Orvosi Hetilap, 1965. február (106. évfolyam, 6-9. szám)
1965-02-14 / 7. szám - Jancsó Miklós: Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN. Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. BLENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR . FORRAI JENŐ DR. 106. ÉVFOLYAM 7. SZÁM, 1965. FEBRUÁR 14 Az újabb irodalom nem tagadja ugyan, hogy a gyulladás mechanizmusában idegi tényezők is szerepet játszanak, mégis feltűnően kevés közlemény foglalkozik behatóbban a neurogén gyulladási reakciók érdekes problémájával. A gyulladás okait tárgyaló összefoglalásokban is legtöbbször csak gyér utalásokat találunk a beidegzés szerepére vonatkozólag. Példaképpen megemlítem, hogy a bőr farmakológiájának egyik legújabb áttekintése mindössze enynyit ír erről a kérdésről: „Némely anyag, pl. capsaicin, vagy camphor, izgató hatást gyakorol bizonyos érző idegvégződésekre; lehet, hogy ennek valami szerepe van e szerek rubefaciens hatásában” Herxheimer (1): E kutatási terület elhanyagolt volta annál feltűnőbb, mivel a neurogén gyulladást kiváltó idegi mechanizmusok kérdése szoros vonatkozásban áll az érző idegvégződések élettanát és gyógyszertanát érintő számos alapvető problémával. A gyulladás neurogén tüneteit ma általában az érző idegek végelágazásaiban lejátszódó axonreflex folyamattal magyarázzák. Mi magunk évek óta folytatott kísérleti vizsgálataink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a gyulladásban olyan idegi mechanizmus is szerepel, amely nem axon-reflexen alapul [Jancsó és Jancsó Gábor (2), Jancsó (3).] Emellett vizsgálataink határozottan arra engednek következtetni, hogy az axon-reflex elmélet mai formájában nem tartható fenn és alapos revízióra szorul. Általában vizsgálatainkból azt a következtetést szűrhetjük le, hogy a gyulladásban — embernél és állatnál egyaránt — az idegi mechanizmusok nagyobb és bonyolultabb szerepet játszanak, mint azt mostanság feltételezik. Újabban állatkísérleteinket emberi bőrön végzett kísérletekkel is kiegészítettük. E közleményben a neurogén gyulladás problémáját főleg ezeknek az új kísérleteknek az alapján kívánom taglalni. 1. Gyulladáskeltő anyagok, melyek idegi úton hatnak. Denerválás hatása a gyulladásos reakcióra Patkányon és tengerimalacon végzett kísérletekben már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy számos anyag gyulladáskeltő hatását kizárólag az érző receptorok izgatása útján fejti ki. [Jancsó (4—6)]. A gyulladásnak ilyen tisztán neurogén formájára legjobb példa az égető ízű saramidjellegű vegyületek nagy csoportja. Ezek hevesen izgatják a különféle érző idegvégződéseket, főleg a meleg- és fájdalom-receptorokat. E vegyületcsoportnak leg- e►Valamint a nemzet, melynek története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetet és tetterőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekintend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyomdokain folytatni kell.« MARKUSOVSZKY 1861 Szegedi Orvostudományi Egyetem, Gyógyszertani Intézet Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban Jancsó Miklós dr. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány.