Orvosi Hetilap, 1957. április (98. évfolyam, 14-17. szám)

1957-04-07 / 14. szám - Szilágyi Imre: "Adsorptiv-lyophilizálás" a szervkonzerválás új módszere és eredményei

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGY­I SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCVII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 1957. ÁPRILIS 7. Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—­765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest, V. Akadémia utca 10. Lapkiadás telefonja: 129—654. — M. N. B. egyszámlaszám: 91.915. 272—48. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet Antibiotikum Osztályának (osztályvezető : Vályi-Nagy Tibor dr. egyet, tanár) közleménye „Adsorptiv-lyophilizálás” a szervkonzerválás új módszere és eredményei Irta : SZILÁGYI IMRE I. A fagyasztva-szárításról általában Hőérzékeny anyagoknak vacuumban történő tartósítása minden esetleges károsító tényező •—• mint víz, hő, oxygén és fény — kiküszöbölése mel­lett, több mint fél évszázada használatos kémiai és biológiai laboratóriumokban. Ehrlich P. (13) 1897- ben a diphtheria-standard szérum vacuum szárí­tásával a később lyophilizálásnak nevezett eljárás technikáját alapjaiban fektette le. A fagyasztva­­szárítás (lyophilizálás, freezing-drying, Gefiier—■ Trockenverfahren), olyan egyszerű fizikai folyamat, melynél az anyagok jéggé fagyasztott víztartalmát erősen csökkentett nyomás hatására (magas­­vacuum), elpárologtatjuk és a káros vízgőzt fizikai vagy kémiai úton megkötjük. PL kondenzációval, phosphorpentoxyd vagy kénsavas absorptióval stb. Az e célra szolgáló vácuumberendezések és lyophilizáló készülékek közismertek (17). Röviden tehát a jégnek légritkított térben történő sublimá­­lásáról beszélhetünk. Shakel (28) 1909-ben szérumot és más biológiai terméket már ezúton konzervált. Jóval később — Elser (14) beszámolója nyomán — a bakteriológu­sok mikroorganizmusok és hőérzékeny biológiai termékek tartósítására e módszert vezették be a gyakorlatba. Ismeretes, hogy az alacsony hőmérséklet mikro­organizmusok túlnyomó többségénél csupán a sejtek anabiotikus állapotát és nem a sejtek pusztulását idézi elő. Ha ezek szárítását ugyanis vacuumban alacsony hőmérsékleten végzik, akkor a még oly labilis Pfeif­­fer-féle haemofil, baktériumok, gonococcusok, menin­gococcusok stb. hónapokig is életképesek maradnak. Ezzel szemben, ha a száradás természetes körülmények között jön létre, akkor a fenti mikrobák elpusztulnak. L­yophilizált baktériumok szobahőn tárolva hat év múlva is incurbálhatók (3). Reichel (27) „Lyophil’’-nek nevezte el azt a szérumot, melyet előzőleg fagyasztva dehydráltak és a termék esetében a protein megtartotta azt a jellegzetes kolloid-fizikokémiai tulajdonságát, hogy vízben reversibilisen oldható maradt, szemben azzal a jelenséggel, amikor fehérjék, hő, alkohol, formalin stb. hatására irreversibilisen denaturá­­lódnak. Flosdorf és Mad (15) készüléket és tech­nikai eljárást ismertettek biológiai anyagok lyo­phil­ formában való megőrzésére. 1949-ben az utóbbi szerzők a fagyasztva szárítási folyamat alatt végbemenő esetleges kémiai változáso­kat is beható vizsgálat tárgyává tették. E szerint a proteinek nem változnak, a lipoidok viszont már cse­kély oxygén jelenlétében is autooxydatiót szenvedhet­nek, ami a rekonstruált szérumban a zsíranyagok nem kívánatos coagulatióját vonhatja maga után. Ezért van jelentősége a minél magasabb vacuum alkalmazásá­nak. Végül hivatkozom Harris (17) kiváló mono­­graphiájára, mely a lyophilizálás biológiai alkal­mazásának ma már kiterjedt irodalmát 1954-ig részletesen ismerteti. A lyophilizálás művelete a vacuum-technika rohamos fejlődésével az elmúlt két évtizedben, kü­lönösen a gyógyszerkémia egyes ágaiban már ipari méreteket öltött [plasma, antibiotikumok, throm­bin stb. (17)]. Ipari alkalmazásának elterjedésével

Next