Orvosi Hetilap, 1941. december (85. évfolyam, 49-52. szám)
1941-12-20 / 51. szám - Benedek László - Juba Adolf: Meningeoma szövetkultúrák argentophil rácsrostrendszerrel
1941. 51. szám. ORVOSI HETILAP 653 sympasmaszerűleg,máskor pedig egy-egy plasmodesmaszerű híd által fenntartottnak látszik; a gondosabb megfigyelés azonban meggyőz arról, hogy a sejtek ennek dacára messzemenően megtartják alaktani elhatároltságukkal együtt individualitásukat és a kölcsönösségi kapcsolat nem marad continuált. A magot optikai magatartása mint áttetszőbb és így olykor besüppedtnek látszó anyagrészt engedi elkülöníteni, máskor profil képekben a plasmaelőboltosulás jelzi a mag helyét. A magban lévő egy vagy két »plastin-nucleolus« mint fénytörőbb és kevésbbé copnipressibilis szemcse emelkedik elő. A ranghelyen massivabb korong a diaphasisnak aequitorialis lemezére emlékeztetett. Szintúgy akadtak itt-ott jelei a sphemával jelzett prophasisnak, mint a karyomitosis szakaszainak. A második naptól kezdve megjelennek az explantatum szélein kifelé, növő, hosszúkás sejttestű, hosszú és merev polaris nyúlványokkal bíró fibroid austaszerű sejtek (3. és 4. ábra), szemben az előbbi sokszögű ősi sphaerikus, inkább az embryonalis kötőszövetnek elemeire emlékeztetős sejtekkel. Ezen sejtek alakjukban és megjelenési idejükben is emlékeztetnek a »piloid« astrocytasejtekre, amelyek úgy a saját glioblastoma-kultúránkban, mint Ruszei és munkatársainak megfigyelései szerint is jellemző módon mindig későbben jelentkeznek (5. és1. ábra). A fibroblastaszerű sejtek és stabilabb polaris nyúlványaiknak megjelenésével a tenyészetnek sejtközötti állományában mind inkább fokozódó sűrűségű rostszövedék képződik ki, amelynek fonalai a részben felrostozódott polaris nyúlványok, részben a sejtek elválasztó és dynamikus közreműködése melletti a szerkezetnélküli közti anyagban képződnek ki. A kialakuló rostrendszer textúrájának sűrítésében szemmel láthatólag a migráló, gyors ampeboid mozgásban lévő sejtek igen active résztvesznek; mechanikai húza-vonó hatásuk kapcsán mind több egymással szövődő rostfonál alakul ki. A rostok közötti megfigyelhetők egész lefutásukban egyformán vékony és igen hosszi rostpéldányok, amelyeket a makrophagszerű gyorsan mozgó sejtek a merevebb fibroblastai sejteken mintegy átfektetnek, ez utóbbiaknak sejtnyúlványaival kapcsolatba hoznak, más rostokat pedig lehorgonyoznak, kifeszítenek, rajtuk hosszú szakaszon átsiklanak, helyenként a »tug of war«, »kötélhúzás« jelensége is észlelhető. Indirect oszlás nem volt megfigyelhető, sem nem észlelhettünk eltolódást még a tenyészet kimerülése felé sem a magplasma-aránybanra, máig javára. A fibroblastaszerű sejtek mozgása még leginkább egyik polaris nyúlványnak irányában történik, amikor is a sejt hernyószerűen gyűrűs megvastagodásokat és elvékonyodásokat tüntet fel; a progressiv mozgás közben a polaris rostnyúlvány megfeszül, majd ellazul és hosszát is változtatja. Az exocellularis rostokon a sejtek, mint ernem táró utakon ide-oda kúsznak hol vastagítva, hol kihúzva, hol szálazva a rostokat, illetve rostkábeleket; e tekintetben meglepő a hasonlatosság, sőt azonosság a glioma-tenyészetekből készült mikrokinematographos felvételekben, nemkülönben az idegszövet normális histogenesisét feltüntető filmben észlelhető viszonyokkal. A glioma-tenyészetben sokszögű, elyptoid és csillagosan elágazó sejtek fejlődnek ki bő plaszmával, számos kerekded vagy kissé elnyúlt gliosomával, lekerekített century maggal, amely mint sötétebb ovális térrész ismerhető fel. Általában a polymorph sejtek alakjukat gyorsan változtatják. A multiform glioblastolma tenyészeteiben a sejtek felszabadulva a kölcsönös nyomás alól, sejttestjeik astrocyta, formát inkább ölthetnek. A hosszúkás astrocyta, »piloid« típusú sejtek általában későbben jelennek meg a kultúrákban. De a spongioblastomák kultúráiban fejlődő astrocytoma-sejtek sajátszerű módon Russel-nél aranysublimat-módszerrel nem voltak előállíthatók. Az egyes tenyészeti sejtformák azonban a descriptív pathologiai typusokkal nem azonosíthatók minden további nélkül. A vándorláson lévő sejtek sejtestjeikkel egymásba ütköznek vagy nyúlványaikat átmenetileg egymásba fonják. A sejtek mozgása általában lassúbb amoeboidaszerű vagy élénken mozgó, vékony cilioid nyúlványokkal közvetített. Néha a sejteknek helyzetváltoztatása szakadozott,, sőt retrogressiv. A migráló sejteknek egy része átlátszó cytoplasmával bír és a finom nyúlványok is csak a csapkodó mozgásukkal hívják magukra a figyelmet. Az oszlásmitosissal megy végbe. A karyokinesisnek egy-egy phasisa a filmen elég jól kivehető, így az anaphasis, a »leánycsillag«- (diaster-) képzés a magreconstructióval a telephasisban volt általunk felismerhető. A sejtek mitosis előtt rövidülnek és vaskosabbak lesznek. Az indirect oszlások 20—30 percet vesznek igénybe. Az, oszlás alatt a kinoplasma kialakulása, nem vehető ki. Mint a normalis histogenesis alatt, úgy a spongioblastoma multiformenál is előfordul, hogy a sejtdivisió már majdnem definitív szétválásra vezet, de azelőtt közvetlenül a leánysejtek ismét egy tömegbe olvadnak, majd a diaster rekonstruálódik, és az oszlás befejeződik. A szemcsés zárlatok, a mitochondriumok, amelyek (mint Rumjantzen, Anitschkow és Olivo kísérleteiből kiviláglik) a plasmocolloidok állapotváltozásaival, a sejtvízháztartás, a reactio, az osmosisos nyomás változásaival lényeges alakváltozásokat szenvednek (így pl. a savi Ph 4.4-nél megduzzad, ph 9.6-nél erősen zsugorodik). Spongioblastoma,sejtekben tenyészetben — (különösen sötétmező megvilágítással) — nem ritkán fonalszerű mitochondriumok is feltüntethetők. A mitochondriumokat astrocytomáknál és spongioblastoma multiformenál a daganatsejtekben, »sötét knező«-ben először Canti-Bland-Russel írták le, mint a sejtplasmában lassú hullámos, burkoló mozgásban lévő fonalas, képleteket. Ugyanők a nyúlványokban előforduló és előre-hátra mozgó gliosomákat formailag külön tartják az, intrapytoplasmás mitoehondriumoktól. Eisath és Hortega a gliosomákat külön tartotta a mitoehondriumoktól; utóbbi nem osztotta azt a nézetet sem, hogy bennük a gliarostok alapanyagát kell keresni. Canti, Bland és Russel lehetőnek tartják, hogy a tenyészetekben a multiformis spongioblasta sejtek ,az astrocytoma sejtek irányában differentiálódnak talán azért,, mivel lehetséges, hogy egy része az ilyen daganatoknak az asitrocytomából anaplasia folytán keletkezett, — bár eredeti spongioblastoma multiforme is tartalmazhat »piloid« részleteket, amelyeknek elemei a tenyészetekben, sgy látszik csak később szaporodnak el. Szerintük dedifferentiálódás a tenyészetnek migráló sejtjeit illetőleg inkább fordul elő, mint differentiálódás. A norfmialis histogenesis viszonyait feltüntető filmben (Prof. Huzella) már 2 napos agykultúrában, amely egy 8 napos csirkeembryonak agyvelői explantátumából készült, kifejezett idegfonatok keletkeznek, amelyeket a vontatottan ide-oda mozgó ősi idegsejtek fonnak. A »Zeitrafferfilm« jól mutatja be