Orvosi Hetilap, 1958. február (99. évfolyam, 5-9. szám)

1958-02-02 / 5. szám - TOVÁBBKÉPZÉS - Litvay Emil: ACTH és cortison therapia a gyermekgyógyászatban

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA TRENCSÉN­I TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1­958. FEBRUÁR 2.__________ Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32­­. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—765 Kiadóhivatal : Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Beloiannisz u. 8. M. N. B. egyszámlaszám : 91.915 . 272- 48. T­OVÁBBKÉPZÉS _____ AZ ORVOS­Felelős szerkesztő : ORVOSI HETILAP ACTH és cortison therapia a gyermekgyógyászatban* írta: LITVA­Y EMIL dr. Az adrenocorticotrop hormon (ACTH) és a mellékvesekéreg (mvk.) glykocorticoid hormonjai általánosabbá vált therápiás alkalmazása óta eltelt idő indokolttá teszi e téren szerzett hazai tapaszta­latok rögzítését és eredményeinknek a külföldi adatokkal való egybevetését. Szükségesnek láttuk a magunk észleléseinek lerögzítése mellett a gyer­mekklinikák és az ország nagyobb gyermekosztá­lyai vezetőinek tapasztalatát is kikérni és ezzel a referátumunk szubjektivitását a kellő mértékre csökkenteni. Az így nyert felvilágosításokért ez­úton is köszönetünket fejezzük ki. A hypophysis ACTH hormonja a vérpálya útján jut a mellékvesekéregbe és azt az ún. steroidihormonok némelyikének kiválasztására serkenti. Mind fiziológiás, mind therapiás hatása mindig indirekt: önmaga hatás­talan, csupán a mellékvesét stimulálja hormonkép­­zésre. Mellé­kveseelégtelenség esetében az ACTH ada­golás kívánt hatása elmarad. Az ACTH kóros okokból fokozott termelése, vagy hosszabb adagolása a mvk. hypertrophiáját vonja maga után. A mwk. egyes hor­monjainak huzamosabb adagolása viszont a mvk. in­aktivitási atrophiáját okozhatja. A mvk. hormonjainak huzamosabb fokozott termelése vagy szervezetbe vitele által elért magasabb vérszint az ACTH mobilisatiót csökkenti (1, 2, 3, 4). A mvk. által kiválasztott és ismert számos hormont három csoportba szokás sorolni: 1. glyko­­corticoidok, 2. mineralocorticoidok, és 3. sexual­­hormonok csoportjára. Ezek közül bennünket most leginkább 1. a glykocorticoidok érdekelnek, melyek­nek közös jellemzője, hogy a cyclopentanoperhydro­­phenantren gyűrűn a 4. és 5. szénatom kettős kö­tésű, a 3. szénatomon kettős kötésű oxygenatom van, a 11. szénatomon kettős kötésű oxygen, vagy hydroxyl csoport, a 17. szénatomon hydroxyl- és ketoncsoport van. Fontosabbak: a „B” vegyület: corticosteron, az „A” vegyület: a 11-dehydrocorti­* A Gyermekgyógyász Szakcsoport 1956. évi siófoki vándorgyűlésén tartott referátum kivonatos közlése. costeron, az ,,E” vegyület: tl-dehydro-17-hydroxy­­corticosteron = cortison (5) és az „F” vegyület: 17- hydrocorticosteron = hydrocortison (6). A glyko­corticoidok hatására fokozódik a kálium, calcium és chlorid kiválasztás, viszont retineálódik a nát­rium és a víz. Nagyobb mennyiségben tehát hyper­­salaemiát, ödémát, hypokalaemiát és vérnyomás­­fokozódást okoz. A glykocorticoidok csökkentik az érpermeabilitást (7), az exsudatiót, gátolják a gyul­ladás összes fázisait, a lábszövet képződését, a seb­gyógyulást, csökkentik a lázreakciót és a vérsejt­­süllyedést. Hatásukra lymphopaenia és az eosino­phil sejtek nagymérvű csökkenése mutatkozik, ugyanakkor emelkedik a leukocytaszám és az erythropoesis. A vizeletben fokozódik a 17-ketoste­­roid és a 11-corticosteroid kiválasztása. A glyko­corticoidok gátolják a thymusban, lépben, nyirok­csomókban a sejtmitosist (8), csökkentik a hypo­physis thyreotrop hormonjának képződését, tehát a pajzsmirigyműködést, s csökkentik a nemi miri­gyek működését is. Lényeges e hormonok hatása a szénhydrát anyagcserére: fokozzák a glykopoesist a fehérjékből és zsírokból, egyben gátolják a lipo­­genesist, a szénhydrátoknak zsírokká való átalaku­lását. Így fokozzák a máj glykogentartalmát, hyperglykaemiát, renalis diabetest, reversibilis in­­sulin resistentiát okoznak. Fokozódik a fehérjekatabolizmus is: egyesek a plasma béta- és gamma-globulin tartalmának nö­vekedését észlelték (9), mások szerint az alpha- és béta-globulin csökken, a gamma kevésbé (10), s az albumin mennyisége növekszik. 1. A mvk. corticosteroid tartaléka igen csekély, de megfelelő ingerre igen rövid idő alatt többszörösére emelkedhet. Képződésének kiindulópontja: valószínűleg a Cholesterin, amely pregnenolonná, majd esetsav közbenjöttével corticosteroinná és 17-oxycorticosteronná alakul át. Az ACTH támadáspontja a pregnenolon­­képződés előtt van (8), amit valószínűsít, hogy az ACTH therapiás adagjaira a vér és mellékvesék cihalesterin-

Next