Orvosi Hetilap, 1960. január (101. évfolyam, 1-5. szám)
1960-01-24 / 4. szám - HÍREK
Pálos László Ádám: A C-vitamin, a prothrombin és az antihaemophiliás globulin oxydo-reductiós vonatkozásai. Pórszász J., Gellér J., Berta M., Pórszászné-Gibiszer K.: A békaszív pitvar és kamra kálium- és nátriumtartalmának változása ionális megterhelések és anyagcseremérgek hatására. Kováts Tibor György, Reök Andor, Lázár György és Takáts István: összzsír, Cholesterin, phosphatida és depotzsírelváltozások Swartzman-jelenség közben. Szende Béla: Methionin-kezelés hatása transplantált daganatok növekedésére. Vályi-Nagy Tibor és Kelentey Barna: A Primycin toxikológiája és pharmakológiája. Goreczky László és Miklós Nándor: Újabb vizsgálatok az immunanyagok és fehérjefrakciók kapcsolatáról. Molnár Erzsébet: A kullancsencephalitis virus egyik magyarországi törzsének néhány biológiai tulajdonsága. Ifj. Walther Károly és Csernovszky Mária: ACTH, hydrocortison, prednisolon és dexamethason akut hatása a vörösvérsejtek elektrolit- és víztartalmára. Bálint Péter és Fekete Ágnes: Keringés és veseműködés dehydratióban. Dán Sándor és Bornemissza György: A serum peptonase és transaminase aktivitásának vizsgálata kísérletes szívizominfarctusban. Perszász János, Szabó Ferenc: Nagyfrekvenciás izolációs transzformátor. EGÉSZSÉGTUDOMÁNY 1959. 4. szám Tóth István, Gregács Margit: Szennyvíztisztítás toronycsepegtetőtesttel. Fischer György: A talaj és a talajvíz szennyeződésének és öntisztulásának vizsgálata. Sz. Gulyás Magda, Zoltai Nándor: Szúnyogtenyésztés és az ellene való védekezés rizsföldeken. Losonczy György: Adatok a hepatitis epidemica gammaglobulin prevenciójához. Kubányi László: A veszprémi és parádsasvári ivóvíz által terjesztett enteritis járványok tanulságai. Rózsahegyi István: A fokozott megbetegedési hajlam jelentősége a caissonbetegségben. Petrilla Aladár: A heveny fertőző betegségek hazai járványtani sajátosságainak változása az utolsó fél század alatt. Bakács Tibor: Idegen anyagok a környezetben. Bálint István: Munkaegészségügy-munkalélektan a Német Demokratikus Köztársaságban. ORVOSI HETILAP 1960. 4. NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1959. 10. szám Kádár Tibor dr.: Egészségügyi szervezés, vagy szociálhigiéne? Hahn Géza dr.: Az egészségügyi tervezés elméleti alapjai. Fülöp Tamás dr. és Károlyi György dr.: Kísérlet egy falu biztosított lakói egészségügyi gondozásának megszervezéséről. Egyedi László dr.: A házi betegápolónők munkájának egyéves tapasztalata. Nagy Ferenc dr.: Körzeti orvosi betegforgalom vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Takátsy Tibor dr.: A vetélés kérdése Vas megyében. A szocialista országok egészségügye. Hozzászólás Fülöp Tamás dr. cikkéhez (Zemplényi Imre dr.) * 1959. 11. szám Doleschall Frigyes dr.: A közegészségügy helyzete a múltban és napjainkban. Bakács Tibor dr.: A Balaton-part településegészségügyének időszerű feladatai. Mórik József dr. és Morlin Zoltán: Ipari települések levegőjének fémszennyeződése. Szabó Lajos dr.: Adatok Pécs város levegőszennyeződéséről. Élelmezésegészségügy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Martos Gizella dr. és Jurkovich János dr.: Az élelmezésegészségügyi higiénikusok tevékenysége. Bíró Zsigmond dr.: Élelmiszerek bakteriológiai vizsgálata. Kaposi Vilmos dr. főtitkár beszámolója a Magyar Higiénikusok Társaságának közgyűlésén. * 1959. 12. szám A Magyar Szocialista Munkáspárt ún. kongresszusa. A falusi lakosság egészségügyének jelenlegi helyzete és távlatai. A Csehszlovák Népköztársaság mezőgazdasági dolgozóinak egészségvédelme. Török József dr.: A táppénzes betegállomány strukturális alakulása 1958. évben egy járási rendelőintézet területén. Sztrilich Lajos dr.: A bonyhádi trachomagondozó és fektetőintézet és a vele kapcsolatos gondozási körök 15 éves működése. Gecser Ottó és Keller Mihály: A német tanulmányút műszaki tapasztalatai. HÍREK Frank György dr. (1910—1959) 1959. december 9-én halt meg dr. Frank György, a Kun utcai kórház égés-sérülési osztályának vezetője, tragikus körülmények között. Tragikus elsősorban azért, mert fiatal korban, munkaképességének, felkészültségének és tudásának teljében következett be a halál. Tragikus azért is, mert munkája, amit annyira szeretett és túlhajszolt munkatempója nagyrészt hozzájárult ehhez a befejezéshez. Tragikus azért is, mert hosszú próbálkozás, útkeresés, nehézség után jutott el végre arra a munkaterületre, ahol maradandót tudott alkotni és ahol még nagyon sokat vártunk tőle. 1910-ben született Kiskunfélegyházán, ahol alsó és középiskoláit végezte. 1933-ban lett orvosdoktor a Pesti Egyetemen. Már medikus korában pályadíjat nyert az egyetemi Bőr- Klinikán. Dolgozott a Korányi-Klinikán, az Ádám- Klinikán, majd Zinner professzor intézetében. Az üldöztetés évei alatt sok nehézség között bátran helytállt, az üldözötteknek, a betegeknek mindig támasza volt. Felszabadulás után Hedri prof., majd Petrovszky prof. mellett dolgozott. 1950—52-ig az Országos Vérellátó Szolgálat igazgató-főorvosa, utána átmenetileg az Újpesti Kórház sebész főorvosa, majd 1953-ban a Kun utcai Kórház égési-sérülési osztályának vezetője és itt dolgozott haláláig. Több irányú tudományos munkássága volt. Kezdetben bazuisztikus és összefoglaló jellegű, igen alapos tanulmányai jelentek meg. Később a vérátömlesztés tudományos problematikájával foglalkozott, majd egyre határozottabban a traumatológia és ezen belül az égés, valamint a shock elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Ezen a téren munkássága úttörő jellegű volt. Az elméleti eredményeken túlmenően a gyakorlatban is — külföldi viszonylatban is számottevő — eredményeket ért el. Munkásságának eredményeképpen elnyerte a kandidátusi fokozatot. Számos külföldi meghívást kapott és az Amerikai Plasticai-Sebészeti Társaság 1958. évi pályázatán II. díjat nyert. Végül tragikus az is, hogy a nagyon is ■ megérdemelt sikereit olyan kevéssé élvezhette és élete fő művének — „Az égési sérülés műtéti kezelésének elmélete és gyakorlata’* — című monográfiájának megjelenését már nem érhette meg. Sok-sok munka, ambíció, lelkes törekvés jellemezte. Nagy ígéretként kezdte orvosi pályáját és most, hogy befejezte, sok ígéret szállt sírba vele. Itt maradt azonban úttörő munkásságának minden dokumentuma, ami a jövő fejlődés alapjait jelenti és itt marad szelleme, a sok súlyos gyógyult beteg hálójában, a jóbarátok és tisztelők emlékezetében. * A Fogorvos Szakcsoport 1960 május havában Szegeden tartja meg Árkövy Vándorgyűlését. A vándorgyűlésre önálló kutatáson alapuló témával foglalkozó előadások jelenthetők be: Fog- és Szájbeteg Klinika, Szeged, Lenin krt 60. sz. címre. Az előadások bejelentésének határideje 1960. február 1. A MAGYAR MIKROBIOLÓGIAI TÁRSASÁG IMMUNOLÓGIAI SZEKCIÓJA 1960. január 29—30-án Pécsett (az Egyetemi Mikrobiológiai Intézet előadótermében) dr. Rauss Károly professzor elnökletével tartja V. ÜLÉSÉT Az ülés programja: Január 29-én, péntek délelőtt fél 9 órakor. Elnöki megnyitó. 1. Ráüss Károly dr. (Egyet. Mikrobiol. Int., Pécs.): A tífusz- és dizentéria-immunitás kérdései (referátum). Felkért hozzászólók: Újhelyi Károly dr., Joó István dr. és Böszörményi József dr. 2. Ránss Károly dr. és Kétyi Iván dr. (Egyet. Mikro- 143