Orvosi Hetilap, 1958. november (99. évfolyam, 44-48. szám)
1958-11-23 / 47. szám - Fornet Béla: Friedrich László (1892-1958)
Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Beloiannisz u. 8.—Telefon 122—650. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR XCIX. ÉVFOLYAM 47. SZÁM 1958. NOVEMBER 23. M. N Begyszámlaszám : 69.915,272—46. FRIEDRICH LÁSZLÓ 1892—1958 Ismét nagy veszteség ért minket, magyar orvosokat. Szegényebbek lettünk orvostudományunknak kiváló képzettségű, szűkebb szakmájában, a gastroenterológiában kimagasló tudású és tapasztalaté lelkes munkájával. Friedrich László 66 éves volt, utóbbi években sokat betegeskedett is, deazért mégis azt mondhatjuk, hogy fiatalon halt meg, mert mindvégig az a kezdeményező készség, az a szervező és alkotó vágy késztette szüntelen tevékenységre, amely a valóban nem öregedő szellemet jellemzi. Ezért is oly megdöbbentő számunkra elvesztése. Friedrich László 1892-ben Budapesten született, itt tanult, itt szerzett 1914-ben orvosdoktori oklevelet. Az első világháború katonai szolgálata szakította meg kórbonctani tanulmányait, amelyeket Krompecher professzor mellett 1912—1919. években folytatott. 1919— 1920— ban Berlinben, majd 1921— 1923-ban Frankfurtban dolgozott önkéntes asszisztensi minőségben, és már itt, Bergmann professzor mellett jegyezte el magát a gastroenterologiával, elnyerve a D. Ges. f. Verdaungs u. Stoffwechselkrankheiten Boas-féle díját. 1923-tól, az Országos Társadalombiztosító Intézet központi gyomor- és bélosztályának vezetőjeként, értékesíti és tovább fejleszti külföldi tanulmányútjain szerzett tudását. 1935-ben Korányi Sándor terjeszti elő magántanári habilitatióra, de ezt az akkori reakciós politikai helyzetnek behódoló kar már első fokon elutasítja. Pedig már 1937-ben a Nemzetközi Gastroenterologiai Egyesület állandó bizottsági tagja és tagja a D. Ges. f. Innere Medizin és a D. Ges. f. Verdaungskrankheiten egyesületeknek; munkatársa a Kongress Zeintralblatt f. Innere Medizin-nek. A hitleri uralom alól felszabadult Németországban alakult nemzetközi jellegű Gastroenterologiának mindvégig tagja, utóbb egyik kiadója is volt. 1945-ben nyert közkórházi főorvosi kinevezést a Korányi Kórházban, 1956- ban pedig a Balassa János kórházban. 1946-ban nyert magán tanári habilitátiót Budapesten. 1953-ban az Orvostudományok Kandidátusa lett, 1957-ben pedig Kiváló Orvos címmel nyert kitüntetést. 1948 óta alelnöke a Magyar Gastroenterologiai Egyesületnek, amelynek megalakításában igen nagy része volt. Az átszervezés óta az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Belgyógyász Szakcsoportja Gastroenterologus Szakosztályának volt fáradthatatlan főtitkára, ill. alelnöke. Hosszú pályafutása során több mint 190 tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi