Orvosi Hetilap, 1941. október (85. évfolyam, 40-43. szám)

1941-10-11 / 41. szám - MELLÉKLET: Orvostudományi Közlemények

Ö­­VÖSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1941. 15. szám. L­átható, rugalmasan puha csomók vannak jelen. Visus: D. o. kézmozgást lát, b. o. 1/15. j. o. látótér concentriku­­san szűkült, b. o. temporalis hemianopia. Mindkét pa­pilla kissé elmosódott határú. Más értékelhető agyideg­­eltérés, a saját­ idegenreflexek zavara, paresis, proto­­pathiás v. epikritikus érzéskiesés nem mutatkozik. Ki­vetített sellafelvételen a sellakontur tágult, benne és felette intensív mészfoltok. (11. ábra.) Vér és liquor Wa. r. negativ, a liquorban sejtszám 23/3, fehérje 89 mgr%, Pándy+++, kolloidalis bensoegehbe 030677766000. Vércukor 123 mgr%, cholesterin 370 mgr%, calcium 13,8 mgr%,­ konyhasó 614 mgr%, kálium 35 mgr%. Cukor­­terhelés, pituisanpróba értékelhetően nem végezhető. Psyches status: Közvetlen bejövetelekor önszemé­lyére és helyre teljesen tájékozott, tudja, hogy a Bene­­dek-klinikán van, orvosait megismeri. Az időstruktúra ezzel szemben teljesen fellazult: a dátumot (1940 jun.) 1912 februárnak mondja, a klinikán már egy hete tar­tózkodik, a napszakokat félreismeri, délelőttöt össze­cseréli a délutánnal, stb., megadja, hogy órák óta éb­ren van, pedig orvosa abban a pillanatban ébresztette fel. Pár napon megfigyelés alatt az időszerkezetek za­vara állandónak mutatkozik, a dátumot 1936 áprilisnak mondja, a délelőttöt a délutánnal összecseréli. A térbeli tájékozatlanság is fellép: a Csengery­ utcai OTI-kór­­ház­ban van. Ittartózkodása folyamán nehezebb igénybe­vehetőség, enyhe tudatborulat is mutatkozott, mely miatt kettős felszólításokat nehezebben teljesít, képzet­­társítása meglassul, de tartalmilag ép. Szemléleti kór­ságok nem mutatkoznak. Műtéti megoldásra sebé­szeti klinikára helyezzük, az elesett beteg exitál. Az agyvelő basalis felszínén a chiasma mögött, mely rongált, kihúzott, a tuber cinereum és a tá­­gabb értelemben vett hypothalasmus vidéknek meg­felelően a sellába is benyúlt daganatmassza mutat­kozik, mely rámetszésnél kifejezett mésztartalmat árul el; a frontalis síkban történt agy­velő felkoron­­golása után kiderül, hogy a daganat főtömege a III. agykamra üregét tölti ki, azt a sokszorosára kitá­gítja.A hátsó — az aqueductushoz közel eső —­ síkjai­ban egyetlen cystosus üreget alkot. Az agybasison a corpora mammillariák nem ismerhetők fel, ha­sonlóképpen a frontalis korongokon sem. A törzsdúcok és a hypothalamus szakaszát fron­tális síkban metszett, haem. eos. és v. Giesonnal festett hiánytalan sorozatban dolgozták fel. A daga­nat szövettani képe az.Erdheim f. tumor, a kranio­­pharyngeomia jellegzetes vonásait mutatja, össze­függő rendszerben hámszövet mutatkozik (2. ábra), mely hengerhámmal bélelt üregeket zár be és adeno­matosus szövetet képez. A hámszakaszok másik te­rületén elszarusodásra emlékeztető concrementumok állnak az üregekkel szoros kapcsolatban. A hám­mezők és csatornák közti zónája, interstitiuma kü­lönböző érettségű kötőszöveti leszármazottakból áll, melyek közt éretlen, laza, csillag-orsóalakú sejtek­kel dúsain beszórt fiatal mesenchyma, collagenes, esetleg h­yalinosan elfajult kötőszövet, továbbá a decalcinált mészterületeknek megfelelő amorph­osteoid szövet egyaránt felismerhető. A III. agy­­kamrát kitöltő cystosus szakasza­ szintén hámbélés­sel rendelkezik. A hypthalamus, az egyes dúcok állapotát a to­­rrafutó sorozat tanulmányozása után a következők­ben foglalhatjuk össze. A III. agykamra fajzata minden egyes szakaszában a kraniopharyngeoma által erősen bántalmazódott, ami részben a nyomat­­tatás okoztai igen kifejezett reactiv gliaburjánzásból áll, részben pedig azáltal jön létre, hogy a daganat hámnyúlványai csápszerűen behatolnak a környező, közvetlenül nem pusztított idegszövetbe is. A re­activ rostos glipsis legkifejezettebb a III. kamra oldalfalának tetőszakaszán, közvetlenül a taenia thalami alatt. A fontosabb hypothalamikus magok közül a n. supraopticus viszonylagos épségben lel­hető fel, a dúcsejtek számukban nem fogyatkoztak meg és kórosnak legfeljebb a nyújtványok lecson­kolt, nehezebben követhető­ volna minősül; glia­­szaporulat nincs, az alapállomány többhelyütt szi­vacsosan fellazult. Helyzetüknél fogva erősebben szenvedtek a mn. paraventricularisok, melyek a da­ganat közvetlen támadási zónájába esve egyes széli szakaszaikban a tumor okozta reactiv gliaburján­­zástól szenvedtek. A dúcsejtek egy része az idült sclerosis állapotában van és a nyújtványok is letö­­redezettek; a gliaszaporulat a nyomásnak közvetle­nül ki nem tett részekben is számottevő. A tuber cinereum és a tubermagvak a sorozat metszeteiben egyáltalában nem lelhetők fel, helyét a daganat­massza tölti ki, melyre csupán egy-egy ponton fe­szül egy vékony idegszövetből álló lemez rá, mely­ben néhány dúcsejtmaradvány ismerhető fel. A corpus mammillarek síkjában (3. ábra) az egyik oldalon a corpus mammillare maradványát rendkívül laposra nyomott, végső pontjában kissé megvastagodó lemez formájában lelhetjük fel. A ganglion magjai azonban, erősebb nagyításokkal figyelve, mélyrehatóan szenvedtek: a dúcsejtek sor­vadtak, nyújtványtalanok, a sejtmag is elfajult, hár­tyája nem egyszer redőzött és a sejtes elemek szám­beli lényeges csökkenése is kétségtelen. Kifejezett a gliaburjánzás, mely elsősorban a makrogliára szo­rítkozik és hyperplastikus elemek kifejlődéséhez 1. ábra. 1. eset. Kivetített sellafelvétel, intensív mész­árnyék a török nyereg felett és a török nyeregben. 2. ábra. 1. eset. A daganat szövettani képe: hámjáratok és szigetek, fiatal kötőszövet származékai, Haem­­eos. festés, 52-szeres nagyítás.

Next