Orvosi Hetilap, 1963. január (104. évfolyam, 1-4. szám)
1963-01-06 / 1. szám - FOLYÓIRATREFERÁTUMOK
32 Szembetegségek Károsodások és melléktünetek a szemen cortisonkezelés után. Küchle J. H. (Egyetemi Szemklinika, München) Ärztliche Praxis 1962. 14: 548, 571—578. A szemészetben alig van olyan megbetegedés, melyet az elmúlt 10 évben cortisonnal vagy valavalamilyen synthetikus corticosteroid-származékkal ne kezeltek volna. Az alkalmazást illetően itt is megtalálható a kezdeti lelkesedést követő fokozott óvatosság, mely az időközben összegyűjtött tapasztalatokon alapul. A megbetegedések közül elsősorban a szaruhártya folyamata az, amely a helyi kezelés számára legjobban hozzáférhető s így ezt veszélyezteti leginkább a megfontolatlan cortoson-kezelés. A szaru gyulladásos folyamatainál különböző szakaszok figyelhetők meg: infiltratio-ulcus corneae-vascularisatió-hegesedés. Ez a röviden vázolt lefolyás célszerű reakció a gyulladásos ingerre, mert mobilizálja a védőerőket és igyekszik megszüntetni az előálló károkat. Cortison hatására a gyulladásos védekező folyamat ereje csökken, a gyulladásos tünetek visszafejlődnek, a szem ismét izgalommentes, halvány. Ez a beteget és orvost egyaránt megnyugtatja, s ez képezi alapját a szer gyakori használatának. Elfelejtik azonban, hogy a gyulladásos folyamatok kimaradása a beteg terület hiányos védőanyag-ellátását okozza és késlelteti mérgező anyagok és szövettörmelékek időben történő elszállítását. A reparatív szákban hiányos a protein-synthesis, akadályozott a fibroblast-képződés és a kötőszöveti proliferatió. Ez utóbbit illetően a vélemények eltérőek, mivel a vascularisatió és hegképződés korlátozása az optikai működés tekintetében igen fontos lehet. Cortison hatására a szövetek ellenállóképessége csökken, káros tényezők befolyásolalanok maradnak, sőt hosszabb kezelés után zavar állhat be a szaru táplálásában is, ami feltehetően késlelteti a sebgyógyulást. Pillát megfigyelései alapján a szer folytatólagos alkalmazása kapcsán az ép szaruhártya is károsodhat. A gyulladásra gyakorolt gátló hatása tisztán tüneti, ez magyarázza a kezelés után fellépő gyakori recidivákat. A reparatív folyamatok akadályozása, a védőanyagok hiányos odaszállítása, mérgező anyagok és szövettörmelékek elégtelen elszállítása pathogen csirok terjedését segíti elő, mintegy activál latensen jelenlévő kórokozókat. Ezáltal elősegíti a másodlagos felülfertőzéseket (baktériumok, gombák, vírusok), ami gennyes szarubeolvadáshoz, panophthalmitishez, esetleg a szem elvesztéséhez vezethet. A fertőzések megakadályozására újabban antibiotikumokkal kombinált készítmények vannak forgalomban. Helyi kezelésnél előfordulhatnak pontszerű vérzések a kötőhártyán, szemhéj duzzanatok.Általános mellékhatások helyi kezelés után ritkák és nem jelentősek (vérnyomásemelkedés, bőrpurpurák, aknák). Hosszantartó általános kezelés után lencsehomályok megjelenését figyelték meg, ami indokolja az ilyen betegek rendszeres, időszakos szemészeti ellenőrzését. Olyan betegeknél, akik valamilyen betegség miatt általános cortisonkezelésben részesülnek s emellett egyidejűleg bakteriális eredetű szemgyulladásban szenvednek, a kezelés alatt a szem állapotában súlyos romlás állhat be. Előfordul például régi herpes corneae recidivája egy általános cortison-kezelés alatt. A szem cortison-kezelésénél az indikációs terület elsősorban a szem elülső részének gyulladásos megbetegedése, mert ez a helyi kezelésre jól hozzáférhető. Mélyebb részek gyulladásainál általános cortison alkalmazás is szükséges lehet, természetesen kellő, óvatosság mellett. A cortison helyi alkalmazása kontraindikált a szem friss sérüléseinél (erosió, idegentest, áthatoló sérülések, bulbus-ruptura) friss égéseknél, maródásoknál a szaru és kötőhártya akut, bakt. fertőzéseinél, abscessus corneae esetén, a herpetikus szemgyulladások kezdeti szakaszában, keratocons, epidemica és gombás fertőzésük előfordulásánál. Kontraindikált még ulcus rodens, keratitis neuroparalytica, lagophthalmushoz csatlakozó szaruhártyagyulladás, továbbá a szem áthatoló sérülése után fellépő fertőzés vagy haematogén úton létrejött szemgyulladás, üvegtesti tályog és panophthalmitis eseteiben. Említettük már, hogy egy más betegség miatt alkalmazott általános cortison-kezelés szemészeti szempontból veszélyes lehet azoknál, akiknek a szem elülső részeiben friss herpetikus megbetegedésük, súlyos intraocularis gyulladásuk (chorioiditis-iridocyclitischorioretinitis) vagy aktív tuberculotikus szembetegségük van. A cortison alkalmazása minden esetben kétélű fegyver és sokkal problematikusabb és kockázatosabb, mint gondolják, kellő kritikával és mértékletességgel viszont komoly és nélkülözhetetlen gyógy-szer- Kiss Jolán dr. * Pseudo-papillitis vascularis. Francois J. es mtsai (Clinique Ophtalmologique de l’Université de Gand). Ann. d’Ocul. 1962. 195: 830—885. Ezt a bántalmat a látóideg szemgolyó melletti részének egyik tápláló erében létrejött hirtelen elzáródás eredményezi. Ugyanolyan tünetei vannak, mint a valódi papillittisnek, tudniillik oedema papillae, a centrális látásélesség csökkenése és látótérkiesések. A pseudo-papillitis vascularis lényegileg generalizált érelmeszesedésben és arteriitis temporalisban észlelhető. A szerző munkatársaival az utóbbi évek során arteriosclerosis okozta 20 és arteriitis temporalis eredményezte 3 esetben kísérte figyelemmel a pseudo-papillitis vascularis lefolyásét. A látótérkiesések gondos analízise az érelzáródás fokára enged következtetni. Az elektrore- ORVOSI HETILAP 0