Orvosi Hetilap, 1966. szeptember (107. évfolyam, 36-39. szám)
1966-09-11 / 37. szám - MEGJELENT
1770 psyccsiologiájának tárgyalására. Bőségesen tárgyalja a sérülés következtében létrejövő folyadék és elektrolyt háztartási zavart. A második fejezetben tárgyalja az első napok teendőit és a gyógyszeres kezelést, majd áttér a septicotoxicus szak és a leromlás szakának problémáira. Részletesen tárgyalja a vese, máj, szív és tüdő működésében beálló zavarokat. Felhívja a figyelmet a therápiában elkövetett hibákra és tévedésekre. A harmadik fejezetben részletesen foglalkozik a májállomány sérülésével, az infectióval a leromlással, és az anaemia kérdésével. Az első három fejezetben az égés-betegség pathologiás elváltozásait, folyadékháztartási problémáit és a gyógyszeres kezelést tárgyalja. A negyedik fejezetben az aktív sebészi therápiával foglalkozik. Felhívja a figyelmet a primer kimetszés veszélyeire, és ennek felső határát 20%-os égés-kiterjedésben adja meg, bár még ezt is veszélyesnek tartja. A késői kimetszésnél figyelmeztet a sepsis veszélyére, majd az autó- és homoio-transplantatio módszereit írja le. Az ötödik fejezet bakteriológiai problémával foglalkozik, az égési sebek flórájával és a sepsissel. Részleteiben ismerteti az égési toxicosist és az égés immunológiai vonatkozásait. Majd rehabilitatiós problémákat tárgyal, és az égés betegség mortalitásával, illetve a halál okaival foglalkozik. A kórbonctani vonatkozásokat részleteiben ismerteti. Az utolsó részben az égés-sérültek ellátásának szervezési kérdéseit tárgyalja. Emellett bizonyos távlatokat nyit meg az égés-sérülések kezelésére vonatkozóan. A könyvet bőséges irodalmi felsorolás egészíti ki. A tapasztalt szerző nemcsak saját véleményét, hanem a világirodalomból jól ismert más szerzők véleményét is közli egy-egy kérdésben. Az égés-betegséget és annak kezelését modern felfogásban tárgyalja. Értéke a könyvnek a bőséges táblázati anyag. Hiányosságnak lehet felróni, hogy alapvető kérdéseket alig érint, s erre vonatkozóan fényképanyagot sem közöl, de ezeket a tudnivalókat bárki elsajátíthatja számtalan megjelent dolgozatból és könyvből. A tárgyalás módja nívós. A tárgyalt anyag megértéséhez bizonyos alapvető ismeretek szükségesek. Megállapíthatjuk azt, hogy az égés-betegségre vonatkozó irodalom egy értékes művel gazdag.- Máday Péter dr. ORVOSI HETILAP ^ Megjelent ORVOS ÉS TECHNIKA 1966. 4. szám Wittek László dr.: Az intenzív terápiás osztályok működésének néhány problémája. Mécs János dr.—Mécs Imre: Televíziós berendezések a sebészeti őrzőszoba szolgálatában. B. Sármány Judit dir.: Szívvizsgáló tesztek a diagnosztika szolgálatában (Farnsworth-féle »D—12« sorozat. Horváth Mihály dr.—Horváth Péter: A radioaktív izotópok alkalmazásának jelene és jövője a kardiopulmonális diagnosztikában. III. A centrális keringés mérésének továbbfejlesztési lehetőségei sokcsatornás analizátor felhasználásával. Érces Elemér: A kórházi hulladék korszerű, higiénikus kezelése. Simonyi János dr.—Bánsághy László: Nyomás és pulzusgörbék egyszerű elektronikus deriválása. Lakos Antal—Kishalmi Zoltán: Végpontjelző készülék potenciometriás titráláshoz. Bugyi Balázs dr.: Elektrobiológiai és pathologiai jelenségek áramütéskor. Új gyártmányok. Lapszemle. Orvosi műszer vonatkozású irodalmi tájékoztató. GYERMEKGYÓGYÁSZAT 1966. 8. szám Boda Domokos dr.: A reanimatio pathophisiologiája. Reanimatio és Resuscitatio (Kerekasztalkonferencia). Hirsch Tibor dr. és mtsai.: Reanimatio vércsere közben. Szilágyi Ágnes dr. és mtsai.: »Acut appendicitis« kórjelzéssel tömegesen beutalt gyermekek ellátásának problémája egy gyermeksebészeti osztályon. Barta Lajos dr.: Beszámoló az idegregulatio problémáival foglalkozó symposiumról. Leéb György dr.: György Ede dr.s Faragó György dr.: A tünetszegény urológiai megbetegedések. Kádár Tibor dr.: A szocialista egészségügy alapelveiről általában. Valló Dezső dr. és Perkedi János dr.: Az újszülöttek haemolytikus betegségének eredményes megelőzésére és kezelésére újabb törekvések. A Természettudományi Közlöny 1966 augusztusi számának tartalmából. Győr (dr. Göcsei Imre): Gabonatermesztés — fán (Benedek Attila—Gyurkó Pál). A Pannonhalmi-dombság (G. I.) A Rába-parttól Indonéziáig (Ferenczi Gábor). A mosonmagyaróvári főiskola (dr. Márton Géza). Hajszín és ősszülés (dr. Koó Éva). A Hanság hasznosítása (Sipos Árpád- Vámos Ferenc). Az elektronsugár feltérképezi a molekulát (Hargittai István). Legyőzött betegség: a trichomonasis (dr. Horváth György). Nem fémes elemek korróziója (Somodi Endre). Freud és a pszichológia (dr. Réti Endre). Gyepgazdálkodás (dr. Varga János). A koszerű kémia néhány kérdése (III.) (dr. Nyilasi János). Híradó. Folyóiratszemle. Kisebb közlemények: Szendvics-vegyületek (Mester Zoltán); Európa legnagyobb szinkron ciklotronjai; Pannonhalma (dr. Uzsoki András); Szaglóképesség és életkor; Lökéshullámok vizsgálata; A jégmadár (Vásárhelyi István); Az elektronikus számítógépek programozása; A mikroelektronika és a számítógépek (Németh Pál); A fémek versenytársai. ORVOSKÉPZÉS 1966. Az Orvosképző Intézet 10 éves Jubileuma alkalmából kiadott különszám. Magyar Imre dr.: Gyakoribb tévedések a máj betegségeinek felismerésében. Holländer Erzsébet dr. és Schwarzmann Pál dr.: Diagnosztikus nehézségek köszvény esetén. Strausz Imre dr.: A vese megbetegedése subacut septikus endocarditisben. Surján László dr.: Keringési zavarok hatása a belsőfül működésére. Sárkány Jenő dr. és Gorász Gyula dr.: Halálok vagy boncolási melléklelet? Az újszülöttkori féloldali mellékvesevérzésekről. Steiner Béla dr.: Klinikum és laboratórium. Miskolczy Dezső dr.: Nem-daganatos térfoglaló folyamatok a koponyaűrben. Littmann Imre dr.: Resuscitatio a gyakorlatban. Weinstein Pál dr.: Glaukoma és vegetativum. Bársony Jenő dr.: Újabb szemléletünk a medencevégű fekvéses szülés vezetésében. Böszörményi Miklós dr.: Az antituberkuloziscus gyógyszerek értékelése. Lapis Károly dr.: Ultrastructurális májelváltozások chronikus hepatitisben és enzymopathiában. Tímár Miklós: A klinikai laboratóriumi vizsgálatok jelentősége a foglalkozási mérgezések diagnosztikájában és megelőzésében. Putnoky Gyula dr.: A szervezet védekezése a daganatos betegségekkel szemben. MAGYAR TRAUMATOLÓGIA, ORTHOPAEDIA ÉS HELYREÁLLÍTÓ SEBÉSZET 1966. 3. szám Dömötör Endre dr., Varga Antal dr.: Az olecranon törés kezelésének mai állása Kondrai Gerő dr.: A szokványos vállficamodás műtétének egyik változata. Dankó János dr., Baksa József dr.: Traumás ficamok a gyermekkorban. Szijj Éva dr.: A congenitalis fibula aplasia syndromáról. Zolczer László dr., Kazár György dr., Mannninger Jenő dr.: Parkinson-kóros beteg kétoldali combnyak- és egyoldali pertrodianterikus törése. Pestessy József dr.: Szövődményes Monteggia-sérülés esete. Salamon Antal dr., Weisenbach János: A hátsó vállficam. Forgács István dr.: A fejemelési test vizsgálat jelentősége. Bugyi Balázs dr.: Idegen testek kimutatása és helyének meghatározása az ultrahang-visszhang eljárás segítségével. Prof. Szántó György dr.: Égési sérülések. Varga Antal dr., Manninger Jenő dr.: A közujjpercek defectálízületének és a percközti ízületek defectusainak kezelése. Horváth László dr.: Közúti balesetes beteganyagunk elemzése. Szentpétery József dr.: Gördülőcsapágyas extensiós toldalék. p. J. dr. és N. J. dr.: Korszerűtlenül kezelt fedett mellkasi sérülés. Beszámoló az Osztrák Baleseti Társaság Konferenciájáról. RHEUMATOLOGIA, BALNEOLÓGIA, ALLERGOLOGIA 1966. 3. szám Szerkesztőségi közlemény. Bányai Barna és Schorm Jolán: Az prosomycoid szerepe a cinkpolarográfiás görbék keletkezésében és ennek jelentősége a mozgásszervi betegségek diagnosztikájában. Reichter András dr.: A laboratóriumi