Orvosi Hetilap, 1941. október (85. évfolyam, 40-43. szám)

1941-10-11 / 41. szám - MELLÉKLET: Orvostudományi Közlemények

15. szám Budapest, 1941. október hó 11. Korsakov tünetegyüttes a köztiagy daganatai esetén. írták: Benedek László úr. és Juha Adolf úr. Előző közléseinkben *) elemző vizsgálatnak ve­tettük alá a helyhez köthető kórlélektani jelensége­ket és utaltunk arra, hogy még a phaenomenologiai­­lag egyszerűbben felépített psychopathologiai képek részekre bontása, továbbá a nagyagyvelő körülírt, hiányaival kapcsolatbahozása csak a legnagyobb ne­hézségek árán lehetséges. Végigtekintve a helyhez­köthető szellemi tevékenységeken és azok kóros mó­dosulásain (melyeket, mint arra utaltunk, a hypogly­kaemiás sh­ock és a röntgenbesugárzást követő agy­duzzadás folyamán kitűnően lehet tanulmányozni), kiemeltük az említett közlésekben az időamnestikus syndroma, a Korsakov tünetegyüttes localisálhatósá­­gának lehetőségét és csatlakozóan néhány régebbi irodalmi adathoz, eseteket sorakoztattunk fel, me­lyek kétségtelenül igazolják, hogy az időamnestikus tünetegyüttes a corpora mammillariák sérülésével a legközelebbi függő viszonyban áll. Az irodalmi adatok közül említjük Gamper út­törő megfigyeléseit, aki a polioencephalitis haemor­rhagica superior Wernicke tünettanának és anatómiai leletének egybevetése révén jutott a corpus mammil­lare sérülés jelentőségéhez; több utána következő megerősítő adat után Grünthal agydaganat, kranio­­pharingeoma esetében nemcsak igazolta az előző megállapításokat, hanem összehasonlító anatómiai vizsgálatok, a corpus mammillare phylogenetikus vi­szonyainak követése után kiterjeszkedett a ganglion összeköttetéseire is és utalt arra, hogy a corpus mammillare-m­el, anterior thalami­frontalis kéreg­­mező (jelesen a Brodmann 6. zóna) a legszorosabb működési egységet alkotja. Ezen rendszer zavara az élmények »időbélyegzésének« (Zeitstempelung, Kleist) hiányaihoz vezet, amiből adódik, hogy az actuális benyomások nem a tér-idő rendszövedékének megfe­lelően lépnek kapcsolatba az emléknyomok invertár­­jával és így a tér- és időszerkezetek fellazulása, tájé­kozatlanság áll elő. Ezen psychopathologiai recon­­structio kapcsán azonban Benedek—Porsche utaltak arra, hogy a fenti tünetegyüttesben a megjegyző­­képesség elsődleges zavara szintén vezető szerep­hez jut, amit saját bevezetőleg említett újabb kuta­tásainkon kívül elsősorban Ranschburg agydaganat­­esetre támaszkodó megfigyelése is igazol. Ebbe a körbe vágó előző kutatásaink elsősorban valószínűleg filtrálható vírus által okozott polyradi­­culoneuritis-esetekre támaszkodtak, melyekben a gyökök és környéki idegek bántalmán kívül a III. agykamra környezetének agyvelőgyulladásos részvé­tele is mutatkozott és egyik megfigyelésünkben egye­dül a corpus mammillarekban lépett fel. Ez a kizáró­lagos agyi gócképződés a legteljesebb összhangban állt az életben észlelt súlyos időamnestikus syndro­­mával és a Korsakov-tünetegyüttes localisatiója szempontjából meggyőző képeket nyújtott; egy má­sik, hasonló eredetű megfigyelésünkben a környéki idegrendszer megbetegedését Korsakov-tünetegyüttes és az alvás-ébrenlét periodikus változásának zavara tarkította, megfelelve az anatómiai leletnek, mely szerint a polyradiculoneuritisen kívül a corpus mammillare és a III. agykamra agyvelőgyulladásos folyamata állott fenn. Tulajdonságait tekintve, ezen esetek agyi gócai nem azonosíthatók a Wernicke-féle polioencephalitis haemorrhagica képével, hanem a lyssa, encephalitis epidemica és Heines Medin-kór agyi elváltozásaival egyezően sajátos elsődleges be­­szűrődéseket, gliarosettaképződéseket mutattak fel és így indokolatlannak tartjuk Környei azon felvételét (Porschritte der Neur. u. Psych. 1941), amely a Wer­­nicke-féle gliaburjánzással vél kapcsolatokat találni. Közölt esetanyagunk még aggkori Korsakov-ese­­teket, tehát presbyophreniákat tartalmaz, melyekben a klinikai képet az időamnestikus tünetegyüttesen kívül a tudat átmeneti zavarai, szemléleti kórságok, kóros ítélet-szövedékek és a személyiség módosulásai egészítették ki. A kevert kórodai észlelett adatoknak megfelelően a szövettani kép sem kizárólag a corpus mammillarekban mutatott súlyosabb eltéréseket, ha­nem az elváltozások a törzsdúcok, különösen az agy­kéreg nagyobb területeire terjedtek ki. Ezen meg­figyelések tehát közvetlen lokalisátoros következteté­sekre nem annyira alkalmasak, hanem inkább iga­zolják azt, hogy az electiv gyulladásos elváltozások adta megfigyelések a presbyophreniára is érvényesít­hetők, amennyiben az időamnestikus syndroma fenn­állását a corpora, mammillaria sérülései ezen esetek­ben is magyarázzák, szemben Fünsgeld régebbi, a kérgi kieséseket előtérbe helyező feltevéseivel. Ez a közlésünk a gyulladásos, az aggkori idült elfajulásos esetek sora után minőségileg újabb anyagra, agydaganatokra támaszkodik és két eset kapcsán igazolja, hogy az újdonképzett koponyaűri daganatszövet megfelelő elhelyezkedése esetén, mint góctünetet, a Korsakov-tünetegyüttest hozhatja létre; a két eset egybevetésénél figyelemreméltó az, hogy a daganatos sérülés csak ez egyik megfigyelés­ben pusztította a corpus mammillaret magát, míg a második esetben a Grünthal által hangsúlyozott cor­pus mammillare-incl. anterior thalami-frontalis kéregrendszer középső tagja, vagyis a thalamus me­dialis fajzata sérült az elülső maggal együtt. 1. eset: P. P. 38 éves lakatos 1940 június 14-én véte­tett fel a budapesti ideg-elmekórtani klinikára. 3 évvel ezelőtt a mell- és hónaljtáji dús szőrzet kihullott, bőre sárgássá vált, ugyanezen idő óta nemi képessége foko­zatosan csökkent. Két és fél évvel felvétele előtt jobb szemén látása romlani kezdett, főleg a jobbra eső tár­gyakat nem látta; lassan a bal szemen is romlott a lá­tás. Ezzel párhuzamosan homloktáji szaggató fejfájá­sok léptek fel. Másfél év óta hányingerek, explosiv, teleszájjal való hányások indultak meg. Jelen állapot: Feminin alkat, sárgás-rózsaszínű, szá­raz, »playable« bőr, szemöldökív lateralis része, hónalj-, testszőrzet hiányzik, gyér és feminin típusa pubes. Testszerte bőralatti, bab-mogyorónyi kisfokban elmoz- ORVOSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK Megjelenik minden hónap második és utolsó szombatján. Előfizetési díja az Orvosi Hetilappal együtt egész évre 26.I­z. Felelős szerkesztő és kiadó: VÁMOSSY ZOLTÁN, VIII., Üllői­ út 26. sz. Segédszerkesztő: FRITZ ERNŐ *) Archiv f. Psychiatrie Bd. 111, 112, Schweiz Arch. Neurol. Bd. XLVL, 1940—41.

Next