálhoz vezethet a hashártyagyulladás, amely egyes esetekben olyan csekélyfokú, hogy az ember alig veszi észre. Tévesen kórismézheti ezt az ember, ha a szabad hasüregben lévő savóhoz levált hámsejtek keveredtek, s emiatt az zavarossá válik. A hashártyának foltos bővérűsége, egyes területek színtelen, fénytelen volta, a hashártya erős rajzolata levonható, nagyon vékony rostonyaréteg formájában — megóv a téves kórismétől. Oka a hashártyagyulladásnak: féregnyúlványláb, bélelzáródás tengelycsavarodással, álhártyák, invaginatio, sérvek, a bél gyulladásos folyamatai, az epehólyag, a a nemű szervek gennyes betegségei, a gyomorbetegsé