Orvosi Hetilap, 1966. november (107. évfolyam, 45-48. szám)

1966-11-20 / 47. szám - HORUS - Kinevezések - Elhalálozások - A világ minden tájáról

2246 ORVOSI HETILAP során, amióta Spemann kísérletei ismertté váltak, nem támadt olyan új elmélet, amely a mindennapi praxis szempontjából még csak meg is kísérelte volna ezeket a fejlődéstan számára alapvető felfe­dezéseket hasznosítani. Kenéz János dr Eperjesi Zoltán dr. (szül. 1925) körzeti orvos Pilis­­borosjenőn augusztus 26-án; Farkas József dr. (szül. 1899) nyugdíjas orvos Bu­dapesten szeptember 15-én; Hansághy Gyula dr. (szül. 1914) váci járási Állami Közegészségügyi Felügyelő július 2-án; Macsotay József dr. (szül. 1899) a miskolci Rende­lőintézet urológus szakfőorvosa szeptember 4-én; M. Schuster Rudolf dr. (szül. 1903) SZTK Alköz­ponti főorvos Budapesten augusztus 12-én; Pintér Miklós dr. (szül. 1915) körzeti orvos Buda­pesten augusztus 11-én; Reiner Dezső dr. (szül. 1895) a budapesti X. ker. Nemigondozó Intézet főorvosa augusztus 9-én; Révész Miklós dr. (szül. 1897) a Központi Ágynyil­vántartó intézeti orvosa Budapesten szeptember 3-án; Tófalvi János dr. (szül. 1898) körzeti orvos So­­mogysárdon augusztus 11-én és Torma István dr. (szül. 1927) devecseri járási Álla­mi Közegészségügyi Felügyelő július 6-án elhunyt. Kinevezések Barna Kornél dr. a pécsi Megyei Kórház fertőző osztályának vezető főorvosává; Boczán János dr. a Gyöngyösi Kórház elmeosztá­lyának vezető főorvosává; Bodenszky György dr. a pécsi Megyei Kórház bel­gyógyász főorvosává; Farbaky Géza dr. a miskolci Városi TBC Gyógy­intézet anaesthesiológus főorvosává; Fejér Endre dr. a budapesti István Kórház korosz­tályának vezető főorvosává; Fekete Imre dr. a kisvárdai Járási Kórház szülész­nőgyógyász főorvosává; Horváth László dr. a budapesti Csengén utcai utó­kezelő osztályvezető főorvosává; Iványi János dr. a gyulai Megyei Kórház I. Belosz­­tályának belgyógyász főorvosává; Kardos Géza dr. a miskolci Semmelweis Kórház sebészfőorvosává; Kassay László dr. a pápai Városi Kórház labora­tóriumi főorvosává; Lakatos László dr. az orosházai Városi Kórház bel­gyógyász főorvosává; Lorencz György dr. a kiskunhalasi Városi Kórház fertőző osztályának vezető főorvosává; Németh Csóka Mihály dr. a pécsi Megyei Kórház laboratóriumi főorvosává; Nagy Endre dr. a kalocsai Városi Kórház laborató­riumi főorvosává; Ostor Loránd dr. a székesfehérvári Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosává; Récsey Béla dr. az Eü. Min. Munkatherápiás Inté­zet (Pomáz) alkoholelvonó osztályának vezető főorvo­sává; Scultéty Sándor dr. a szegedi Városi Kórház uro­lógus főorvosává; Simonyi János dr. a budapesti Árpád Kórház ideg­­gyógyász főorvosává; Surányi Sándor dr. a debreceni Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosává; Szentpétery Bódog dr. a budapesti László Kórház sebész főorvosává és Visegrády Lajos dr. a pécsi Megyei Kórház röntgen főorvosává nyert kinevezést. * » * Az Orv. Hetik idei 35. számának 1670. oldalán kö­zölt kinevezések közé két névelírás került. Székely Miklós dr. helyett Széchy Miklós dr.-t ne­vezték ki a tatabányai Megyei Kórház általános sebész főorvosává, Bárdy Kálmán dr. (győri Megyei Kórház szemész főorvosa) neve pedig helyesen: Bárdy Károly dr. Elhalálozások Andor Béla dr. (szül. 1893) nyugdíjas orvos Buda­pesten augusztus 8-án; Barabás Tibor dr. (szül. 1906) üzemi főorvos Buda­pesten június 26-án; Dobray Zoltán dr. (szül. 1907) a debreceni Rende­lőintézet sebész szakfőorvosa július 2-án; Eberhardt Károly dr. (szül. 1912) nyugdíjas orvos Sárszentlőrincen április 24-én; a világ­­Minden tájáról Szálloda stílusú kórtermek. A glasgowi kórházban is nagy az ápolóhiány. Ezért kórtermeinek egy részét átalakítja »szálloda stílusúvá­«, itt azokat a betegeket, illetve lábadozókat helyezik el, akiknek nincsen szük­ségük állandó szakfelügyeletre. Három kórterem ké­pez egy egységet, amelyet egy gondnok, két ápolónő és két takarítónő lát el. UNESCO—WHO akció gyógyszerabuzus ellen. Míg az opiát tartalmú gyógyszerek forgalmát a világ csak­nem minden államában kábítószer-törvények szabá­lyozzák és ellenőrzik, bizonyos újabb gyógyszerekkel kapcsolatban is szükség van az ellenőrzésre. Elsősor­ban a trankvillánsokról, a barbiturátokról és az am­­phetaminekről van szó, ezek a szerek több országban nagy problémát okoznak, különösen az ifjúság körében mutatkozik velük abúzus. Most az UNESCO és a WHO mintegy 40 szakember (közöttük jogászok) bevonásával értekezletet rendez, amelyen e gyógyszerek forgalma­zását szabályozó ajánlásokat dolgoznak ki. Automatikus mosdó. A moszkvai egészségügyi be­rendezések intézetében fotocellával működő automati­kus mosdót készítettek: a víz megeresztését és elzárá­sát vezérli fotocella. Amikor az orvos a csap alá tartja a kezét, megindul a víz; amikor az elektromos kézszá­rítóhoz tartja a kezét, a csap elzáródik. A mosdót mű­tőkbe ajánlják. Orvos-Bábel: Az NSZK-ban — az Orvosszövetség jelentése szerint — 2900 külföldi orvos működik 70 or­szágból. Túlnyomó többségük kórházi, illetve klinikai szolgálatot lát el. Élettani laboratórium nagy magasságban a Szovjet­unióban. Az északi Kaukázusban, a Kabard Köztársa­ság területén fekvő Terszkolban magaslégköri élettani laboratóriumot rendeztek be. Terszkol több mint 4000 m magasan fekszik. A világ legmagasabban fekvő ha­sonló laboratóriuma Peruban működik a Marachon­­hegységben, több mint 4900 m magasan. Szovjet segítség a himlő felszámolásának tervéhez. Az idei EVSZ közgyűlésének egyik fontos program­pontja a himlő felszámolása volt. Petrovszkij, a Szov­jetunió egészségügyi minisztere júliusban arról értesí­tette M. G. Candaut, az EVSZ elnökét, hogy a követ­kező három évben összesen 75 millió adag himlő vak­cinát bocsát díjtalanul a terv végrehajtása érdekében rendelkezésre. Petrovszkij azt is bejelentette, hogy a Szovjetunió szakembereket és segédszemélyzetet is ren­delkezésre bocsát az oltási akciók lebonyolításához.

Next