Orvosi Hetilap, 1966. augusztus (107. évfolyam, 32-35. szám)
1966-08-21 / 34. szám - HÍREK
Helyreigazítás. Az Orvosi Hetilap folyó évi 29. számának 1387. oldalán közölte Péterné dr. Pikter Emmi válaszát Farkas Márta dr. levelére. Sajnálatos módon a szövegbe hiba került, amely csökkenti az érthetőséget, így az alább idézett mondatokból a kiemelt szövegek maradtak ki: 1. Az 1387. oldal 2. hasáb 1. bekezdése 4. sorában: „Ez az állítás ahhoz a félreértéshez vezet, hogy a csecsemő- és kisdedkorban a családi gondozás kiegészítésére szorul, vagyis azok a gyerekek, akik nem járnak bölcsődébe, hátrányban vannak a bölcsődébe járókkal szemben.” Továbbá: 2. ugyanezen hasáb 2. bekezdésében: „Ami Farkas Márta dr. általános elgondolásait illeti a hospitalizmus egyéb kérdéseivel kapcsolatban, utalok többek között...”. ☆ A Magyar Kémikusok Egyesülete VEGYÉSZKONFERENCIÁJA (A Biokémiai Szakosztály 10 éves jubiláns rendezvénye) PROGRAMJA Debrecen, 1966. Szeptember 5—IL Megnyitó: 1966. szept. 5-én, (hétfőn), de. 1/29 órakor, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Aulájában. 1966. szeptember 5. hétfő Az előadások helye: Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Auditorium Maximuma. I. Ülésszak 9.10—10.10: Horváth I., Gadó I., Szentirmai A., Varga J. és Zsadányi J.: A Valin és izolencin bioszintézis szabályozása. Szünet 10.10—10.30 Szünetben a Műszer és Vegyszer Kiállítás megnyitója a III. emeleti pihenőcsarnokban. II. Ülésszak 10.30—11.40: Novák E. K.: Élesztőgombák szaharóz- és maltóz-bontó enzimei. Perényi T., Udvardy-Nagy J.-né, Wack G. és Novák E. K.: Invertáz pozitív Claviceps törzsek szaharóz felhasználása. Szép J.-né: Amiloglükozidáz enzim előállítása Aspergillus anamori szubmerz tenyésztésével. K. Szabó Ilona, Cseh Gy. és Dóra S.: A Penicillium chrysogenum vízoldható poliszacharidjának előállítása és vizsgálata. Deák T. és Novák E. K.: A szorbinsav hatása az élesztőgombák cukoranyagcseréjére. Szünet 11.40—12.00 III. Ülésszak 12.00—13.00. Sik T.: Rhizobium bakteriofágok DNS-ének vizsgálata. Kékesy T., Perényi T., Udvardy- Nagy J-né és Zsóka J.-né: Hidrokortizon mikrobiológiai 1,2 dehidrogénezésének egyik mellékreakciója. Josepovits Gy.: Aromás nitrovegyületek biológiai redukciójának szerkezeti feltételei. Hargitai L.: Humusz és nitrogéndinamikai vizsgálatok a talajbiokémiai küszöbérték jellemzésére és gyakorlati alkalmazására. Jurcsik I.: Huminsavak szerkezete és biológiai hatékonysága. Ebédszünet 13.00—15.00 IV. Ülésszak 15.00—16.00: Cseh Edit, Balogh Eszter, Prajda Noémi, Kralovánszky Judit és Böszörményi Z.: összehasonlító vizsgálatok különböző szervezetek aminosav felvételéről."' Verzárné Petri G., Váradi J. és Szarvas T.: Rádióaktív tritophan— 2014 beépülésének tanulmányozása a Vinca minor L. aminosavspektrumban. Tyihák E., Szőke J. és Pályi I.: A benedekfű (Cnncus benedictus L.) germakránvázas glikozidja: a knicinin. Dános B.: Dekapitált máknövények alkaloidspektrumának alakulása II. Király Z., Pozsár B. és El Hammady M.: A citokininek mint új növekedési hormonok növénykórtani jelentősége. Szabó J-né: A gibberellinek jelenlétének tanulmányozása egyes növényekben. Járó Nóra, Lehoczky J. és Sárospataky Gy.: Adatok a sárga mozaik vírustól fertőzött szőlő nitrogénanyagcseréjéhez. Nosticzius Á.: A növényi szénasszimiláció folyamatának tanulmányozása. Egy- és két-szénatomos termékek vizsgálata. Szünet 16.40—17.00 V. Ülésszak 17.00—18.00. Géczy Gy.: A vitamin stabilitásának vizsgálata. Erős T. és Benyó J.: Újabb adatok az emberi szervezet rhodananyagcseréjéhez. Kuti Vilma: Magnézium szerepe a szervezet alkalmazkodóképességében. Gerencsér V., Dudák V. és Vincze L.: Nevelő csibetáp fehérjetartalmának változása és biológiai értékének növelése. Ferenczy Edit és Kremmer T.: Szérumlipoidok oszlopkromatográfiás vizsgálata. Bihari Varga Magdolna, Végh Márta és Gerő L.: Mukopoliszacarid-béta-lipoproteid komplexek vizsgálata. 1966. szeptember 6., kedd VI. Ülésszak 8.30—9.40: Nádor K.: A kémiai szerkezet és gyógyszertani hatás összefüggéseinek mai szemlélete. Szünet 9.40—10.00 VII. Ülésszak 10.00—11.00: Bagdy D. és Tolnay P.: Phaseolus vulgaris L. anticoagulans anyagának vizsgálata. Istók Klára, Dóda Margit, Galambos Éva, György L., Molnár J., Pfeiffer Klára, Csecső Borbála és Nádor K.: Hatás és szerkezet kérdése azekolin típusú vegyületeknél (különös tekintettel a centrális és perifériás hatások szétválasztására). Huszti Zsuzsanna, Toldy L. és Tóth I.: Vizsgálatok specifikus diaminoxidáz-gátló vegyületekkel. Cseh Gy., Tamási Gy., K. Szabó Ilona és Villányi K. Kémiai tulajdonság és a zsíranyagcserére gyakorolt hatás összefüggésések vizsgálata Penicilliumból előállított poliszacharidon. S. Sprung Magda és Hörömpő Gy.: Fermentációs nehézségek esetén Prednizolon és Hidrokortizon egymástól való elválasztásának lehetőségéről. Szünet 11.00—11.20 VIII. Ülésszak 11.20—13.00. Sárái A.: Biológiai anyagok aktivációs analitikai vizsgálata. Sárái A.: Biológiai anyagok nitrogén és foszfor tartalmának gyors meghatározása gyorsneutronos aktivációs analízissel, neutrogenerátorral. Sárai A. és Tomcsányi A.: Szilícium meghatározása neutrogenerátoros aktivációs analízissel szilikózisban szenvedő betegek spótumában. Kerese I.: Az aminosav meghatározások terén elért újabb eredmények. Forgách T. és Rosdy B.: Adenosin foszfátok elválasztási és meghatározási módszereinek vizsgálata. Kremmer T., Posch E. és Ferenczy Edit: Szérium lipoidok kvantitatív rétegkromatográfiája. Zgyerka S., Novák E., Kőszeghy Zsuzsa, és Dobó P.: Polikovasavakkal előállítható Pasteurözött Plas-