Orvosi Hetilap, 1960. április (101. évfolyam, 14-17. szám)

1960-04-24 / 17. szám - MEGJELENT

ORVOSI HETILAP 1960. 17. 2. a Street-féle Gestalt-teszt: az egész felismerésre­­ való („Ganzheit-Erfassung”). 3. Marble Board-teszt színes minta kirakás, konstruktív teszt. 4. A Bender-féle visual-motor-gestalt-teszt. 4—12 évig standardizálva. 5. Kohl-féle kockamozaik-performációs teszt. Kiegészítik még a vizsgálati eljárást az affektivi­tás és személyiségvizsgáló tesztek, mint a színpyramis (Heiss és Hiltmann) a Zulliger-teszt és a Strauss— Rephart-féle kérdőív. A tesztek pontszámának meg­adása után a legkorszerűbb matematikai-statisztikai módszer alkalmazásával és az ugyancsak új ún. faktor­­analysissel dolgozza fel az eredményeit. Megjegyzendő, hogy a beteganyag igen heterogén; perinatális sérülé­sek, szülési traumák, encephalitis, epilepsia, tumor, és extrapyramidalis kórképekből áll; az egészséges össz­­csoportban debilek és tehetségesek csoportja szerepel, de ezeknél az anamnezis hiányos és csak rutin neuroló­giai vizsgálaton estek át. Eredményeit a következőkben foglalja össze: az agyi sérüléseken feltűnően gyengék az eredmények a következő tesztekben: a két tachystoscoposan adott próbánál, vagyis az alakháttér és az egész felismerési tesztnél, a Bender-féle visual-motor-gestalt próbánál, a hasonló jellegű Marble-Board és Kohs kocka mozaik teszteknél. Az alapfunkciók szemszögéből vizsgálva (Meili szerint) hibás a plaszticitás alapfunkciója, ami a flexibilis rugalmas munkamódra jellegzetes, továbbá a praegmantia factora, komplikált adottságokból a lényeg megragadása, és harmadszor a felfogás gyorsa­sága. A gyermekek munkamódja, korrelációban van személyiségük jellegével, tehát a sérült gyermekeknél az alapfunkciók nemcsak quantitative változnak, hanem az egész személyiséget átformáló qualitative is más reakciós módokra vezető hatásuk van. Ezt a korrelációt az egészséges kontrollcsoportnál egyetlen esetben sem találta. Pathologiás tesztprofil az egészsé­ges kontrollcsoportban nem fordult elő, ezzel szemben a sérültek közül 8 esetben — manifest neurológiai tünetek, epilepsia, stb. eseteiben — teljesen normális tesztprofilt talált, aminek magyarázatát adni nem tudja. A munkának hiányossága, hogy túlságosan egy szempontú, a hasonló jellegű tesztek egyike helyett pl. nem vizsgálja a sérülteknél kitűnően bevált és ugyan­csak standardizált F. Goodenough-féle emberábrázo­lást, amely a tesztschema kivetítését jelképezi és signi­ficáns elmaradást mutat az intelligencia nívóhoz képest. A tanulmányt bőséges, jobbára angol és német bibliographia egészíti ki, amelyben a klasszikus standard munkák mellett a legújabb psychológiai irá­nyok is gazdagon képviseltek. A munka tanulmányozását az orvos mellett dol­gozó psychológusoknak melegen ajánljuk. Loránd Blanka dr. Csernohorszky Vilmos dr., ifj. Incze Ferenc dr.: Korszerű­ anaesthesiológiai módszerek alkalmazásának gyakorlati szempontjai.* MAGYAR NŐORVOSOK LAPJA 1960. 2. szám Barac M. E.: Szülési fájdalmak csillapítása Rheopyrinnel. Váczy László: Ifjabb adat a méhtestrák keletkezéséhez. Kovács András: Adatok a szokványos vetélés kérdéséhez. Kovács Tibor: A kolpofotografi írói. Horváth Ferenc, Rokay Edit: Adatok az ostitis condensans ilei, osteitis pubis és egyéb symphysealis elváltozások kli­­nikumához és aetiológiájához. Zsolnai Béla, Lapis Károly: Adatok a méhnyálkahártya deci­duális átalakulásának klinikai jelentőségéhez. Szendi Balázs: Életrekeltés műtét alatti szívhalálból. Verő Tibor: A meddőség prognózisa. Matolay Gyula, Hamza József: Idős primiparák szülései és­ perinatális mortalitásuk 8 éves anyagunkban. Várady Károly: A méhnyirokértelődés jelentősége. * 608 MEGJELENT MAGYAR SEBÉSZET 1960. 2. szám Kazár György dr.: A sebészet oktatása az orvosképzésben. Drexler Miklós dr., Balás Attila dr., Kalmár Mária dr.: A mellkasfal sarcomáiról. Horányi János dr., Kerényi Imre dr.: A légutak falának be­­fordulása (inversio) és betüremkedése (invaginatio). Balás Attila dr.: Sürgős mellkasi beavatkozások gyermekeken. Bornemissza György dr., Beregszászi Gábor dr.: Kísérletes izompótlás acélrúgóval. Kaltenekker József dr., Makláry Lajosné dr.: Hepato­gastros­­tomiás (op. sec. Gohrbandt) eseteink. Máday Péter dr., Horváth István dr.: A tibia elülső felszíne feletti lágyrészhiányok pótlása. Horváth Nándor dr.: Csípőbél spontán átfúródásának ritka esete. Karády György dr.: Mesothel eredetű rekesz-tömlő. Lencz László dr., Leblovics Iván dr., Böröcz Lajos dr.: Tüdő­sebészeti betegek korszerű altatása. IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE 1960. 3. szám Irányi Jenőné dr.: LSD vizsgálatok elektroshockkal kezelt schizophren betegeken. Varga Lajos dr.: Adatok Schwrartzer Ferenc életrajzához. Bőhm Tivadar dr.: A Novocain intravascularis alkalmazása az epilepsiás betegségi formakörben. Solti Ferenc, Péter Ágnes, Simonyi Gusztáv, Iskum Miklós, Réfi Zoltán, Dubsky Mária és Randi János: A Strophantina hatása az agy véráramlására, kálium- és nátrium-háztartá­sára, valamint az agyi vénás nyomásra. Kocsár László, Veress Olivia és Kajtor Ferenc: Az Andaxin (meprobamate) hatása a vázizomzat foszforiláz aktivitására. Goldschmidt Dénes dr. és Várhelyi Gyula dr.: Hozzászólás a »Foglalkoztatott elmebetegek díjazásának problémája« c. cikkhez.* FOGORVOSI SZEMLE Stomatologia Hungarica 1960. 3. szám Molnár László dr.: Az occlusio és az articulatio változása idős korban. Szenthe István dr.: A tej­fogak approximalis cariesének gyű­rűs tömése. Kovács Zoltán dr.: A kéztőcsontok és a fogazat fejlődése. Polczer M. Györgyi dr.: Odontoma compositum complexum.. Nyúl Lajos dr. és Kocsár László dr.: Szájüregi echinococcus. Végh János dr.: A premaxillába vándorolt bölcsességfog nemoperált esete. Kovács György dr.: A nemzetközileg elfogadott anatómiai elnevezések változtatásának stomatológiai vonatkozásairól. Egerváry Géza dr.: A fekvőbetegek kórházi felvételének új rendje.* TUBERKULÓZIS 1960. 3. szám Böszörményi Miklós dr. és Somi-Kovács Tibor dr.: A felnőtt­kori tüdőtbc-s betegek intézeti beutalásának irányelvei. Berencsi György dr.: Adatok a Mykobaktérium tuberkulózis atípusos telepeinek kérdéséhez. Vincze Egon dr.: A tüdőtuberkulózis kórformái és a pleura callus kialakulása közötti összefüggés. Papp András dr., Riskó Tibor dr. és Széman Sándor dr.: Üreges pseudorecidiva in situ segmentum resectio után. Deák Ferenc dr. és Kovács Kálmán dr.: Gümős óriáscaverna endobronchialis Streptomycin-Elastase kezelésre javult esete. Ifj. Szabó István dr.: A bakteriológiai vizsgálatok számának és a vizsgálati módszerek jelentősége a tbc kórismézésében és a sanatio ellenőrzésében. Horányi János dr., Lábas Zoltán dr. és Barankay Bertalan dr.: Szöveti elváltozások idegentestaspiratio után. Zádor László dr.: A partialis nephrectomia késői (5 éven túli) eredményei.* NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1960. 3. szám Fodor Ferenc dr.: A főváros gyógyító-megelőző orvosi ellá­tásának fő kérdései. Szakolyi András dr.: Járóbetegellátásunk fejlesztésének lehetőségei. Katona Ibolya dr.: A politechnikai oktatás egészségügyi vonatkozásairól. Iványi János dr. és Lippai József dr.: A jászberényi kórház ötéves hypertoniás anyaga. Bemdorfer Alfréd dr.: A veleszületett rendellenesség néhány gyakorlati problémája.

Next