Orvosi Hetilap, 1957. szeptember (98. évfolyam, 35-39. szám)

1957-09-15 / 37. szám - EPIDEMIOLÓGIAI TANULMÁNY - Braxatoris Rudolf: Az 1957. évi keletszabolcsmegyei poliomyelitis járvány

ORVOSI HETILAP 1957. 37. Az 1926-os országos járvány görbéje azt mutatta, hogy a csúcspont eléréséhez kétszer annyi időre van szükség, mint ahhoz, hogy lecsökkenjen. 1931- ben ugyanannyi idő kellett kifejlődéséhez, mint le­­csökkenéséhez. Nálunk ezzel szemben a lecsökke­­nés ideje húzódott el. A járvány egyik figyelemreméltó tulajdon­sága (ami a térkép kis pontocskáiból is kitűnik), hogy nem egyes községek gyermekeit támadta na­gyobb számmal, hanem szétszóródott, szinte min­den községet érintett, egy-egy helyiségben néhány megbetegedést okozva csupán. A csengeri járásból összesen 69 beteg került osztályunkra. A járásnak 23 községe van s csak 4 olyan község maradt, ahol nem volt megbetegedés. Eléggé kihangsúlyozott ez a sajátság, ha az összes járást vesszük alapul. A 115 községből 70 községet érintett a járvány. Furcsa az is, hogy a 115 községből 34-ben csak egyetlen megbetegedés történt. Akár csendes átvészeléssel, akár a contagiositási index kicsiny voltával ma­gyarázzuk ,Járványunkban is megközelítően meg­mutatkozott az a többek által említett feltevés, mely szerint körülbelül 100 pm-es fertőzésre csak egy manifest megbetegedéssel számolhatunk. Nem kevéssé érdekes és a hazai irodalomban eddig nem közölt mértékű a járvány azon tulaj­donsága, hogy a 174 000 lakosú járvány területén 240 megbetegedés történt. Ez átszámítva 100 000 lélekre, 137,9 megbetegedési indexet ad. Ezt a sű­rűséget csak az 1932. évi szegedi járvány 111,1 in­dexe közelíti meg, aminek azonban kb. a fele abortív esetekből adódott (Petrilla). Fenti adatok annál feltűnőbbek, mivel a mi vidékünk lakossága, szemben a nagy városokéval, lényegesen ritkábban érintkezik egymással. Mátészalka a szóban forgó 4 járás közé ékelve központi fekvésű, nemcsak országutak futnak be hozzánk, de igen élénk forgalmú vasúti gócpont is. A fel nem ismert pm-es betegek egy része vonaton került rendelőintézetünkbe, majd a kórházba, en­nek azután a következménye az lett, hogy a jár­vány második félidejében erősen sújtotta magát Mátészalkát is. Ez az­­észlelésünk szemben áll az 1931-es járvány alatt történt megfigyeléssel, ami­kor a járvány nem követte a közlekedési vonalat •• Járási határ • Járási székhely Folyó • 1 megbetegedés

Next