Orvosi Hetilap, 1967. február (108. évfolyam, 6-9. szám)
1967-02-26 / 9. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Szabó Lajos - Kovács Zoltán: A fiziológiás sárgaság lefolyása cigány koraszülötteken
ORVOSI HETILAP lég, a fekélyek, az általános állapot stb. a szervezet inzulintartalékának kimerüléséhez és átmenetileg diabetes mellitusnak megfelelő klinikai és laboratóriumi tünetekhez vezetett. A szervezet csökkent ellenállóképességére mutat az immunelektrophorezissel kapott hypogammaglobulinaemia. Mindhárom betegnél kimutattunk L-glutaminsav és más aminosavoxydáz-aktivitást, mely vezethetett az alfa-ketosavak megszaporodásához (4). Ezek további oxydációja a Szent-Györgyi—Krebs-féle cikluson át történik. Ehhez többek között Coenzym-A szükséges. Ennek egyik lényeges alkotórésze a panthotensav. Ez utóbbinak alkalmazása az 1. sz. betegnél eredményesnek bizonyult. Az alfa-ketosavak eloxydálásának körülményei további vizsgálatot igényelnek. A steroid diabetes kapcsán keletkezett ketozis lényegében egyezik a valódi cukorbetegséghez társuló ketozissal, azonban a klinikai megnyilvánulása nem olyan heveny, mint diabetes mellitusban s a beteg számára közvetlen életveszélyt nem jelent. Leghatásosabbnak láttuk a steroid csökkentése Közismert, hogy a fiziológiás icterus koraszülöttekben sokkal kifejezettebb és huzamosabb ideig tart, mint érett újszülöttekben. Irodalmi adatok szerint a koraszülött icterus lefolyását, számos tényező befolyásolja. Ilyenek a születési súly (1), a faji sajátosságok (2, 3), egyes gyógyszerek (4—7), a köldökellátás módja (2), a táplálás kezdetének ideje (8), valamint az évszak (9). Kleinschmidt már 1930-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a koraszülöttek súlyosabb formában lezajló fiziológiás sárgasága is magicterus kialakulásához vezethet (10). Ma már e nézetet általánosan elfogadták és ha a koraszülött serum bilirubin (se.bi.) szintje egy, már veszélyesnek tartott értéket (20—25 mg%) meghalad, incompatibilitás nélkül is vércserét szokás végezni. Mivel tapasztalataink szerint a klinikánkra felvételre kerülő cigány koraszülöttek és újszülöttek feltűnően ritkán kerülnek vércserére és náluk a fiziológiás sárgaság is enyhébb lefolyásúnak látszott, érdemesnek tartottuk beteganyagunk ilyen irányú feldolgozását és a sebi szint alakulására vonatkozólag rendszeres vizsgálatok végzését. Vizsgálati anyag és módszer 1959. január 1. és 1963. december 31. között felvételre került 1053 koraszülött adatait dolgoztuk fel. Ezek közül cigány volt 61, a szülők és a csecsemők faji sajátosságai, a lakóhely és a név együttes figyelembe vétele alapján. (Anyagunkból kihagytuk azokat az eseteket, amelyekben vércsoport incompatibilitás miatt vérmellett Oradian, Bucarban alkalmazását egymagában, vagy Insulinnal együttesen. Az 1. és 3. sz. esetben az Insulin adásától eltekintettünk, mivel a ketozis megszüntetéséhez a steroid adag csökkentése, valamint a peroralis antidiabetikum emelése elegendőnek bizonyult. összefoglalás. Az irodalomban eddig még nem közölt steroid diabetesben előforduló három átmeneti ketozisról számolunk be. A ketozis a klinikai tünetek és laboratóriumi leletek alapján bizonyítottnak vehető. Kiváltásában az inzulin tartalék kimerülésén kívül más anyagcserezavarok is közrejátszhatnak. Felhívjuk a figyelmet a korai prekómás tünetek megfelelő értékelésére, és a rendszeres vizeletaceton vizsgálat fontosságára. IRODALOM: 1. Földvári F., Derm. és Vener. Szemle. 1965, 41, 195—202. — 2. Fehér L.: Orv. Hetil. 1963, 104, 1689—91. — 3. Fehér L., Zangel V.: Therapia Hungarica. 1965, 13, 19—23. — 4. Masszi J., Mecher T.: Derm. és Vener. Szemle. 1964, 40, 252—263. — 5. Zangel V.: A Magyar Dermatológiai Társulat Nemzeti Kongresszusán megtartott előadás. 1965 április. Budapest, csere vált szükségessé). A se. bi. meghatározást a Jendrassik—Cleghorn módszerével (111 végeztük. A beteganyagunkban szereplő, folyamatosan felvételre kerülő koraszülöttek kisebb részében (99 eset) rendszeres se. bi. szint meghatározást végeztünk, éspedig 21 cigány és 78 nem cigány csecsemőnél a 3. naptól a 8. napig (I. csoport). Ugyancsak feldolgoztuk 21 cigány és 59 nem cigány érett újszülött hasonló vizsgálati adatait. A statisztika kiértékeléséhez a Studentféle „t” próbát alkalmaztuk (1. ábra). Beteganyagunk másik, nagyobb részében (954 eset) csak azoktól a koraszülöttektől vettünk vért (esetleg ismételten), akiknél a folyamatos klinikai megfigyelés szerint a fiziológiás icterus olyan mértéket ért el, mely fokozott laboratóriumi ellenőrzést tett szükségessé (II. csoport). Ezen csoporton belül a II/A alcsoportba azok az esetek kerültek, akiknél, ha se. bi. szint meghatározás történt, az nem haladta meg a 10 mg%-ot, illetve nem is történt se. bi. szint vizsgálat, mivel a klinikai megítélés alapján az enyhe intenzitású icterus miatt ez eleve szükségtelennek látszott. A II/B alcsoportba viszont azokat soroltuk, akiknél a sárgaság foka megítélésünk szerint laboratóriumi ellenőrzést igényelt, és ennek során 10 mg% feletti értékeket kaptunk. Mivel a II. csoportban rendszeres sebi vizsgálat nem történt, a jelzett (észlelt, ill. feltételezett) se. bi. értékek csak megközelítőleg jelentenek maximális se. bi. szintet. Megjegyezzük, hogy a statisztikai kiértékelésnél, mely a II. csoportra vonatkozólag új módszerrel történt, szerepeltetjük az I. csoport rendszeresen vizsgált koraszülötteit is (2. ábra). Eredményeink A sebi. szint átlagértékei mind az I. csoport cigány koraszülötteinél, mind az érett cigány újszülötteken a nem cigányokhoz viszonyítva egyaránt Szegedi Orvostudományi Egyetem, Gyermekklinika (igazgató : Boda Domokos dr.) A fiziológiás sárgaság lefolyása cigány koraszülötteken Szabó Lajos dr. és Kovács Zoltán dr.