Orvosi Hetilap, 1953. december (94. évfolyam, 49-52. szám)
1953-12-06 / 49. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Varga István: A fogazati gócfertőzés az új pathológiai elméletek megvilágításában
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő - TRENCSÉNI TIBOR DR. XCIV. ÉVFOLYAM 49. SZÁM 1953. DECEMBER 6. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor-u. 6. Telefon: 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-46 ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM A Fővárosi István-kórház (igazgató: Vikol János dr.) közleménye A fogazati gócfertőzés az új patológiai elméletek megvilágításában írta : VARGA ISTVÁN dr. BEVEZETÉS. A gócfertőzés elmélete idestova félszázados múltra tekinthet visiszta. Természetes, hogy ilyen hosszú idő alatt egy teória sok változáson esik át. Az új gondolat felvetését követő első idők optimizmusát, később a reális kételyek hangja váltotta fel. Ma pedig már szélsőséges nézetek alakultak ki: egyesek a gócos megbetegedéseknek túlzott jelentőséget tulajdonítanak, mások tagadásba veszik még létezését is. Verhoeff egyenesen úgy nyilatkozik, hogy a gócfertőzés tana olyan, mint egy vallás, mely csak azok számára létezik, akik hisznek benne. ■ A kérdés annyira szétágazó, hogy egy folyóiratba való közlemény keretében minden részlete nem is tárgyalható. Ezért csak a fogazati gócfertőzés patológiájával foglalkozom az új, haladó szempontok figyelembevételével, hogy a probléma az egész orvostudomány alapjának, a kórtannak keretébe illesztve nyerjenkellő megvilágítást. Igyekszem a góc patomechanizmusára vonatkozó kísérletes vizsgálatokból, elméletekből a gyakorlati tanulságokat levonni — legalább is a jelenlegi tudásunk szerint helyes ■+— gyógyító orvosi működésünk számára. ANALÍZIS A gócfertőzés fogalma Mindenekelőtt szeretném a gócfertőzés fogalmát pontosan tisztázni, mert még ma is— mikor pedig ez is kérdés az érdeklődés gyújtópontjába került — egybe nem tartozó fogalmakat kever össze a közlemények nagy része. Az akut reumás láz (régi néven polyarthritis ac. rheumatica) kórokozóját ugyan biztosan nem ismerjük, de senki nem vitatja a megbetegedés kezdetekor jelentkező heveny manduliagyulladás etiológiai fontosságát. Sőt bátran mondhatjuk, hogy a betegség fertőzéses jellegének hívei a mandulákat tekintik a fertőzés kapujának. Ez a hosszú múltra visszatekintő gyakorlati tapasztalat tulajdonképpeni alapja annak a teóriának, hogy a mandulák lakmáiban lejátszódó idült gyulladások is képesek a szervezetet megbetegíteni, s elsősorban »reuma« gyűjtőnévvel jelölt betegségeket előidézni. Más szóval a tonzillákat olyan fertőzött és fertőző gócnak lehet tekinteni, mely az egész szervezetet megbetegítheti. E hipotézis háromirányúfogalmi kiterjesztése az, ami az elmúlt fél évszázad szakirodalmában gócfertőzés gyűjtőnév alatt a közlemények beláthatatlan sorának tárgya volt. A háromirányú kiterjesztés alatt a következőket értem: . 1. Már nemcsak a tonzillák idült, gyulladásos elváltozásait tartják gócnak, hanem a mély lakúnak kipréselhető desquamatiós termékeit , régebben lezajlott gyulladások hegei által elzárt tüszők felszívódásra kerülő szövettörmelékeit is. De továbbmenőleg a góc fogalmába kerültek a fog körüli szövetek, ingtasakok, az orrmelléküregek, a féregnyulvány, epehólyag, prostata, tubák stb. területén lezajló idült lábok is. 2. Az egyébként is nagy számú »reumás« betegségeken kívül gócos megbetegedések sorába iktatott 1345 91*