Orvosi Hetilap, 1941. október (85. évfolyam, 40-43. szám)
1941-10-11 / 41. szám - MELLÉKLET: Orvostudományi Közlemények
15. szám Budapest, 1941. október hó 11. Korsakov tünetegyüttes a köztiagy daganatai esetén. írták: Benedek László úr. és Juha Adolf úr. Előző közléseinkben *) elemző vizsgálatnak vetettük alá a helyhez köthető kórlélektani jelenségeket és utaltunk arra, hogy még a phaenomenologiailag egyszerűbben felépített psychopathologiai képek részekre bontása, továbbá a nagyagyvelő körülírt, hiányaival kapcsolatbahozása csak a legnagyobb nehézségek árán lehetséges. Végigtekintve a helyhezköthető szellemi tevékenységeken és azok kóros módosulásain (melyeket, mint arra utaltunk, a hypoglykaemiás shock és a röntgenbesugárzást követő agyduzzadás folyamán kitűnően lehet tanulmányozni), kiemeltük az említett közlésekben az időamnestikus syndroma, a Korsakov tünetegyüttes localisálhatóságának lehetőségét és csatlakozóan néhány régebbi irodalmi adathoz, eseteket sorakoztattunk fel, melyek kétségtelenül igazolják, hogy az időamnestikus tünetegyüttes a corpora mammillariák sérülésével a legközelebbi függő viszonyban áll. Az irodalmi adatok közül említjük Gamper úttörő megfigyeléseit, aki a polioencephalitis haemorrhagica superior Wernicke tünettanának és anatómiai leletének egybevetése révén jutott a corpus mammillare sérülés jelentőségéhez; több utána következő megerősítő adat után Grünthal agydaganat, kraniopharingeoma esetében nemcsak igazolta az előző megállapításokat, hanem összehasonlító anatómiai vizsgálatok, a corpus mammillare phylogenetikus viszonyainak követése után kiterjeszkedett a ganglion összeköttetéseire is és utalt arra, hogy a corpus mammillare-mel, anterior thalamifrontalis kéregmező (jelesen a Brodmann 6. zóna) a legszorosabb működési egységet alkotja. Ezen rendszer zavara az élmények »időbélyegzésének« (Zeitstempelung, Kleist) hiányaihoz vezet, amiből adódik, hogy az actuális benyomások nem a tér-idő rendszövedékének megfelelően lépnek kapcsolatba az emléknyomok invertárjával és így a tér- és időszerkezetek fellazulása, tájékozatlanság áll elő. Ezen psychopathologiai reconstructio kapcsán azonban Benedek—Porsche utaltak arra, hogy a fenti tünetegyüttesben a megjegyzőképesség elsődleges zavara szintén vezető szerephez jut, amit saját bevezetőleg említett újabb kutatásainkon kívül elsősorban Ranschburg agydaganatesetre támaszkodó megfigyelése is igazol. Ebbe a körbe vágó előző kutatásaink elsősorban valószínűleg filtrálható vírus által okozott polyradiculoneuritis-esetekre támaszkodtak, melyekben a gyökök és környéki idegek bántalmán kívül a III. agykamra környezetének agyvelőgyulladásos részvétele is mutatkozott és egyik megfigyelésünkben egyedül a corpus mammillarekban lépett fel. Ez a kizárólagos agyi gócképződés a legteljesebb összhangban állt az életben észlelt súlyos időamnestikus syndromával és a Korsakov-tünetegyüttes localisatiója szempontjából meggyőző képeket nyújtott; egy másik, hasonló eredetű megfigyelésünkben a környéki idegrendszer megbetegedését Korsakov-tünetegyüttes és az alvás-ébrenlét periodikus változásának zavara tarkította, megfelelve az anatómiai leletnek, mely szerint a polyradiculoneuritisen kívül a corpus mammillare és a III. agykamra agyvelőgyulladásos folyamata állott fenn. Tulajdonságait tekintve, ezen esetek agyi gócai nem azonosíthatók a Wernicke-féle polioencephalitis haemorrhagica képével, hanem a lyssa, encephalitis epidemica és Heines Medin-kór agyi elváltozásaival egyezően sajátos elsődleges beszűrődéseket, gliarosettaképződéseket mutattak fel és így indokolatlannak tartjuk Környei azon felvételét (Porschritte der Neur. u. Psych. 1941), amely a Wernicke-féle gliaburjánzással vél kapcsolatokat találni. Közölt esetanyagunk még aggkori Korsakov-eseteket, tehát presbyophreniákat tartalmaz, melyekben a klinikai képet az időamnestikus tünetegyüttesen kívül a tudat átmeneti zavarai, szemléleti kórságok, kóros ítélet-szövedékek és a személyiség módosulásai egészítették ki. A kevert kórodai észlelett adatoknak megfelelően a szövettani kép sem kizárólag a corpus mammillarekban mutatott súlyosabb eltéréseket, hanem az elváltozások a törzsdúcok, különösen az agykéreg nagyobb területeire terjedtek ki. Ezen megfigyelések tehát közvetlen lokalisátoros következtetésekre nem annyira alkalmasak, hanem inkább igazolják azt, hogy az electiv gyulladásos elváltozások adta megfigyelések a presbyophreniára is érvényesíthetők, amennyiben az időamnestikus syndroma fennállását a corpora, mammillaria sérülései ezen esetekben is magyarázzák, szemben Fünsgeld régebbi, a kérgi kieséseket előtérbe helyező feltevéseivel. Ez a közlésünk a gyulladásos, az aggkori idült elfajulásos esetek sora után minőségileg újabb anyagra, agydaganatokra támaszkodik és két eset kapcsán igazolja, hogy az újdonképzett koponyaűri daganatszövet megfelelő elhelyezkedése esetén, mint góctünetet, a Korsakov-tünetegyüttest hozhatja létre; a két eset egybevetésénél figyelemreméltó az, hogy a daganatos sérülés csak ez egyik megfigyelésben pusztította a corpus mammillaret magát, míg a második esetben a Grünthal által hangsúlyozott corpus mammillare-incl. anterior thalami-frontalis kéregrendszer középső tagja, vagyis a thalamus medialis fajzata sérült az elülső maggal együtt. 1. eset: P. P. 38 éves lakatos 1940 június 14-én vétetett fel a budapesti ideg-elmekórtani klinikára. 3 évvel ezelőtt a mell- és hónaljtáji dús szőrzet kihullott, bőre sárgássá vált, ugyanezen idő óta nemi képessége fokozatosan csökkent. Két és fél évvel felvétele előtt jobb szemén látása romlani kezdett, főleg a jobbra eső tárgyakat nem látta; lassan a bal szemen is romlott a látás. Ezzel párhuzamosan homloktáji szaggató fejfájások léptek fel. Másfél év óta hányingerek, explosiv, teleszájjal való hányások indultak meg. Jelen állapot: Feminin alkat, sárgás-rózsaszínű, száraz, »playable« bőr, szemöldökív lateralis része, hónalj-, testszőrzet hiányzik, gyér és feminin típusa pubes. Testszerte bőralatti, bab-mogyorónyi kisfokban elmoz- ORVOSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK Megjelenik minden hónap második és utolsó szombatján. Előfizetési díja az Orvosi Hetilappal együtt egész évre 26.Iz. Felelős szerkesztő és kiadó: VÁMOSSY ZOLTÁN, VIII., Üllői út 26. sz. Segédszerkesztő: FRITZ ERNŐ *) Archiv f. Psychiatrie Bd. 111, 112, Schweiz Arch. Neurol. Bd. XLVL, 1940—41.