Orvosi Hetilap, 1966. október (107. évfolyam, 40-44. szám)

1966-10-02 / 40. szám - Vereckei István: A nephropathiák steroid therápiájáról

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR • DARABOS PÁL DR. • FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LÉNÁRT GYÖRGY DR * SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D­R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. . Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR.­FORRAI JENŐ DR. 107. ÉVFOLYAM 40. SZÁM, 1966. OKTÓBER 2. Budapesti Orvostudományi Egyetem, II. Belklinika (igazgató: Gömöri Pál dr.) A nephropathiák steroid therápiájáról Vereckei István dr. A steroidok therápiás effektusának magyará­zata A szerzők többségének véleménye szerint (45, 47, 67) a steroidok a nephrosis pathogenetikai alap­ját befolyásolva hatnak; ez utóbbit kell tehát rövi­den áttekintenünk. A kiindulás közismerten a glo­­merulusok nagyfokú fehérjeáteresztése, akár a „genuin” nephrosis morphológiai bázisának tartott glomerulonephritis membranosa, akár más egyéb kórfolyamat hozta is azt létre. A proteinuriát hypo­­proteinaemia, illetve hyponkia, ezt pedig hypo­­volaemia kíséri (83). Erre alakul ki azután reactív történésként a fokozott aldosteron-secretio (51, 75). A skéregsteroidokon belül az aldosteron javára tör­ténő eltolódás relatív hypoglucocorticoidismushoz vezet; ennek folyománya a hypophysis compensa­­torikus jellegű fokozott ADH-secretiója. Ez utób­biért azonban a plasmavolumen csökkenése direkte is felelős. A hyperaldosteronismusnak, illetve az ADH megnövekedett elválasztásának következmé­nye az emelkedett tubularis só- és vízvisszaszívás (30). Ezek a közvetlen okai a nephroticus oedemá­­nak, nem feledkezve meg emellett arról sem, hogy a hyponkia a capillaris transsudatio fokozása révén — tehát más módon is — oedema felléptéhez vezet. Erre a pathogenetikai láncra — melynek sze­repe egyébként távolról sem bizonyítható minden esetben a fenti egyértelműséggel — hatna ellenté­tes irányban a steroid kezelés, éspedig az alábbiak szerint részletezett utakon. 1. Biopsiás anyag elektronmikroszkópos vizs­gálatának tanúsága szerint (62) a steroidok, a ba­salis membrana póruskaliberét szűkítve, a nephro­sis syndroma morphológiai lényegére hatnak gyó­­gyítólag. Más oldalról szerzett tapasztalatok is alá­támasztják ezt. Előzetes steroid kezelés után alkal­mazva plasmainfusiót, sokkal inkább az érpályán belül marad a beadott fehérje (39, 77), mint anél­kül. A steroid medicatio hiányában ugyanis gyorsab­ban kiürül a kórosan tág pórusú glomerulusokon keresztül. 2. Steroidok adásával helyreállítható a nor­mális glucocorticoid-aldosteron arány is, mely a fentiekben vázolt módon az utóbbi javára tolódott el. Mindez a compensatorikus ADH-secretio féke­zését is szolgálja (38). 3. Egyéb adatok, miszerint eleve mellékvese­­kéreggyengeség (12) volna a nephrosis syndroma kialakulásának és egyszersmind a kedvező steroid effektusnak a magyarázata, a közelebbi analysist Farnsworth (22), majd Luetscher (44) 1950-ben a nephrosis syndroma ACTH-val, illetve cortison­­nal megkísérelt kezelése kapcsán biztató eredmé­nyekről számoltak be. E közléseket követő nagy­számú utánvizsgálat nem korlátozódott csupán a nephrosis syndromára, hanem kiterjedt a nephritis csoport szinte valamennyi kórformájára is. A kez­deti nagy emt­usiasmust (5, 29, 74) a számos rész­leges vagy éppen teljes balsiker láttán egyeseknél szinte azonnal (31), másoknál valamivel később (81) több-kevesebb tartózkodás váltotta fel. Ez nemcsak a mindig is (78) némi szkepszissel kezelt nephriti­ses kórképeket érintette (45), hanem némely szer­zőnél a nephrosis tünetegyüttesére is vonatkozott (80), melynek steroid therápiája pedig időközben általánosan bevezetetté vált. E therápia helyének, legcélszerűbb alkalmazási módjának, mindenekelőtt pedig értékének keresése ma is időszerű és az elő­zőkben érintett — nem ritkán tapasztalható — szél­sőséges álláspontok miatt különösképpen indokolt. Jelen munkánkban mi magunk is ezt a célt szol­gáljuk, az irodalmi adatok és saját megfigyeléseink feldolgozásán keresztül. Nephrosis syndroma

Next