Orvosi Hetilap, 1965. február (106. évfolyam, 6-9. szám)

1965-02-14 / 7. szám - Jancsó Miklós: Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban

­ ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN. Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. B­LENART GYÖRGY D­R. * SÓS JÓZSEF D­R. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR . FORRAI JENŐ D­R. 106. ÉVFOLYAM 7. SZÁM, 1965. FEBRUÁR 14 Az újabb irodalom nem tagadja ugyan, hogy a gyulladás mechanizmusában idegi tényezők is szere­pet játszanak, mégis feltűnően kevés közlemény fog­lalkozik behatóbban a neurogén gyulladási reakciók érdekes problémájával. A gyulladás okait tárgyaló összefoglalásokban is legtöbbször csak gyér utaláso­kat találunk a beidegzés szerepére vonatkozólag. Példaképpen megemlítem, hogy a bőr farmakológiá­jának egyik legújabb áttekintése mindössze eny­­nyit ír erről a kérdésről: „Némely anyag, pl. cap­saicin, vagy camphor, izgató hatást gyakorol bizo­nyos érző idegvégződésekre; lehet, hogy ennek va­lami szerepe van e szerek rubefaciens hatásában” Herxheimer (1): E kutatási terület elhanyagolt volta annál fel­tűnőbb, mivel a neurogén gyulladást kiváltó idegi mechanizmusok kérdése szoros vonatkozásban áll az érző idegvégződések élettanát és gyógyszertanát érintő számos alapvető problémával. A gyulladás neurogén tüneteit ma általában az érző idegek végelágazásaiban lejátszódó axon­­reflex folyamattal magyarázzák. Mi magunk évek óta folytatott kísérleti vizsgálataink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a gyulladásban olyan idegi mechanizmus is szerepel, amely nem axon-reflexen alapul [Jancsó és Jancsó­ Gábor (2), Jancsó (3).] Emellett vizsgálataink határozottan arra engednek következtetni, hogy az axon-reflex elmé­let mai formájában nem tartható fenn és alapos revízióra szorul. Általában vizsgálatainkból azt a következtetést szűrhetjük le, hogy a gyulladásban — embernél és állatnál egyaránt — az idegi me­chanizmusok nagyobb és bonyolultabb szerepet ját­szanak, mint azt mostanság feltételezik. Újabban állatkísérleteinket emberi bőrön vég­zett kísérletekkel is kiegészítettük. E közlemény­ben a neurogén gyulladás problémáját főleg ezek­nek az új kísérleteknek az alapján kívánom tag­lalni. 1. Gyulladáskeltő anyagok, melyek idegi úton hatnak. Denerválás hatása a gyulladásos reakcióra Patkányon és tengerimalacon végzett kísérle­tekben már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy szá­mos anyag gyulladáskeltő hatását kizárólag az ér­ző receptorok izgatása útján fejti ki. [Jancsó (4—6)]. A gyulladásnak ilyen tisztán neurogén formá­jára legjobb példa az égető ízű saramidjellegű ve­­gyületek nagy csoportja. Ezek hevesen izgatják a különféle érző idegvégződéseket, főleg a meleg- és fájdalom-receptorokat. E vegyületcsoportnak leg-­ e►Valamint a nemzet, melynek története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetet és tett­erőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekin­­tend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyom­dokain folytatni kell.« MARKUSOVSZKY 1861 Szegedi Orvostudományi Egyetem, Gyógyszertani Intézet Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban Jancsó Miklós dr. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány.

Next