Orvosi Hetilap, 1966. szeptember (107. évfolyam, 36-39. szám)

1966-09-11 / 37. szám - MEGJELENT

1770 psyccsiologiájának tárgyalására. Bő­ségesen tárgyalja a sérülés követ­keztében létrejövő folyadék és elektrolyt háztartási zavart. A második fejezetben tárgyalja az első napok teendőit és a gyógysze­res kezelést, majd áttér a septico­­toxicus szak és a leromlás szakának problémáira. Részletesen tárgyalja a vese, máj, szív és tüdő működé­sében beálló zavarokat. Felhívja a figyelmet a therápiában elkövetett hibákra és tévedésekre. A harmadik fejezetben részlete­sen foglalkozik a májállomány sé­rülésével, az infectióval a lerom­lással, és az anaemia kérdésével. Az első három fejezetben az égés-betegség pathologiás elválto­zásait, folyadékháztartási problé­máit és a gyógyszeres kezelést tár­gyalja. A negyedik fejezetben az aktív sebészi therápiával foglalkozik. Felhívja a figyelmet a primer ki­metszés veszélyeire, és ennek felső határát 20%-os égés-kiterjedésben adja meg, bár még ezt is veszélyes­nek tartja. A késői kimetszésnél figyelmeztet a sepsis veszélyére, majd az autó- és homoio-trans­plantatio módszereit írja le. Az ötödik fejezet bakteriológiai problémával foglalkozik, az égési sebek flórájával és a sepsissel. Részleteiben ismerteti az égési toxicosist és az égés immunológiai vonatkozásait. Majd rehabilitatiós problémákat tárgyal, és az égés be­tegség mortalitásával, illetve a ha­lál okaival foglalkozik. A kórbonc­tani vonatkozásokat részleteiben ismerteti. Az utolsó részben az égés-sérül­tek ellátásának szervezési kérdé­seit tárgyalja. Emellett bizonyos távlatokat nyit meg az égés-sérü­lések kezelésére vonatkozóan. A könyvet bőséges irodalmi felso­rolás egészíti ki. A tapasztalt szer­ző nemcsak saját véleményét, ha­nem a világirodalomból jól ismert más szerzők véleményét is közli egy-egy kérdésben. Az égés-beteg­séget és annak kezelését modern felfogásban tárgyalja. Értéke a könyvnek a bőséges táblázati anyag. Hiányosságnak lehet felró­ni, hogy alapvető kérdéseket alig érint, s erre vonatkozóan fénykép­anyagot sem közöl, de ezeket a tud­nivalókat bárki elsajátíthatja számtalan megjelent dolgozatból és könyvből. A tárgyalás módja nívós. A tárgyalt anyag megértéséhez bi­zonyos alapvető ismeretek szüksé­gesek. Megállapíthatjuk azt, hogy az égés-betegségre vonatkozó iroda­lom egy értékes művel gazdag.- Máday Péter dr. ORVOSI HETILAP ^ Megjelent ORVOS ÉS TECHNIKA 1966. 4. szám Witte­k László dr.: Az intenzív terápiás osztályok működésének néhány prob­lémája. Mécs János dr.—Mécs Imre: Televí­ziós berendezések a sebészeti őrzőszo­ba szolgálatában. B. Sármány Judit dir.: Szívvizsgáló tesz­tek a diagnosztika szolgálatában (Farnsworth-féle »D—12« sorozat. Horváth Mihály dr.—Horváth Péter: A radioaktív izotópok alkalmazásának jelene és jövője a kardiopulmonális diagnosztikában. III. A centrális kerin­gés mérésének továbbfejlesztési lehe­tőségei sokcsatornás analizátor fel­­használásával. Érces Elemér: A kórházi hulladék kor­szerű, higiénikus kezelése. Simonyi János dr.—Bánsághy László: Nyomás és pulzusgörbék egyszerű elektronikus deriválása. Lakos Antal—Kishalmi Zoltán: Végpont­jelző készülék potenciometriás titrá­­láshoz. Bugyi Balázs dr.: Elektrobiológi­ai és pathologiai jelenségek áramütéskor. Új gyártmányok. Lapszemle. Orvosi műszer vonatkozású irodalmi tá­jékoztató. GYERMEKGYÓGYÁSZAT 1966. 8. szám Boda Domokos dr.: A reanimatio patho­­phisiologiája. Reanimatio és Resuscitatio (Kerekasztal­­konferencia). Hirsch Tibor dr. és mtsai.: Reanimatio vércsere közben. Szilágyi Ágnes dr. és mtsai.: »Acut ap­pendicitis« kórjelzéssel tömegesen be­utalt gyermekek ellátásának problé­mája egy gyermeksebészeti osztályon. Barta Lajos dr.: Beszámoló az ideg­­regulatio problémáival foglalkozó sym­­posiu­mról. Leéb György dr.: György Ede dr.­­­s Faragó György dr.: A tünetszegény uro­lógiai megbetegedések. Kádár Tibor dr.: A szocialista egészség­ügy alapelveiről általában. Valló Dezső dr. és Perkedi János dr.: Az újszülöttek haemolytikus betegségének eredményes megelőzésére és kezelé­sére újabb törekvések. A Természettudományi Közlöny 1966 augusztusi számának tartalmából. Győr (dr. Göcsei Imre): Gabonatermesztés — fán (Benedek Atti­la—Gyurkó Pál). A Pannonhalmi-dombság (G. I.) A Rába-parttól Indonéziáig (Ferenczi Gábor). A mosonmagyaróvári főiskola (dr. Már­ton Géza). Hajszín és ősszülés (dr. Koó Éva). A Hanság hasznosítása (Sipos Árpád- Vámos Ferenc). Az elektronsugár feltérképezi a mole­kulát (Hargittai István). Legyőzött betegség: a trichomonasis (dr. Horváth György). Nem fémes elemek korróziója (Somodi Endre). Freud és a pszichológia (dr. Réti Endre). Gyepgazdálkodás (dr. Varga János). A koszerű kémia néhány kérdése (III.) (dr. Nyilasi János). Híradó. Folyóiratszemle. Kisebb közlemények: Szendvics-vegyü­­letek (Mester Zoltán); Európa legna­gyobb szinkron ciklotronjai; Pannon­halma (dr. Uzsoki András); Szaglóké­­pesség és életkor; Lökéshullámok vizs­gálata; A jégmadár (Vásárhelyi Ist­ván); A­z elektronikus számítógépek programozása; A mikroelektronika és a számítógépek (Németh Pál); A fé­mek versenytársai. ORVOSKÉPZÉS 1966. Az Orvosképző Intézet 10 éves Jubileu­ma alkalmából kiadott különszám. Magyar Imre dr.: Gyakoribb tévedések a máj betegségeinek felismerésében. Holländer Erzsébet dr. és Schwarzmann Pál dr.: Diagnosztikus nehézségek köszvény esetén. Strausz Imre dr.: A vese megbetegedése subacut sept­ikus endocarditisben. Surján László dr.: Keringési zavarok hatása a belsőfül működésére. Sárkány Jenő dr. és Gorász Gyula dr.: Halálok vagy boncolási melléklelet? Az újszülöttkori féloldali mellékvese­­vérzésekről. Steiner Béla dr.: Klinikum és laborató­rium. Miskolczy Dezső dr.: Nem-daganatos térfoglaló folyamatok a koponyaűr­ben. Littmann Imre dr.: Resuscitatio a gya­korlatban. Weinstein Pál dr.: Glaukoma és vegeta­­tivum. Bársony Jenő dr.: Újabb szemléletünk a medencevégű­ fekvéses szülés vezetésé­ben. Böszörményi Miklós dr.: Az antituber­­kuloziscus gyógyszerek értékelése. Lapis Károly dr.: Ultrastructurális máj­­elváltozások chronikus hepatitisben és enzymopathiá­ban. Tímár Miklós: A klinikai laboratóriu­mi vizsgálatok jelentősége a foglalko­zási mérgezések diagnosztikájában és megelőzéséb­en. Putnoky Gyula dr.: A szervezet véde­kezése a daganatos betegségekkel szemben. MAGYAR TRAUMATOLÓGIA, ORTHOPAEDIA ÉS HELYREÁLLÍTÓ SEBÉSZET 1966. 3. szám Dömötör Endre dr., Varga Antal dr.: Az olecranon törés kezelésének mai állása Kondrai Gerő dr.: A szokványos vállfi­­camodás műtétének egyik változata. Dankó János dr., Baksa József dr.: Traumás ficamok a gyermekkorban. Szijj Éva dr.: A congenitalis fibula ap­lasia syndromáról. Zolczer László dr., Kazár György dr., Mannninger Jenő d­r.: Parkinson-kóros beteg kétoldali combnyak- és egyol­dali pertrodianterikus törése. Pestessy József dr.: Szövődményes Mon­­teggia-sérülés esete. Salamon Antal dr., Weisenbach János: A hátsó vállficam. Forgács István dr.: A fej­emelési test vizsgálat jelentősége. Bugyi Balázs dr.: Idegen testek kimu­tatása és helyének meghatározása az ultrahang-visszhang eljárás segítségé­vel. Prof. Szántó György dr.: Égési sérü­lések. Varga Antal dr., Manninger Jenő dr.: A közujjpercek defect­álízületének és a percközti ízületek defectusainak keze­lése. Horváth László dr.: Közúti balesetes beteganyagunk elemzése. Szentpétery József dr.: Gördülő­csapágyas extensiós toldalék. p. J. dr. és N. J. dr.: Korszerűtlenül kezelt fedett mellkasi sérülés. Beszámoló az Osztrák Baleseti Társaság Konferenciáj­áról. RHEUMATOLOGIA, BALNEOLÓGIA, ALLERGOLOGIA 1966. 3. szám Szerkesztőségi közlemény. Bányai Barna és Schorm Jolán: Az pro­­somycoid szerepe a cinkpolarográfiás görbék keletkezésében és ennek jelen­tősége a mozgásszervi betegségek diagnosztikájában. Reichter András dr.: A laboratóriumi

Next