Orvosi Hetilap, 1964. március (105. évfolyam, 9-13. szám)
1964-03-01 / 9. szám - Zoltán János: A plasztikai sebészet fejlődése Balassától napjainkig
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatárs: PAPP MIKLÓS DR. 105. ÉVFOLYAM 9. SZÁM, 1964. MÁRCIUS 1 A plasztikai sebészet fejlődése Balassától napjainkig* Zoltán János dr. Balassa János születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány A beteg ember életének megmentése a gyógyító orvos legnagyobb győzelme, küzdelmének legfőbb jutalma. A sebész késének is legnemesebb feladata ez. A sebészek azonban ősidők óta nem elégedtek meg a kóros szervrészek, testrészek eltávolításával, a fegyverütötte vagy baleset okozta sebek begyógyításával, hanem igyekeztek az életveszélyből kimentett, de megrokkant embert újból teljes értékűvé tenni, az elpusztult szöveteket pótolni, az elvesztett működést, hibás alakot helyreállítani. Ez a törekvés a kor tudományos és technikai színvonalának függvényeként különböző módszerekkel és változó eredményekkel valósult meg. A sebészet közös törzséből korán kinőtt és vele együtt erősödött annak egyik ága, a plasztikai sebészet. Balassa korában már szép eredményeket értek el világszerte plasztikai műtétekkel. Nem véletlen, hogy ezeket a sebészet nagyjai végezték, akiknek nevéhez sok új műtéti eljárás fűződik a sebészet területein is. Adams, Ammon, Barth, Malgaigne, Nicoladoni, Ollier, Pirogov, Limanovszkij, Velpeau neve fémjelzi a XIX. század plasztikai sebészeti törekvéseit, mindmegannyi olyan név, amely oszlopként feszül a sebészet palotájának boltozata alá. E kor plasztikai sebészetét a technikai bravúrok, briliáns műtéti eljárások csillogása jellemzi. Nagyon jól teszi a kutató, ha iparkodik az eredeti művekből megismerni e század tudományos életét, mert rájön arra, hogy nagyon sok olyan műtéti eljárást közölnek napjainkban újként, amelyet már régesrégen leírtak, csak feledésbe merült. A magyar sebészet megalapítójának neve méltán sorolható a nagy kortársak névsorába. Azok a műtétek, amelyeket a nyelőcsősipolyok zárására, az arc, pofa, ajak, szemhéj hiányainak pótlására leírt, 25 nemcsak eredetiek, egyéniek, de szellemesek és ma is jól használhatók. Balassa azonban többet is tett: nemcsak sikeresen operált, hanem gondolkodott is, és gondolatai a messze jövőbe mutatnak. Felfogása, amelyet előadásaiban, 1861. április 15-én felolvasott akadémiai székfoglalójában hirdetett, és „Képző műtétek — Operationes plasticae” címmel írásban is rögzített, a sebészet mai felfogásának szikráját hordozza, azét a felfogásét, amely nem a technikában, hanem az élettani folyamatok, működések összefüggéseinek mélyebb megismerésében látja a műtéti gyógyítás alapját. A plasztikai sebészet azért kelti fel érdeklődését, mert úgy látja, hogy „A képző műtétek az orvosi szaknak azon ágát képezik, amely ép oly érdekes és tanulságos, mint aminő nagymértékben jótékony, hogy ne mondjam csodaszerű foganatjaiban”. Már felismeri azt, hogy a plasztikai sebészet eredményeinek biztosítéka nemcsak a technikai készség, hanem az élettani szemlélet keresztülvitele a gyakorlatban: „ a képző műtétek alkotó és gyógyító hatásukat csak azóta terjesztették ki a test mindennemű hiányaira, amióta a tudomány az élettani szabályok ismerete által a műleges kezelésnek világot gyújtott”. Könyvét olvasva nemcsak kitűnő eredményeit csodáljuk meg, amelyeket (bár ő honosította meg hazánkban az étemarkózist) minden érzéstelenítés nélkül végzett műtéteivel ért el, hanem mélyreható megfigyeléseit és az ezekből levont következtetéseit is. Szemléletesen írja le a fibrin szerepét a lebenyek megtapadásában: „ ... a seb felület mázszerű izzadmánnyal bevonatik, amely ... be is tapasztja a vért szivárogtató edénynyílásokat ... és a lebenyt a sebzett alapba beleenyvezi”. Pontos technikai részleteket is ad: „A lebenyt a pótlást igénylő