Orvosi Hetilap, 1966. június (107. évfolyam, 23-26. szám)
1966-06-05 / 23. szám - Székács István: Bevezetés a molekuláris biológiába
76 . ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRB OH. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR.,FORRAI JENŐ DR. 107. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM, 1966. JÚNIUS 5. Országos Közegészségügyi Intézet, Biokémiai és Izotóp Osztály Bevezetés a molekuláris biológiába" Székács István dr. I. A molekuláris biológia fogalma és tárgya Molekuláris biológián ma mindazon adatok és elméletek összességét értjük, amelynek alapján az életjelenségeket a bennük szereplő molekulák fizikai és kémiai sajátosságai alapján kívánják megmagyarázni. A törekvés nem új, olyan idős, mint a biokémia és a biofizika, amelynek kezdettől fogva legjellemzőbb, legsajátosabb célja az volt, hogy az életjelenségekkel együttjáró kémiai és fizikai változásokat felderítse és így az életjelenségeket kémiai és fizikai folyamatok alapján értelmezze. Minthogy pedig a kémia és fizika, amióta modern természettudománnyá váltak, a vizsgált jelenségeket az ionokban, atomokban, molekulákban végbemenő mennyiségi, minőségi és térbeli változásokra vezetik vissza, természetes, hogy a biokémia és biofizika is kezdettől fogva az életjelenségeket ezekkel a változásokkal hozta kapcsolatba. Pasteur, aki a mikrobiológia mellett a modern biokémia úttörője is volt, első munkájában a sztereokémia alapjait vetette meg. 1853-ban megállapította, hogy a jobbra forgató borkősav, szemben a balra forgató változattal, azért erjeszthető el, „mert ennek a fermentációnak a fermentjei a jobbra forgató molekulában könnyebben táplálkoznak, mint a balra forgatóban.” Néhány évtizeddel később, Emil Fischer az enzimek működésének fajlagosságát a reakcióban résztvevő molekulák sajátos térbeli elhelyezésében kereste, amikor híres hasonlatát — az enzimmolekula úgy ülik a szubsztrát-molekulába, mint a kulcs a zárba — kifejtette. Paul Ehrlich zseniális oldallánc-elméletével az immunreakciók fajlagosságát ugyancsak a szterikus komplementaritásra vezette vissza. Utolsó példaként említem meg a szervezetben a szemipermeábilis hártyákon keresztül történő vándorlás elméletét, amely — jóllehet az utóbbi időben igen sok változáson ment keresztül — a vándorlás jelenségét a benne résztvevő ionok, atomok, molekulák nagyságára, alakjára, töltésviszonyaira, esetleg egyéb fizikai-kémiai sajátosságaira vezeti vissza. Mi az oka annak, hogy ilyen előzmények után csak a közelmúltban jelentkezett egyre rendszeresebben a „molekuláris biológia” elnevezés? A biokémia és biofizika módszertana az elmúlt néhány évtizedben ugrásszerűen fejlődött, aminek következtében a tanulmányozható problémák száma óriási mértékben megnőtt és az új módszerek segítségével a problémák feldolgozása intenzívebb és mélyebb lehetett, mint valaha. A módszertan és a problematika fejlődése, kölcsönhatásban egymással, a biokémia és biofizika fejlődésének ütemét megnövelte. Az új elnevezést egyrészt a biokémiai, ill. biofizikai kutatás tárgyából folyó szükségesség, másrészt a kutatás korszerű módszertanából eredő, számos új lehetőség tette szükségszerűvé és indokolttá. A kutatás súlypontja a biokémia, ill. biofizika története folyamán többször változott. A fejlődés elején leltárszerűen ismerkedtek meg az élő szervezetet alkotó anyagok sajátosságaival, valamint mennyiségi viszonyaikkal. Az ezután következő periódusban az érdeklődés középpontjában az a kérdés állott, hogy az élet folyamán egy-egy vegyület milyen kémiai változásokon megy keresztül és ezek, az életfolyamatoktól elválaszthatatlan kémiai változások milyen energiaváltozások következményei, illetőleg, milyen energiaváltozásokat eredményeznek. Ilyen előzmények után, szükségképpen felme n Az Országos Közegészségügyi Intézetben 1964. okt. 13., 27., nov. 10. és 24-én, valamint a Honvédorvosok továbbképzésén tartott előadások rövidített változata.