Orvosi Hetilap, 1941. október (85. évfolyam, 40-43. szám)
1941-10-11 / 41. szám - MELLÉKLET: Orvostudományi Közlemények
ÖVÖSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1941. 15. szám. Látható, rugalmasan puha csomók vannak jelen. Visus: D. o. kézmozgást lát, b. o. 1/15. j. o. látótér concentrikusan szűkült, b. o. temporalis hemianopia. Mindkét papilla kissé elmosódott határú. Más értékelhető agyidegeltérés, a saját idegenreflexek zavara, paresis, protopathiás v. epikritikus érzéskiesés nem mutatkozik. Kivetített sellafelvételen a sellakontur tágult, benne és felette intensív mészfoltok. (11. ábra.) Vér és liquor Wa. r. negativ, a liquorban sejtszám 23/3, fehérje 89 mgr%, Pándy+++, kolloidalis bensoegehbe 030677766000. Vércukor 123 mgr%, cholesterin 370 mgr%, calcium 13,8 mgr%, konyhasó 614 mgr%, kálium 35 mgr%. Cukorterhelés, pituisanpróba értékelhetően nem végezhető. Psyches status: Közvetlen bejövetelekor önszemélyére és helyre teljesen tájékozott, tudja, hogy a Benedek-klinikán van, orvosait megismeri. Az időstruktúra ezzel szemben teljesen fellazult: a dátumot (1940 jun.) 1912 februárnak mondja, a klinikán már egy hete tartózkodik, a napszakokat félreismeri, délelőttöt összecseréli a délutánnal, stb., megadja, hogy órák óta ébren van, pedig orvosa abban a pillanatban ébresztette fel. Pár napon megfigyelés alatt az időszerkezetek zavara állandónak mutatkozik, a dátumot 1936 áprilisnak mondja, a délelőttöt a délutánnal összecseréli. A térbeli tájékozatlanság is fellép: a Csengery utcai OTI-kórházban van. Ittartózkodása folyamán nehezebb igénybevehetőség, enyhe tudatborulat is mutatkozott, mely miatt kettős felszólításokat nehezebben teljesít, képzettársítása meglassul, de tartalmilag ép. Szemléleti kórságok nem mutatkoznak. Műtéti megoldásra sebészeti klinikára helyezzük, az elesett beteg exitál. Az agyvelő basalis felszínén a chiasma mögött, mely rongált, kihúzott, a tuber cinereum és a tágabb értelemben vett hypothalasmus vidéknek megfelelően a sellába is benyúlt daganatmassza mutatkozik, mely rámetszésnél kifejezett mésztartalmat árul el; a frontalis síkban történt agyvelő felkorongolása után kiderül, hogy a daganat főtömege a III. agykamra üregét tölti ki, azt a sokszorosára kitágítja.A hátsó — az aqueductushoz közel eső — síkjaiban egyetlen cystosus üreget alkot. Az agybasison a corpora mammillariák nem ismerhetők fel, hasonlóképpen a frontalis korongokon sem. A törzsdúcok és a hypothalamus szakaszát frontális síkban metszett, haem. eos. és v. Giesonnal festett hiánytalan sorozatban dolgozták fel. A daganat szövettani képe az.Erdheim f. tumor, a kraniopharyngeomia jellegzetes vonásait mutatja, összefüggő rendszerben hámszövet mutatkozik (2. ábra), mely hengerhámmal bélelt üregeket zár be és adenomatosus szövetet képez. A hámszakaszok másik területén elszarusodásra emlékeztető concrementumok állnak az üregekkel szoros kapcsolatban. A hámmezők és csatornák közti zónája, interstitiuma különböző érettségű kötőszöveti leszármazottakból áll, melyek közt éretlen, laza, csillag-orsóalakú sejtekkel dúsain beszórt fiatal mesenchyma, collagenes, esetleg hyalinosan elfajult kötőszövet, továbbá a decalcinált mészterületeknek megfelelő amorphosteoid szövet egyaránt felismerhető. A III. agykamrát kitöltő cystosus szakasza szintén hámbéléssel rendelkezik. A hypthalamus, az egyes dúcok állapotát a torrafutó sorozat tanulmányozása után a következőkben foglalhatjuk össze. A III. agykamra fajzata minden egyes szakaszában a kraniopharyngeoma által erősen bántalmazódott, ami részben a nyomattatás okoztai igen kifejezett reactiv gliaburjánzásból áll, részben pedig azáltal jön létre, hogy a daganat hámnyúlványai csápszerűen behatolnak a környező, közvetlenül nem pusztított idegszövetbe is. A reactiv rostos glipsis legkifejezettebb a III. kamra oldalfalának tetőszakaszán, közvetlenül a taenia thalami alatt. A fontosabb hypothalamikus magok közül a n. supraopticus viszonylagos épségben lelhető fel, a dúcsejtek számukban nem fogyatkoztak meg és kórosnak legfeljebb a nyújtványok lecsonkolt, nehezebben követhető volna minősül; gliaszaporulat nincs, az alapállomány többhelyütt szivacsosan fellazult. Helyzetüknél fogva erősebben szenvedtek a mn. paraventricularisok, melyek a daganat közvetlen támadási zónájába esve egyes széli szakaszaikban a tumor okozta reactiv gliaburjánzástól szenvedtek. A dúcsejtek egy része az idült sclerosis állapotában van és a nyújtványok is letöredezettek; a gliaszaporulat a nyomásnak közvetlenül ki nem tett részekben is számottevő. A tuber cinereum és a tubermagvak a sorozat metszeteiben egyáltalában nem lelhetők fel, helyét a daganatmassza tölti ki, melyre csupán egy-egy ponton feszül egy vékony idegszövetből álló lemez rá, melyben néhány dúcsejtmaradvány ismerhető fel. A corpus mammillarek síkjában (3. ábra) az egyik oldalon a corpus mammillare maradványát rendkívül laposra nyomott, végső pontjában kissé megvastagodó lemez formájában lelhetjük fel. A ganglion magjai azonban, erősebb nagyításokkal figyelve, mélyrehatóan szenvedtek: a dúcsejtek sorvadtak, nyújtványtalanok, a sejtmag is elfajult, hártyája nem egyszer redőzött és a sejtes elemek számbeli lényeges csökkenése is kétségtelen. Kifejezett a gliaburjánzás, mely elsősorban a makrogliára szorítkozik és hyperplastikus elemek kifejlődéséhez 1. ábra. 1. eset. Kivetített sellafelvétel, intensív mészárnyék a török nyereg felett és a török nyeregben. 2. ábra. 1. eset. A daganat szövettani képe: hámjáratok és szigetek, fiatal kötőszövet származékai, Haemeos. festés, 52-szeres nagyítás.